Lamentations 3
1 I am the man that hath seen affliction by the rod of his wrath.
Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
2 He hath led me, and brought me into darkness, but not into light.
Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
3 Surely against me is he turned; he turneth his hand against me all the day.
Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
4 My flesh and my skin hath he made old; he hath broken my bones.
Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
5 He hath besieged me, and surrounded me with gall and travail.
Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
6 He hath set me in dark places, as they that are dead of old.
Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
7 He hath hedged me about, that I cannot get out: he hath made my chain heavy.
Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
8 Also when I cry and shout, he shutteth out my prayer.
Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
9 He hath inclosed my ways with hewn stone, he hath made my paths crooked.
Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
10 He was to me as a bear lying in wait, and as a lion in secret places.
Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
11 He hath turned aside my ways, and pulled me in pieces: he hath made me desolate.
Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
12 He hath bent his bow, and set me as a mark for the arrow.
Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
13 He hath caused the arrows of his quiver to enter into my reins.
Bevitte veséimbe tegzének fiait.
14 I was a derision to all my people; and their song all the day.
Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
15 He hath filled me with bitterness, he hath made me drunk with wormwood.
Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
16 He hath also broken my teeth with gravel stones, he hath covered me with ashes.
Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
17 And thou hast removed my soul far off from peace: I forgot prosperity.
Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
18 And I said, My strength and my hope hath perished from the LORD:
S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
19 Remembering my affliction and my misery, the wormwood and the gall.
Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
20 My soul hath them still in remembrance, and is humbled in me.
Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
21 This I recall to my mind, therefore have I hope.
Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
22 It is of the LORD’S mercies that we are not consumed, because his compassions fail not.
Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
23 They are new every morning: great is thy faithfulness.
Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
24 The LORD is my portion, saith my soul; therefore will I hope in him.
Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
25 The LORD is good to them that wait for him, to the soul that seeketh him.
Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
26 It is good that a man should both hope and quietly wait for the salvation of the LORD.
Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
27 It is good for a man that he should bear the yoke in his youth.
Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
28 He sitteth alone and keepeth silence, because he hath borne it upon him.
Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
29 He putteth his mouth in the dust; if there may be hope.
Porba tegye száját – hátha van remény.
30 He giveth his cheek to him that smiteth him: he is filled full with reproach.
Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
31 For the Lord will not cast off for ever:
Mert nem vet el örökre az Úr.
32 But though he causeth grief, yet will he have compassion according to the multitude of his mercies.
Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
33 For he doth not afflict willingly nor grieve the children of men.
Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
34 To crush under his feet all the prisoners of the earth,
hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
35 To turn aside the right of a man before the face of the most High,
hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
36 To subvert a man in his cause, the Lord approveth not.
hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
37 Who is he that saith, and it cometh to pass, when the Lord commandeth it not?
Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
38 Out of the mouth of the most High proceedeth not evil and good?
A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
39 Why doth a living man complain, a man for the punishment of his sins?
Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
40 Let us search and try our ways, and turn again to the LORD.
Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
41 Let us lift up our heart with our hands to God in the heavens.
Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
42 We have transgressed and have rebelled: thou hast not pardoned.
Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
43 Thou hast covered with anger, and persecuted us: thou hast slain, thou hast not pitied.
Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
44 Thou hast covered thyself with a cloud, that our prayer should not pass through.
Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
45 Thou hast made us as the offscouring and refuse in the midst of the people.
Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
46 All our enemies have opened their mouths against us.
Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
47 Fear and a snare is come upon us, desolation and destruction.
Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
48 My eye runneth down with rivers of water for the destruction of the daughter of my people.
Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
49 My eye trickleth down, and ceaseth not, without any intermission,
Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
50 Till the LORD shall look down, and behold from heaven.
míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
51 My eye affecteth my heart because of all the daughters of my city.
Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
52 My enemies chased me hard, like a bird, without cause.
Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
53 They have cut off my life in the dungeon, and cast a stone upon me.
Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
54 Waters flowed over my head; then I said, I am cut off.
Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
55 I called upon thy name, O LORD, out of the low dungeon.
Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
56 Thou hast heard my voice: hide not thy ear at my breathing, at my cry.
Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
57 Thou drewest near in the day that I called upon thee: thou saidst, Fear not.
Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
58 O Lord, thou hast pleaded the causes of my soul; thou hast redeemed my life.
Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
59 O LORD, thou hast seen my wrong: judge thou my cause.
Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
60 Thou hast seen all their vengeance and all their imaginations against me.
Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
61 Thou hast heard their reproach, O LORD, and all their imaginations against me;
Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
62 The lips of those that rose up against me, and they plot against me all the day.
Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
63 Behold their sitting down, and their rising up; I am their music.
Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
64 Render to them a recompence, O LORD, according to the work of their hands.
Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
65 Give them sorrow of heart, thy curse to them.
Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
66 Persecute and destroy them in anger from under the heavens of the LORD.
Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!
