Matthew 22
1 And Iesus answered and spake vnto them agayne in similitudes sayinge.
És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
2 The kingdome of heve is lyke vnto a certayne kynge which maryed his sonne
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
3 and sent forth his servantes to call them that were byd to the weddinge and they wolde not come.
És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
4 Ageyne he sent forth other servauntes sayinge: Tell them which are bydden: beholde I have prepared my dynner myne oxen and my fatlinges are kylled and all thinges are redy come vnto the mariage.
Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
5 But they made light of it and went their wayes: one to his ferme place another about his marchaundise
De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
6 the remnaunt toke his seruantes and intreated them vngodly and slewe them.
A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
7 When the kinge hearde that he was wroth and send forth his warryers and distroyed those murtherers and brent vp their cyte.
Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
8 Then sayde he to his servauutes: the weddinge was prepared. But they which were bydden were not worthy.
Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
9 Go ye therfore out into ye hyewayes and as many as ye finde byd them to the mariage.
Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
10 The seruauntes wet out into the hiewayes and gaddered to gedder as many as they coulde fynde both good and bad and ye weddinge was furnysshed with gestes.
És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
11 Then the kynge came in to viset the gestes and spyed there a ma which had not on a weddinge garment
Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
12 and sayde vnto him: frende how fortuned it that thou camest in hither and hast not on a weddyng garment? And he was eve spechlesse.
És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
13 Then sayde the kynge to his ministers: take and bynde hym hand and fote and caste hym into vtter darcknes there shalbe wepinge and gnasshinge of teth.
Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
14 For many are called and feawe be chosen.
Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
15 Then wet the Pharises and toke counsell how they might tagle him in his wordes.
Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.
16 And they sent vnto him their disciples with Herodes servauntes sayinge: Master we knowe yt thou are true and teachest the waye of god trulie nether carest for eny man for thou consydrest not menes estate.
És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
17 Tell vs therfore: how thynkest thou? Is it lawfull to geve tribute vnto Cesar or not?
Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
18 Iesus perceaved their wikednes and sayde: Why tempte ye me ye ypocrites?
Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
19 Let me se ye tribute money. And they toke hym a peny.
Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
20 And he sayde vnto them: whose is this ymage and superscripcion?
És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
21 They sayde vnto him: Cesars. Then sayde he vnto them. Geve therfore to Cesar that which is Cesars: and geve vnto god that which is goddes.
Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
22 When they hearde that they marveled and lefte hym and went there waye.
És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.
23 The same daye the Saduces came to him (which saye that there is no resurrcecion) and axed him
Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,
24 sayinge: Master Moses bade yf a man dye havinge no chyldre that the brother mary his wyfe and reyse vp seed vnto his brother.
Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
25 Ther were wt vs seven brethre and the fyrste maried and deceased wt oute yssue and lefte his wyfe vnto his brother.
Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
26 Lykewise the seconde and ye thryd vnto the sevethe.
Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
27 Laste of all the woman dyed also.
Legutoljára pedig az asszony is meghala.
28 Now in the resurreccion whose wyfe shall she be of the seven? For all had her.
A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
29 Iesus answered and sayde vnto the: ye are deceaved and vnderstonde not the scriptures nor yet the power of God.
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
30 For in the resurreccion they nether mary nor are maryed: but are as the angels of God in heven.
Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
31 As touchynge the resurreccion of the deed: have ye not redde what is sayde vnto you of God which sayeth:
A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
32 I am Abrahams God and Ysaacks God and the God of Iacob? God is not the God of the deed: but of the lyvinge.
Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
33 And when the people hearde that they were astonyed at his doctrine.
És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.
34 When the Pharises had hearde how yt he had put the Saduces to silence they drewe to gedder
A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;
35 and one of them which was a doctoure of lawe axed a question teptinge h m and sayinge:
És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
36 Master which is ye chefe comaundment in the lawe?
Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
37 Iesus sayde vnto him: love the Lorde thy God wt all thine herte with all thy soule and with all thy mynde.
Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
38 This is the fyrst and the chefe comaundement.
Ez az első és nagy parancsolat.
39 And ther is another lyke vnto this. Love thyne neghbour as thy selfe.
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
40 In these two commaundemetes hange all the lawe and the Prophetes.
E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
41 Whyll the Pharises were gaddered togeder Iesus axed
Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,
42 the sayinge: what thinke ye of Christ? Whose sonne is he? They sayde vnto him: the sonne of David.
Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
43 He sayde vnto the: how then doeth David in spirite call him Lorde sayinge?
Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
44 The Lorde sayde to my Lorde syt on my right honde: tyll I make thyne enemyes thy fote stole.
Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
45 Yf David call him Lorde: how is he then his sonne?
Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?
46 And none coulde answere him ageyne one worde: nether dueste eny from that daye forth axe him eny moo questions.
És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.
