Song of Solomon 4
1 Behold, thou art fair, my love; behold, thou art fair; thou hast doves’ eyes within thy locks: thy hair is as a flock of goats, that appear from mount Gilead.
Íme szép vagy te, kedvesem, íme, szép vagy, szemeid galambok fátyolod mögött; hajad mint a kecskék nyája, melyek leereszkednek Gileád hegyéről.
2 Thy teeth are like a flock of sheep that are even shorn, which came up from the washing; all of which bear twins, and none is barren among them.
Fogaid mint a lenyírt juhok nyája, melyek feljöttek a mosdatóból, amelyek mind párosak és meddő nincs közöttük.
3 Thy lips are like a thread of scarlet, and thy speech is comely: thy temples are like a piece of pomegranate within thy locks.
Mint karmazsinfonal ajkaid, és beszéded bájos; mint gránátalma hasábja a halántékod fátyolod mögött.
4 Thy neck is like the tower of David built for an armoury, on which hang a thousand bucklers, all shields of mighty men.
Mint Dávid tornya a nyakad, mely fokozatokban épült; ezer pajzs van rá akasztva, mind fegyverei a vitézeknek.
5 Thy two breasts are like two young roes that are twins, which feed among the lilies.
Két emlőd mint két gida, szarvasünőnek ikrei, melyek liliomok között legelnek.
6 Until the day shall break, and the shadows flee away, I will go up to the mountain of myrrh, and to the hill of frankincense.
Míg hűvösödik a nap és futnak az árnyékok, elmegyek én a myrrhás hegyre és a tömjénes halomra.
7 Thou art all fair, my love; there is no spot in thee.
Mindenestül szép vagy, kedvesem, és hiba nincsen benned.
8 Come with me from Lebanon, my spouse, with me from Lebanon: look from the top of Amana, from the top of Shenir and Hermon, from the lions’ dens, from the mountains of the leopards.
Velem a Libánonról, arám, velem jőjj el a Libánonról, tekints le az Amána csúcsáról, a Szenír és Chermón csúcsáról, oroszlánok tanyáiról, párduczok hegyeiről.
9 Thou hast ravished my heart, my sister, my spouse; thou hast ravished my heart with one of thy eyes, with one chain of thy neck.
Felbátorítottál engem, én nővérem, én arám, felbátorítottál egyikével a te szemeidnek, egyik lánczával a te nyakdíszednek.
10 How fair is thy love, my sister, my spouse! how much better is thy love than wine! and the fragrance of thy ointments than all spices!
Mily szép a te szerelmed, én nővérem, én arám, mily jó a szerelmed, inkább a bornál, olajaid illata minden fűszernél.
11 Thy lips, O my spouse, drop as the honeycomb: honey and milk are under thy tongue; and the scent of thy garments is like the fragrance of Lebanon.
Színméztől csepegnek ajkaid, arám, méz és tej van nyelved alatt; s ruhád illata olyan, mint Libánon illata.
12 A garden inclosed is my sister, my spouse; a spring shut up, a fountain sealed.
Elzárt kert az én nővérem arám, elzárt kútfő, lepecsételt forrás.
13 Thy plants are an orchard of pomegranates, with pleasant fruits; henna, with spikenard,
Hajtásaid díszkert: gránátfák drága gyümölcsökkel, cziprusok nárdusokkal;
14 Spikenard and saffron; calamus and cinnamon, with all trees of frankincense; myrrh and aloes, with all the chief spices:
nárdus és sáfrány, illatos nád meg fahéj, mindenféle tömjénfákkal, myrrha és alóék, mindenféle kiváló fűszerekkel.
15 A fountain of gardens, a well of living waters, and streams from Lebanon.
Kertek forrása, élő vizek kútja és a melyek lefolynak a Libánonról.
16 Awake, O north wind; and come, thou south; blow upon my garden, that its spices may flow out. Let my beloved come into his garden, and eat his pleasant fruits.
Serkenj, észak, s jőjj el, dél, leheld át a kertemet, folyjanak fűszerei. Jöjjön barátom az ő kertjébe s egye drága gyümölcseit.
