Luke 17
1 Then he said to the disciples, It is impossible but that causes of sin will come: but woe [to him] by whom they come!
Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
2 It were better for him that a millstone were hanged about his neck, and he cast into the sea, than that he should cause one of these little ones to fall into sin.
Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
3 Take heed to yourselves: If thy brother shall trespass against thee, rebuke him; and if he shall repent forgive him.
Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
4 And if he shall trespass against thee seven times in a day, and seven times in a day shall turn again to thee, saying, I repent; thou shalt forgive him.
És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
5 And the apostles said to the Lord, Increase our faith.
És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
6 And the Lord said, If ye had faith as a grain of mustard-seed, ye might say to this sycamine-tree, Be thou plucked up by the root, and be thou planted in the sea; and it would obey you.
Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
7 But which of you having a servant plowing, or feeding cattle, will say to him immediately, when he is come from the field, Go and sit down to eat?
Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
8 And will not rather say to him, Make ready wherewith I may sup, and gird thyself, and serve me, till I have eaten and drank; and afterward thou shalt eat and drink?
Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
9 Doth he thank that servant, because he did the things that were commanded him? I suppose not.
Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
10 So likewise ye, when ye shall have done all the things which are commanded you, say, We are unprofitable servants: we have done that which it was our duty to do.
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
11 And it came to pass, as he went to Jerusalem, that he passed through the midst of Samaria and Galilee.
És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.
12 And as he entered into a certain village, there met him ten men that were lepers, who stood at a distance.
És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
13 And they lifted up [their] voices, and said, Jesus, Master, have mercy on us.
És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
14 And when he saw [them], he said to them, Go, show yourselves to the priests. And it came to pass, that as they were going, they were cleansed.
És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
15 And one of them, when he saw that he was healed, turned back, and with a loud voice glorified God,
Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;
16 And fell down on [his] face at his feet, giving him thanks: and he was a Samaritan.
És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
17 And Jesus answering said, Were there not ten cleansed? but where [are] the nine?
Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
18 There are not found returning to give glory to God, save this stranger.
Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
19 And he said to him, Arise, depart: thy faith hath made thee whole.
És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
20 And when he was asked by the Pharisees, when the kingdom of God should come, he answered them and said, The kingdom of God cometh not with observation.
Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
21 Neither will they say, Lo here! or lo there! for behold, the kingdom of God is within you.
Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
22 And he said to his disciples, The days will come, when ye will desire to see one of the days of the son of man, and ye shall not see [it].
Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
23 And they will say to you, See here; or, see there: go not after [them], nor follow them.
És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
24 For as the lightning that lighteneth from the one [part] under heaven, shineth to the other [part] under heaven; so shall also the Son of man be in his day.
Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.
25 But first he must suffer many things, and be rejected by this generation.
De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.
26 And as it was in the days of Noah, so shall it be also in the days of the Son of man.
És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27 They ate, they drank, they married wives, they were given in marriage, until the day that Noah entered into the ark; and the flood came, and destroyed them all.
Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
28 Likewise also as it was in the days of Lot: they ate, they drank, they bought, they sold, they planted, they built;
Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
29 But the same day that Lot went out of Sodom, it rained fire and brimstone from heaven, and destroyed [them] all:
De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:
30 Even thus shall it be in the day when the Son of man is revealed.
Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
31 In that day, he who shall be upon the house-top, and his furniture in the house, let him not come down to take it away: and he that is in the field, let him likewise not return back.
Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.
32 Remember Lot's wife.
Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Whoever shall seek to save his life, shall lose it; and whoever shall lose his life, shall preserve it.
Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
34 I tell you, in that night there will be two [men] in one bed; the one will be taken, and the other will be left.
Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35 Two [women] will be grinding together; the one will be taken, and the other left.
Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
36 Two [men] will be in the field; the one will be taken, and the other left.
Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
37 And they answered and said to him, Where Lord? And he said to them, Wherever the body [is], thither will the eagles be collected.
És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.
