Job 15
1 Then answered Eliphaz the Temanite, and said,
Felelt a Témánbeli Elífáz s mondta:
2 Should a wise man utter vain knowledge, and fill his belly with the east wind?
Vajon bölcs felel-e szeles tudással s megtölti-e keleti széllel belsejét –
3 Should he reason with unprofitable talk? or with speeches which he can do no good?
bizonyítgatva mitsem érő beszéddel és szavakkal, melyekkel nem használ.
4 Yea, thou castest off fear, and restrainest prayer before God.
Te az Isten félelmét is megbontod, csökkented az imaszót Isten előtt.
5 For thy mouth uttereth thy iniquity, and thou choosest the tongue of the crafty.
Mert bűnöd tanítja szájadat s a ravaszok nyelvét választod.
6 Thy own mouth condemneth thee, and not I: yea, thy own lips testify against thee.
Szájad ítél el téged s nem én, s ajkaid vallanak ellened.
7 Art thou the first man that was born? or wast thou made before the hills?
Elsőnek születtél-e az emberek közt a a halmoknál előbb létesültél?
8 Hast thou heard the secret of God? and dost thou limit wisdom to thyself?
Isten tanácsában hallottál-e valamit és csentél magadnak bölcsességet?
9 What knowest thou, that we know not? what understandest thou, which is not in us?
Mit tudsz te, mit mi nem tudunk, mit értesz, a mi nem volna mi nálunk?
10 With us are both the grayheaded and very aged men, much elder than thy father.
Vén is, aggastyán is van közöttünk, napokra apádnál korosabb.
11 Are the consolations of God small with thee? is there any secret thing with thee?
Kevés-e neked Isten vigasztalása s az ige, mely csínján bánt veled?
12 Why doth thy heart carry thee away? and what do thy eyes wink at,
Mit ragad el téged szíved, és mit integetnek szemeid,
13 That thou turnest thy spirit against God, and lettest such words go out of thy mouth?
hogy Isten ellen fordítod indulatodat és szájadból kibocsátasz szavakat?
14 What is man, that he should be clean? and he who is born of a woman, that he should be righteous?
Mi a halandó, hogy tiszta legyen, s hogy igaz legyen asszony szülöttje?
15 Behold, he putteth no trust in his holy ones; yea, the heavens are not clean in his sight.
Lám, szentjeiben nem hisz, az egek sem tiszták szemeiben;
16 How much more abominable and filthy is man, who drinketh iniquity like water?
hát még az utálatos és megromlott, az ember, ki mint vizet issza a jogtalanságot.
17 I will show thee, hear me; and that which I have seen I will declare;
Hadd oktatlak, hallgass reám, s a mit láttam, hadd beszélem el;
18 Which wise men have told from their fathers, and have not hid it:
a mit hirdetnek bölcsek, és nem titkolták el őseik részéről –
19 To whom alone the earth was given, and no stranger passed among them.
nekik egyedül adatott az ország, s idegen nem járt közöttük:
20 The wicked man travaileth with pain all his days, and the number of years is hidden to the oppressor.
A gonosznak minden napjaiban kínlódik ő, s az évek száma alatt, melyek fentartvák az erőszakosnak.
21 A dreadful sound is in his ears: in prosperity the destroyer shall come upon him.
Rettegések hangja a fülében: békében jön reá pusztító.
22 He believeth not that he shall return out of darkness, and he is waited for by the sword.
Nem hiszi, hogy visszatér a sötétségből, ki van szemelve a kard számára.
23 He wandereth abroad for bread, saying, Where is it? he knoweth that the day of darkness is ready at his hand.
Bolyong ő kenyér után, hol van; tudja, hogy készen áll oldalán a sötétség napja.
24 Trouble and anguish shall make him afraid; they shall prevail against him, as a king ready to the battle.
Ijesztik őt szükség és szorongás, megragadja őt mint csatára kész király.
25 For he stretcheth out his hand against God, and strengtheneth himself against the Almighty.
Mert Isten ellen nyújtotta ki kezét a Mindenható ellen hősködik;
26 He runneth upon him, even on his neck, upon his thick strong shield:
nyakkal szalad ellene, pajzsainak vastag dudoraival.
27 Because he covereth his face with his fatness, and maketh his flanks heavy with fat.
Mert arczát befödte zsírjával s hájat szerzett ágyékára.
28 And he dwelleth in desolate cities, and in houses which no man inhabiteth, which are ready to become heaps.
Letelepült megsemmisített városokban, házakban, melyeket nem laknak, melyek rendelve vannak kőhalmoknak.
29 He shall not be rich, neither shall his substance continue, neither shall he prolong the perfection of it upon the earth.
Nem gazdagszik meg, nem áll fönn a vagyona, nem hajlik a földre szerzeménye;
30 He shall not depart out of darkness; the flame shall dry up his branches, and by the breath of his mouth shall he go away.
nem térhet ki a sötétség elől, csemetéjét láng szárítja el s eltűnik – az ő szája leheletétől.
31 Let not him that is deceived trust in vanity: for vanity shall be his recompence.
Ne higyjen a semmiségben, a ki megtévedett, mert semmiség lesz, a mit cserébe kap.
32 It shall be accomplished before his time, and his branch shall not be green.
Mielőtt itt volna a napja, beteljesedik, s pálmaága nem zöldellő.
33 He shall shake off his unripe grape as the vine, and shall cast off his flower as the olive.
Mint szőlőtő elvetéli egresét, s mint olajfa hullatja el virágát.
34 For the congregation of hypocrites shall be desolate, and fire shall consume the tabernacles of bribery.
Mert az istentelennek községe meddő, és tűz emészti a megvesztegetés sátrait:
35 They conceive mischief, and bring forth vanity, and their heart prepareth deceit.
bajt fogannak és jogtalanságot szülnek, és belsejük csalárdságot készít.
