Matthew 5
1 When he sawe the people he went vp into a mountayne and when he was set his disciples came to hym
Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felment a hegyre, leült, és odamentek hozzá tanítványai.
2 and he opened hys mouthe and taught them sayinge:
És megnyitva száját, így tanította őket:
3 Blessed are the povre in sprete: for theirs is the kyngdome of heven.
„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa.
4 Blessed are they that morne: for they shalbe conforted.
Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
5 Blessed are the meke: for they shall inheret the erth.
Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.
6 Blessed are they which honger and thurst for rightewesnes: for they shalbe filled.
Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.
7 Blessed are ye mercifull: for they shall obteyne mercy.
Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
8 Blessed are the pure in herte: for they shall se God.
Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.
9 Blessed are the peacemakers: for they shalbe called the chyldren of God.
Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak.
10 Blessed are they which suffre persecucio for rightwesnes sake: for theirs ys the kyngdome of heuen.
Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
11 Blessed are ye when men reuyle you and persecute you and shall falsly say all manner of yvell saynges agaynst you for my sake.
Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket, gonosz hazugságokat mondanak rólatok énmiattam.
12 Reioyce and be glad for greate is youre rewarde in heven. For so persecuted they ye Prophetes which were before youre dayes.
Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így háborgatták a prófétákat is, akik előttetek éltek.“
13 ye are ye salt of the erthe: but and yf ye salt have lost hir saltnes what can be salted ther with? It is thence forthe good for nothynge but to be cast oute and to be troade vnder fote of men.
„Ti vagytok a földnek sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? Nem jó azután semmire, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.
14 Ye are ye light of the worlde. A cite yt is set on an hill cannot be hid
Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthetik el a hegyen épült várost.
15 nether do men lyght a cadell and put it vnder a busshell but on a candelstick and it lighteth all that are in the house.
Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem hogy a gyertyatartóba, hogy fényljék mindazoknak, akik a házban vannak.
16 Let youre light so shyne before men yt they maye se youre good workes and glorify youre father which is in heven.
Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.“
17 Thinke not yt I am come to destroye the lawe or the Prophets: no I am nott come to destroye them but to fulfyll them.
„Ne gondoljátok, hogy a törvénynek vagy a prófétáknak eltörléséért jöttem. Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
18 For truely I saye vnto you till heven and erth perisshe one iott or one tytle of the lawe shall not scape tyll all be fulfilled.
Mert bizony mondom néktek, míg az ég és föld el nem múlik, a törvényből egy ióta vagy egyetlen pontocska sem múlik el, amíg minden be nem teljesedik.
19 Whosoever breaketh one of these lest commaundmentes and teacheth men so he shalbe called the leest in the kyngdome of heve. But whosoever obserueth and teacheth ye same shal be called greate in the kyngdome of heven.
Ezért ha valaki csak egyet is eltöröl a legkisebb parancsolatok közül, és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lesz; ha pedig valaki eszerint cselekszik, és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lesz.
20 For I saye vnto you except youre rightewesnes excede the righetewesnes of ye Scribes and Pharises ye canot entre into ye kyngdome of heven.
Mert mondom néktek, ha a ti igazságtok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképpen sem mehettek be a mennyeknek országába.
21 Ye have herde howe it was sayd vnto the of ye olde tyme: Thou shalt not kyll. For whoso ever kylleth shall be in daunger of iudgemet.
Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: »Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre.«
22 But I say vnto you whosoever is angre with hys brother shalbe in daunger of iudgement. Whosoeuer sayeth vnto his brother Racha shalbe in dauger of a cousell. But whosoeuer sayeth thou fole shalbe in dauger of hell fyre. (Geenna g1067)
Én pedig azt mondom nektek, hogy mindaz, aki haragszik atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre; aki pedig azt mondja az atyjafiának: ostoba, méltó a főtörvényszékre; aki pedig azt mondja: bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Geenna g1067)
23 Therfore whe thou offrest thy gifte at the altare and their remembrest that thy brother hath ought agaynst the:
Ezért, ha ajándékodat az oltárra viszed, és ott eszedbe jut, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened,
24 leue there thyne offrynge before the altre and go thy waye first and be reconcyled to thy brother and then come and offre thy gyfte.
hagyd ott az oltár előtt ajándékodat, és menj el, és előbb békülj meg atyádfiával, és azután visszajőve vidd fel ajándékodat.
25 Agre with thyne adversary quicklye whyles thou arte in ye waye with hym lest that adversary deliver ye to ye iudge and ye iudge delivre ye to ye minister and the thou be cast into preson.
Légy jóakarója ellenségednek hamar, amíg az úton együtt vagy vele, hogy ellenséged valamiképpen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöcbe ne vessen téged.
26 I say vnto ye verely: thou shalt not come out thece till thou have payed ye utmost farthige.
Bizony mondom néked: ki nem jössz onnan, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
27 Ye haue hearde howe it was sayde to the of olde tyme: Thou shalt not comitt advoutrie.
Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodj!
28 But I say vnto you that whosoeuer looketh on a wyfe lustynge after her hathe comitted advoutrie with hir alredy in his hert.
Én pedig azt mondom nektek, ha valaki gonosz kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráználkodott azzal az ő szívében.
29 Wherfore yf thy right eye offende ye plucke hym out and caste him from the. Better it is for the yt one of thy membres perisshe then that thy hole bodye shuld be cast into hell. (Geenna g1067)
Ha pedig jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt, és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy vesszen el a tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
30 Also if thy right honde offend ye cut hym of and caste hym from the. Better yt ys that one of thy membres perisshe then that all thy body shulde be caste in to hell. (Geenna g1067)
És ha jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le, és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy vesszen el tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
31 It ys sayd whosoever put awaye his wyfe let hym geve her a testymonyall also of the devorcement.
Megmondatott továbbá: »Ha valaki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet.«
32 But I say vnto you: whosoever put awaye his wyfe (except it be for fornicacion) causeth her to breake matrymony. And whosoever maryeth her that is devorsed breaketh wedlocke.
Én pedig azt mondom nektek: Ha valaki elbocsátja feleségét, a paráznaság esetét kivéve, az paráznává teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz el, paráznaságot követ el.
33 Agayne ye haue hearde how it was sayd to the of olde tyme thou shalt not forsuere thy selfe but shalt performe thyne othe to God.
Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: »Hamisan ne esküdj, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.«
34 But I saye vnto you swere not at all nether by heue for it ys Goddes seate:
Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az az Istennek királyi széke,
35 nor yet by the erth for it is his fote stole: nether by Ierusalem for it ys ye cyte of yt greate kynge:
se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Királynak városa;
36 nether shalt thou sweare by thy heed because thou canst not make one white heer or blacke:
de ne esküdj saját fejedre se, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé,
37 But your comunicacion shalbe ye ye: nay nay. For whatsoeuer is more then yt cometh of yvell.
hanem legyen a ti beszédetekben az igen igen, a nem nem; ami pedig ezeken felül van, az a gonosztól való.
38 Ye have hearde how it ys sayd an eye for an eye: a tothe for a tothe.
Hallottátok, hogy megmondatott: »szemet szemért és fogat fogért.«
39 But I saye to you that ye resist not wroge. But whosoever geve the a blowe on thy right cheke tourne to him the other.
Én pedig azt mondom nektek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is.
40 And yf eny man will sue the at the lawe and take awaye thy coote let hym have thy cloocke also.
És aki törvénykezni akar fölötted, és elvenni az alsóruhádat, engedd oda neki a felsőt is.
41 And whosoever wyll copell the to goo a myle goo wyth him twayne.
És aki téged egy mérföldre akar kényszeríteni, menj el vele kettőre.
42 Geve to him that axeth and fro him that wolde borowe tourne not awaye.
Aki tőled kér, adj neki, és aki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
43 Ye have hearde how it is sayde: thou shalt love thyne neghbour and hate thine enimy.
Hallottátok, hogy megmondatott: »Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.«
44 But I saye vnto you love youre enimies. Blesse the that coursse you. Do good to them that hate you. Praye for them which doo you wronge and persecute you
Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket! Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.
45 that ye maye be ye chyldern of youre father that is in heauen: for he maketh his sunne to aryse on ye yvell and on the good and sendeth his reyn on the iuste and vniuste.
Hogy a mennyei Atyátok fiai legyetek, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
46 For yf ye love them which love you: what rewarde shall ye have? Doo not the Publicans euen so?
Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmat vártok? Avagy a vámszedők is nem ugyanezt cselekszik-e?
47 And yf ye be frendly to youre brethren onlye: what singuler thynge doo ye? Do not the Publicans lyke wyse?
És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mit tesztek másoknál többet? A vámszedők is nem ugyanígy cselekszenek-e?
48 ye shall therfore be perfecte eve as youre father which is in heauen is perfecte.
Legyetek azért tökéletesek, miként mennyei Atyátok tökéletes.“
