< Numbers 23 >

1 And Balaam said to Balak, Build me here seven altars, and prepare me here seven oxen and seven rams.
És monda Bálám Báláknak: Építs itt nékem hét oltárt, és készíts el ide nékem hét tulkot és hét kost.
2 And Balak did as Balaam had spoken; and Balak and Balaam offered on every altar a bull and a ram.
És úgy cselekedék Bálák a miképen mondotta vala Bálám. És áldozék Bálák és Bálám mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.
3 And Balaam said to Balak, Stand by thy burnt offering, and I will go: perhaps the LORD will come to meet me: and whatever he showeth me I will tell thee. And he went to an high place.
És monda Bálám Báláknak: Állj meg a te égőáldozatod mellett, én pedig elmegyek; talán előmbe jő az Úr nékem, és a mit mutat majd nékem, megjelentem néked. Elméne azért egy kopasz oromra.
4 And God met Balaam: and he said to him, I have prepared seven altars, and I have offered upon every altar a bull and a ram.
És elébe méne Isten Bálámnak, és monda néki Bálám: A hét oltárt elrendeztem, és áldoztam mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.
5 And the LORD put a word in Balaam’s mouth, and said, Return to Balak, and thus thou shalt speak.
Az Úr pedig ígét ada Bálámnak szájába, és monda néki: Térj vissza Bálákhoz, és így szólj.
6 And he returned to him, and, lo, he stood by his burnt sacrifice, he, and all the princes of Moab.
És visszatére ő hozzá, és ímé áll vala az ő égőáldozata mellett; ő maga és Moábnak minden fejedelme.
7 And he took up his parable, and said, Balak the king of Moab hath brought me from Aram, out of the mountains of the east, saying, Come, curse Jacob for me, and come, defy Israel.
És elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Siriából hozatott engem Bálák, Moábnak királya kelet hegyeiről, mondván: Jöjj, átkozd meg nékem Jákóbot, és jöjj, szidalmazd meg Izráelt;
8 How shall I curse, whom God hath not cursed? or how shall I defy, whom the LORD hath not defied?
Mit átkozzam azt, a kit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, a kit az Úr nem szidalmaz?
9 For from the top of the rocks I see him, and from the hills I behold him: lo, the people shall dwell alone, and shall not be reckoned among the nations.
Mert sziklák tetejéről nézem őt, és halmokról tekintem őt; ímé oly nép, a mely maga fog lakni, és nem számláltatik a nemzetek közé.
10 Who can count the dust of Jacob, and the number of the fourth part of Israel? Let me die the death of the righteous, and let my last end be like his!
Ki számlálhatja meg a Jákób porát, és Izráel negyedrészének számát? Haljon meg az én lelkem az igazak halálával, és legyen az én utolsó napom, mint az övé!
11 And Balak said to Balaam, What hast thou done to me? I took thee to curse my enemies, and, behold, thou hast blessed them altogether.
És monda Bálák Bálámnak: Mit cselekeszel én velem? Hogy megátkozzad ellenségeimet, azért hoztalak téged, és ímé igen megáldád őket.
12 And he answered and said, Must I not take heed to speak that which the LORD hath put in my mouth?
Ez pedig felele és monda: Avagy nem arra kell-é vigyáznom, hogy azt szóljam, a mit az Úr adott az én számba?
13 And Balak said to him, Come, I pray thee, with me to another place, from which thou mayest see them: thou shalt see but the utmost part of them, and shalt not see them all: and from there curse them for me.
Monda azután néki Bálák: Kérlek, jöjj velem más helyre, honnét meglássad őt, de csak valamely részét látod annak, és őt mindenestől nem látod, és átkozd meg őt onnét nékem.
14 And he brought him into the field of Zophim, to the top of Pisgah, and built seven altars, and offered a bull and a ram on every altar.
És vivé őt az őrállók helyére, a Piszga tetejére, és építe hét oltárt, és áldozék egy-egy tulkot és egy-egy kost mindenik oltáron.
15 And he said to Balak, Stand here by thy burnt offering, while I meet the LORD yonder.
És monda Báláknak: Állj meg itt a te égőáldozatod mellett, én pedig elébe megyek amoda.
16 And the LORD met Balaam, and put a word in his mouth, and said, Go again to Balak, and say thus.
Elébe méne azért az Úr Bálámnak, és ígét ada az ő szájába, és monda: Térj vissza Bálákhoz, és így szólj.
17 And when he came to him, behold, he stood by his burnt offering, and the princes of Moab with him. And Balak said to him, What hath the LORD spoken?
Méne azért ő hozzá, és ímé ő áll vala az ő égőáldozata mellett, és Moáb fejedelmei is ő vele. És monda néki Bálák: Mit szóla az Úr?
18 And he took up his parable, and said, Rise, Balak, and hear; hearken to me, thou son of Zippor:
Akkor elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Kelj fel Bálák, és halljad; figyelj reám Czippórnak fia!
19 God is not a man, that he should lie; neither the son of man, that he should repent: hath he said, and shall he not do it? or hath he spoken, and shall he not make it good?
Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-é ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-é valamit, hogy azt ne teljesítené?
20 Behold, I have received commandment to bless: and he hath blessed; and I cannot reverse it.
Ímé parancsolatot vettem, hogy áldjak; ha ő áld, én azt meg nem fordíthatom.
21 He hath not beheld iniquity in Jacob, neither hath he seen perverseness in Israel: the LORD his God is with him, and the shout of a king is among them.
Nem vett észre Jákóbban hamisságot, és nem látott gonoszságot Izráelben. Az Úr, az ő Istene van ő vele; és királynak szóló rivalgás hangzik ő benne.
22 God brought them out of Egypt; he hath as it were the strength of an unicorn.
Isten hozta ki őket Égyiptomból, az ő ereje mint a vad bivalyé.
23 Surely there is no enchantment against Jacob, neither is there any divination against Israel: according to this time it shall be said of Jacob and of Israel, What hath God wrought!
Mert nem fog varázslás Jákóbon, sem jövendőmondás Izráelen. Idején adatik tudtára Jákóbnak és Izráelnek: mit mívelt Isten!
24 Behold, the people shall rise up as a great lion, and lift up himself as a young lion: he shall not lie down until he shall eat of the prey, and drink the blood of the slain.
Ímé e nép felkél mint nőstény oroszlán, és feltámad mint hím oroszlán; nem nyugszik, míg prédát nem eszik, és elejtettek vérét nem iszsza.
25 And Balak said to Balaam, Neither curse them at all, nor bless them at all.
Akkor monda Bálák Bálámnak: Se ne átkozzad, se ne áldjad őt.
26 But Balaam answered and said to Balak, Did I not tell thee, saying, All that the LORD speaketh, that I must do?
Felele pedig Bálám, és monda Báláknak: Avagy nem szólottam volt-é néked, mondván: Valamit mond nékem az Úr, azt mívelem?
27 And Balak said to Balaam, Come, I pray thee, I will bring thee to another place; perhaps it will please God that thou mayest from there curse them for me.
És monda Bálák Bálámnak: Jöjj, kérlek, elviszlek téged más helyre: talán tetszeni fog az Istennek, hogy megátkozzad onnét e népet én érettem.
28 And Balak brought Balaam to the top of Peor, that looketh toward Jeshimon.
Elvivé azért Bálák Bálámot a Peór tetejére, a mely a puszta felé néz.
29 And Balaam said to Balak, Build me here seven altars, and prepare me here seven bulls and seven rams.
És monda Bálám Báláknak: Építtess itt nékem hét oltárt, és készíts el ide nékem hét tulkot és hét kost.
30 And Balak did as Balaam had said, and offered a bull and a ram on every altar.
Úgy cselekedék azért Bálák, a mint mondotta volt Bálám, és áldozék minden oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.

< Numbers 23 >