Genesis 30
1 And when Rachel saw that she bore Jacob no children, Rachel envied her sister; and said to Jacob, Give me children, or else I die.
Midőn Ráchel látta, hogy ő nem szült Jákobnak, irigykedett Ráchel az ő nővérére és mondta Jákobnak: Adj nekem gyermekeket, mert ha nem, meghalok én.
2 And Jacob’s anger was kindled against Rachel: and he said, Am I in God’s stead, who hath withheld from thee the fruit of the womb?
És fölgerjedt Jákob haragja Ráchel ellen és mondta: Vajon Isten helyében vagyok-e én, aki megvonta tőled a méhnek gyümölcsét?
3 And she said, Behold my maid Bilhah, go in to her; and she shall bear upon my knees, that I may also have children by her.
És az mondta: Íme szolgálóm Bilhó, menj be hozzá és szüljön az én térdeimen, hogy felépüljek én is általa.
4 And she gave him Bilhah her handmaid for a wife: and Jacob went in to her.
És odaadta neki Bilhót, az ő szolgálóját feleségül; és Jákob bement hozzá.
5 And Bilhah conceived, and bore Jacob a son.
És fogant Bilhó és fiat szült Jákobnak.
6 And Rachel said, God hath judged me, and hath also heard my voice, and hath given me a son: therefore she called his name Dan.
És mondta Ráchel: Ítélt fölöttem Isten, meg is hallgatta szavamat és fiat adott nekem; azért nevezte el Dánnak.
7 And Bilhah Rachel’s maid conceived again, and bore Jacob a second son.
Újra fogant és szült Bilhó, Ráchel szolgálója második fiút Jákobnak.
8 And Rachel said, With great wrestlings have I wrestled with my sister, and I have prevailed: and she called his name Naphtali.
És mondta Ráchel: Isteni küzdelmeket kűzdtem nővéremmel, győztem is; azért nevezte el Náftálinak.
9 When Leah saw that she had stopped bearing, she took Zilpah her maid, and gave her Jacob for a wife.
És látta Léa, hogy nem szül többet, vette Zilpót, az ő szolgálóját és odaadta őt Jákobnak feleségül.
10 And Zilpah Leah’s maid bore Jacob a son.
És szült Zilpó, Léa szolgálója, Jákobnak fiat.
11 And Leah said, A troop cometh: and she called his name Gad.
És mondta Léa: Megjött a szerencse; és elnevezte Gádnak.
12 And Zilpah Leah’s maid bore Jacob a second son.
És szült Zilpó, Léa szolgálója, második fiút Jákobnak.
13 And Leah said, Happy am I, for the daughters will call me blessed: and she called his name Asher.
És mondta Léa: Boldogságom ez, mert boldognak mondanak engem a leányok: és elnevezte Ásérnek.
14 And Reuben went in the days of wheat harvest, and found mandrakes in the field, and brought them to his mother Leah. Then Rachel said to Leah, Give me, I pray thee, of thy son’s mandrakes.
És elment Rúbén a búzaaratás napjaiban és talált nadragulyákat a mezőn, elvitte azokat anyjának, Léának; és mondta Ráchel Léának: Adj csak nekem fiad nadragulyáiból.
15 And she said to her, Is it a small matter that thou hast taken my husband? and wouldest thou take away my son’s mandrakes also? And Rachel said, Therefore he shall lie with thee to night for thy son’s mandrakes.
De ő mondta neki: Vajon kevés-e, hogy elveszed férjemet, még elvennéd fiam nadragulyáit is? És mondta Ráchel: Azért maradjon veled az éjjel fiad nadragulyáiért.
16 And Jacob came from the field in the evening, and Leah went out to meet him, and said, Thou must come in to me; for surely I have hired thee with my son’s mandrakes. And he lay with her that night.
Midőn Jákob jött a mezőről este, kiment elébe Léa és mondta: Hozzám jöjj be, mert bérbe vettelek fiam nadragulyáiért. És vele maradt az éjjel.
17 And God hearkened to Leah, and she conceived, and bore Jacob the fifth son.
És meghallgatta Isten Leát, ez fogant és szült. Jákobnak ötödik fiút.
18 And Leah said, God hath given me my hire, because I have given my maiden to my husband: and she called his name Issachar.
És mondta Léa: Isten megadta jutalmamat, hogy odaadtam szolgálómat férjemnek; és elnevezte Isszáchárnak.
19 And Leah conceived again, and bore Jacob the sixth son.
Léa újra fogant és szült Jákobnak hatodik fiút.
20 And Leah said, God hath bestowed on me with a good dowry; now will my husband dwell with me, because I have borne him six sons: and she called his name Zebulun.
És mondta Léa: Megajándékozott engem Isten ajándékkal, immár nálam fog lakni férjem, mert szültem neki hat fiút; és elnevezte Zebulúnnak.
21 And afterwards she bore a daughter, and called her name Dinah.
Azután szült egy leányt és elnevezte Dinának.
22 And God remembered Rachel, and God hearkened to her, and opened her womb.
És megemlékezett Isten Ráchelről, meghallgatta őt Isten és megnyitotta méhét;
23 And she conceived, and bore a son; and said, God hath taken away my reproach:
fogant és fiat szült és mondta: Elhárította Isten az én gyalázatomat.
24 And she called his name Joseph; and said, The LORD shall add to me another son.
És elnevezte Józsefnek, mondván: Adjon még az Örökkévaló nekem másik fiút.
25 And it came to pass, when Rachel had borne Joseph, that Jacob said to Laban, Send me away, that I may go to my own place, and to my country.
És volt, amint szülte Ráchel Józsefet, mondta Jákob Lábánnak: Bocsáss el engem, hadd menjek el helységembe és országomba.
26 Give me my wives and my children, for whom I have served thee, and let me go: for thou knowest my service which I have done thee.
Add ide feleségeimet és gyermekeimet, akikért téged szolgáltalak, hadd menjek el; mert te ismered szolgálatomat, amellyel szolgáltalak.
27 And Laban said to him, I pray thee, if I have found favour in thine eyes, tarry: for I have learned by experience that the LORD hath blessed me for thy sake.
És mondta neki Lábán: Ha ugyan kegyet találtam szemeidben – sejtem, hogy az Örökkévaló megáldott engem miattad.
28 And he said, Appoint me thy wages, and I will give it.
És mondta: Szabd ki béredet rám és megadom.
29 And he said to him, Thou knowest how I have served thee, and how thy cattle were with me.
És mondta neki: Te tudod, miként szolgáltalak és mivé lett a te nyájad nálam.
30 For it was little which thou hadst before I came, and it is now increased to a multitude; and the LORD hath blessed thee since my coming: and now when shall I provide for my own house also?
Mert kevés az, amid volt énelőttem és elterjedt sokasággá, az Örökkévaló megáldott téged nyomomban; és most, mikor tegyek valamit én is az én házamért?
31 And he said, What shall I give thee? And Jacob said, Thou shalt not give me any thing: if thou wilt do this thing for me, I will again feed and keep thy flock:
És ő mondta: Mit adjak neked? És mondta Jákob: Ne adj nekem semmit; ha megteszed nekem ezt a dolgot, ismét legeltetem juhaidat és őrzöm.
32 I will pass through all thy flock to day, removing from there all the speckled and spotted cattle, and all the brown cattle among the sheep, and the spotted and speckled among the goats: and of such shall be my hire.
Bejárom ma összes juhaidat, eltávolítván onnan minden bárányt, mely pöttyös és foltos és minden sötétszínű bárányt a juhok közül, meg a foltost és pöttyöst a kecskék közül; ez legyen a bérem.
33 So shall my righteousness answer for me in time to come, when it shall come for my hire before thy face: every one that is not speckled and spotted among the goats, and brown among the sheep, that shall be accounted stolen with me.
És tanuskodjék mellettem igazságom a holnapi napon, ha majd eljössz béremhez, mely előtted van; minden, ami nem pöttyös és foltos a kecskék között és sötétszínű a juhok között, lopott az nálam.
34 And Laban said, Behold, I would it might be according to thy word.
És Lábán mondta: Igen, vajha lenne szavad szerint.
35 And he removed that day the male goats that were striped and spotted, and all the female goats that were speckled and spotted, every one that had some white in it, and all the brown among the sheep, and gave them into the hands of his sons.
És eltávolította aznap a bakokat, a tarka lábúakat és foltosakat és mind a kecskéket, a pöttyöseket meg a foltosakat, mindazt, amelyen valami fehér volt és minden sötétszínűt a juhok közül; és adta fiai kezére.
36 And he set three days’ journey between himself and Jacob: and Jacob fed the rest of Laban’s flocks.
És hagyott három napi utat maga között és Jákob között; Jákob pedig legeltette Lábánnak többi juhait.
37 And Jacob took to him rods of green poplar, and of the hazel and chesnut tree; and peeled white stripes in them, and made the white appear which was in the rods.
És vett magának Jákob friss nyárfapálcát és mogyoró- meg gesztenyefát és héjazott rajtuk fehér csíkokat, megmeztelenítvén a fehéret, mely a pálcákon volt.
38 And he set the rods which he had peeled before the flocks in the gutters in the watering troughs when the flocks came to drink, that they should conceive when they came to drink.
És odaállította a pálcákat, melyeket lehéjazott, a vályúkba, a vízitatókba, ahova mennek a juhok, hogy igyanak, szemközt a juhokkal és felhevültek, midőn eljöttek inni.
39 And the flocks conceived before the rods, and brought forth cattle striped, speckled, and spotted.
És felhevültek a juhok a pálcáknál; és ellettek a juhok tarkalábúakat, pöttyöseket és foltosakat.
40 And Jacob separated the lambs, and set the faces of the flocks toward the striped, and all the brown in the flock of Laban; and he put his own flocks by themselves, and put them not with Laban’s cattle.
A bárányokat elkülönítette Jákob és fordította a juhok arcát a tarkalábúak felé és minden sötétszínű felé Lábán juhai között; és külön helyezett el magának nyájakat és nem helyezte azokat Lábán juhaihoz.
41 And it came to pass, whenever the stronger cattle conceived, that Jacob laid the rods before the eyes of the cattle in the gutters, that they might conceive among the rods.
És volt, valahányszor felhevültek a korai juhok, akkor odatette Jákob a pálcákat a juhok szemei elé a vályúkba, hogy felhevüljenek a pálcáknál.
42 But when the cattle were feeble, he put them not in: so the feebler were Laban’s, and the stronger Jacob’s.
Midőn pedig későn ellettek a juhok, nem tette oda; és lettek a későn ellők Lábáné, a koraiak Jákobé.
43 And the man increased exceedingly, and had many cattle, and female and male servants, and camels, and donkeys.
És kiterjeszkedett a férfiú igen nagyon és volt neki sok juha, szolgálója, szolgája, tevéje és szamara.
