Deuteronomy 32
1 Give ear, O ye heavens, and I will speak; and hear, O earth, the words of my mouth.
Figyeljetek egek, hadd szóljak és hallja meg a föld szám szózatát.
2 My doctrine shall drop as the rain, my speech shall distil as the dew, as the small rain upon the tender herb, and as the showers upon the grass:
Permetezzék mint az eső tanításom, hulljon mint a harmat szózatom, mint permetezés a sarjadékra és zápor a fűre.
3 Because I will proclaim the name of the LORD: ascribe ye greatness to our God.
Mert az Örökkévaló nevét szólítom, adjatok dicsőséget Istenünknek!
4 He is the Rock, his work is perfect: for all his ways are judgment: a God of truth and without iniquity, just and right is he.
A szirt, tökéletes az Ő műve, mert minden útja jog; a hűség Istene hamisság nélkül, igazságos és egyenes Ő.
5 They have corrupted themselves, their spot is not the spot of his children: they are a perverse and crooked generation.
Elromlott számára – nem is gyermekei, saját gyalázatukra – a ferde és fonák nemzedék.
6 Do ye thus repay the LORD, O foolish people and unwise? is not he thy father that hath bought thee? hath he not made thee, and established thee?
Az Örökkévalónak így fizettek, alávaló, oktalan nép? Nem-e Ő a te atyád, aki téged szerzett, Ő alkotott és szilárdított meg téged?
7 Remember the days of old, consider the years of many generations: ask thy father, and he will show thee; thy elders, and they will tell thee.
Emlékezzél ősidőkről, vizsgáljátok nemzedékek és nemzedékek éveit! Kérdezd meg atyádat és tudtodra adja, véneidet és elmondják neked.
8 When the most High divided to the nations their inheritance, when he separated the sons of Adam, he set the bounds of the people according to the number of the children of Israel.
Midőn birtokot adott a Legfelsőbb a nemzeteknek, midőn elválasztotta az ember fiait: megállapította a népek határait Izrael fiainak száma szerint.
9 For the LORD’S portion is his people; Jacob is the lot of his inheritance.
Mert az Örökkévaló osztályrésze az ő népe, Jákob az ő kimért öröksége.
10 He found him in a desert land, and in the waste howling wilderness; he led him about, he instructed him, he kept him as the apple of his eye.
A puszta földjén találja őt, a sivárságban, a sivatag ordítása közt; körülveszi, vigyáz rá, megóvja, mint a szeme fényét.
11 As an eagle stirreth up her nest, fluttereth over her young, spreadeth abroad her wings, taketh them, beareth them on her wings:
Mint a sas, mely fölkelti fészkét, fiókái fölött lebeg, kiterjeszti szárnyait, fölveszi és viszi tollain;
12 So the LORD alone did lead him, and there was no strange god with him.
úgy az Örökkévaló egyedül vezeti őt és nincs vele idegen isten.
13 He made him ride on the high places of the earth, that he might eat the increase of the fields; and he made him to suck honey out of the rock, and oil out of the flinty rock;
Járatja őt a föld magaslatain és eszi az a mező gyümölcsét, mézet szívat vele a sziklából és olajat a kőszirtből;
14 Butter of cattle, and milk of sheep, with fat of lambs, and rams of the breed of Bashan, and goats, with the fat of kidneys of wheat; and thou didst drink the pure blood of the grape.
a marha vaját és juhok tejét a bárányok zsiradékával, Básán nevelte kosokat és a bakokat, a búza veséinek zsiradékával, és a szőlővért iszod bor gyanánt.
15 But Jeshurun grew fat, and kicked: thou hast become fat, thou art grown thick, thou art covered with fatness; then he forsook God who made him, and lightly esteemed the Rock of his salvation.
És Jesúrun meghájasodott és kirúgott, meghájasodtál, meghíztál, megkövéredtél – és elvetette Istenét, aki alkotta és meggyalázta üdvének szirtjét.
16 They provoked him to jealousy with strange gods, with abominations they provoked him to anger.
Ingerlik őt idegenekkel és utálatokkal bosszantják őt;
17 They sacrificed to demons, not to God; to gods which they knew not, to new gods that came newly up, whom your fathers feared not.
áldoznak a rossz szellemeknek, nem-isteneknek; isteneknek, melyeket nem ismertek, újaknak, melyek az imént jöttek, melyektől atyáitok nem borzadtak.
18 Of the Rock that begat thee thou art unmindful, and hast forgotten God that formed thee.
A szirtet, ki téged szült, elhagytad és elfelejtetted Istent, ki létrehozott.
19 And when the LORD saw it, he abhorred them, because of the provoking of his sons, and of his daughters.
És látta az Örökkévaló és megvetette, és leányai fölött való bosszúságból.
20 And he said, I will hide my face from them, I will see what their end shall be: for they are a very perverse generation, children in whom is no faith.
És mondta: Hadd rejtem el színemet előlük, majd meglátom, mi lesz a végük? Mert fonák nemzedék ez, gyermekek, kikben, nincs hűség.
21 They have moved me to jealousy with that which is not God; they have provoked me to anger with their vanities: and I will move them to jealousy with those who are not a people; I will provoke them to anger with a foolish nation.
Ők ingereltek engem nem-istennel, bosszantottak hiábavalóságaikkal, én pedig ingerlem őket nem-néppel, alávaló nemzettel bosszantom őket.
22 For a fire is kindled in my anger, and shall burn to the lowest hell, and shall consume the earth with her increase, and set on fire the foundations of the mountains. (Sheol h7585)
Mert tűz gyulladt ki haragomban és égett a sír mélyéig, megemészti a földet és termését, és lángba borítja a hegyek alapjait. (Sheol h7585)
23 I will heap mischiefs upon them; I will spend my arrows upon them.
Halmozok rájuk bajokat, nyilaimat elfogyasztom ellenük.
24 They shall be burnt with hunger, and devoured with burning heat, and with bitter destruction: I will also send the teeth of beasts upon them, with the poison of serpents of the dust.
Az éhségtől kiaszottak, a forróláztól és keserű halálvésztől fölemésztettek lesznek; fenevadak fogát bocsátom rájuk, a porban kúszók mérgével együtt.
25 The sword without, and terror within, shall destroy both the young man and the virgin, the suckling also with the man of gray hairs.
Kinn pusztít a kard és a szobákban a félelem, mind ifjat, mind hajadont, csecsemőt az ősz emberrel együtt.
26 I said, I would scatter them into corners, I would make the remembrance of them to cease from among men:
Mondtam: Elpusztítom őket, kiirtom emléküket a halandók közül.
27 Were it not that I feared the wrath of the enemy, lest their adversaries should behave themselves strangely, and lest they should say, Our hand is high, and the LORD hath not done all this.
Ha nem félnék az ellenség bosszantásától, hogy félre ne ismerjék elleneik, nehogy azt mondják: Kezünk a hatalmas, nem az Örökkévaló cselekedte mindezt.
28 For they are a nation void of counsel, neither is there any understanding in them.
Mert tanácsvesztette nép ez, nincs bennük értelem.
29 O that they were wise, that they understood this, that they would consider their latter end!
Ha bölcsek volnának, megértenék ezt, gondolnának végükre!
30 How should one chase a thousand, and two put ten thousand to flight, except their Rock had sold them, and the LORD had shut them up?
Miként üldözhet egy ezret és ketten hogy futamíthatnak meg tízezret? Ha nem, hogy szirtjük eladta őket és az Örökkévaló kiszolgáltatta őket.
31 For their rock is not as our Rock, even our enemies themselves being judges.
Mert nem olyan, mint szirtünk az ő szirtjük, maguk ellenségeink bírák ebben.
32 For their vine is of the vine of Sodom, and of the fields of Gomorrah: their grapes are grapes of gall, their clusters are bitter:
Mert Szodoma szőlőjéből való az ő szőlőjük és Gomorra mezőségeiről; bogyóik méregbogyók, keserűek a fürtjeik.
33 Their wine is the poison of dragons, and the cruel venom of asps.
Sárkányok dühe az ő boruk és viperák kegyetlen mérge.
34 Is not this laid up in store with me, and sealed up among my treasures?
Nemde el van az rejtve nálam, bepecsételve kincstáraimban?
35 To me belongeth vengeance, and recompence; their foot shall slide in due time: for the day of their calamity is at hand, and the things that shall come upon them make haste.
Enyém a bosszú és a megtorlás az időre, midőn ingadozik lábuk, mert közel van szerencsétlenségük napja és sietve jön az ő jövőjük.
36 For the LORD shall judge his people, and repent for his servants, when he seeth that their power is gone, and there is none shut up, or left.
Mert igazságot szolgáltat az Örökkévaló az ő népének és megszánja szolgáit, midőn látja, hogy eltűnt a hatalom és odavan az elzárt és meghagyott.
37 And he shall say, Where are their gods, their rock in whom they trusted,
És azt mondja: Hol vannak isteneik, a szirt, melyben bíztak,
38 Which ate the fat of their sacrifices, and drank the wine of their drink offerings? let them rise up and help you, and be your protection.
melyek az ő áldozataik zsiradékát eszik, italáldozatuk borát isszák? Keljenek föl, segítsenek benneteket, hogy oltalom legyen számotokra!
39 See now that I, even I, am he, and there is no god with me: I kill, and I make alive; I wound, and I heal: neither is there any that can deliver out of my hand.
Lássátok most, hogy én, én vagyok az és nincs Isten mellettem, én osztok halált és adok életet, sebet verek és meggyógyítom én, és nincs, aki kezemből megmenthet!
40 For I lift up my hand to heaven, and say, I live for ever.
Mert az égre emelem föl kezemet és mondom: Amint hogy örökké élek –
41 If I shall whet my glittering sword, and my hand take hold on judgment; I will render vengeance to my enemies, and will reward them that hate me.
ha megélesítem villogó kardomat és kezem az ítélethez fog, bosszút állok elleneimen és gyűlölőimnek megfizetek.
42 I will make my arrows drunk with blood, and my sword shall devour flesh; and that with the blood of the slain and of the captives, from the beginning of revenges upon the enemy.
Megrészegítem nyilaimat vérrel és kardom húst eszik: az elesettnek és fogolynak vérével, az ellenség szétzúzott fejéből.
43 Rejoice, O ye nations, with his people: for he will avenge the blood of his servants, and will render vengeance to his adversaries, and will be merciful to his land, and to his people.
Ujjongjatok nemzetek az ő népének, mert ő megbosszulja szolgáinak vérét és bosszút áll ellenein, engesztelést szerez földjének, népének.
44 And Moses came and spoke all the words of this song in the ears of the people, he, and Hoshea the son of Nun.
Mózes elment és elmondta ez ének minden szavait a nép füleinek hallatára, ő és Hósea, Nun fia.
45 And Moses finished speaking all these words to all Israel:
Midőn végzett Mózes azzal; hogy elmondja mind e szavakat egész Izraelnek,
46 And he said to them, Set your hearts to all the words which I testify among you this day, which ye shall command your children to observe to do, all the words of this law.
akkor mondta nekik: Fordítsátok szíveteket mind a szavakra, melyekkel én tanúságot teszek ellenetek ma, hogy megparancsoljátok azokat gyermekeiteknek, hogy megőrizzék és megtegyék e tannak minden szavait.
47 For it is not a vain thing for you; because it is your life: and through this thing ye shall prolong your days in the land, where ye go over Jordan to possess it.
Mert nem üres szó az számotokra, hanem az a ti életetek és ez ige által lesztek hosszú életűek a földön, ahova ti átvonultok a Jordánon, hogy elfoglaljátok.
48 And the LORD spoke to Moses that same day, saying,
És szólt az Örökkévaló Mózeshez ugyanezen a napon, mondván:
49 Go up to this mountain Abarim, to mount Nebo, which is in the land of Moab, that is opposite Jericho; and behold the land of Canaan, which I give to the children of Israel for a possession:
Menj fel az Ábárim e hegyére, a Nebó hegyre, mely Móáb országában van, mely Jerichó előtt van, és nézd meg Kanaán országát, melyet és Izrael fiainak adok örök birtokul.
50 And die in the mount where thou goest, and be gathered to thy people; as Aaron thy brother died in mount Hor, and was gathered to his people:
És halj meg a hegyen, ahova te fölmész takaríttassál el népedhez, amint meghalt Áron testvéred a Hór hegyén és eltakaríttatott népéhez;
51 Because ye trespassed against me among the children of Israel at the waters of Meribah-Kadesh, in the wilderness of Zin; because ye sanctified me not in the midst of the children of Israel.
mivelhogy hűtlenül cselekedtetek ellenem Izrael fiai közepette a pörlekedés vizeinél Kádesben, Cin pusztájában, mivelhogy nem szenteltetek meg engem Izrael fiai közepette.
52 Yet thou shalt see the land before thee; but thou shalt not go there to the land which I give the children of Israel.
Csak távolról láthatod az országot, de be nem mész oda, az országba, melyet én Izrael fiainak adok.
