Matthew 12
1 In that tyme went Iesus on the Sabot dayes thorow the corne and his disciples were anhogred and begane to plucke the eares of coorne and to eate.
Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon; tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a kalászokat tépni és enni.
2 When ye pharises sawe that they sayde vnto him: Beholde thy disciples do that which is not lawfull to do apon ye saboth daye.
Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, a mit nem szabad szombatnapon cselekedni.
3 He sayde vnto the: Haue ye not reed what David did whe he was anhougered and they also which were with him?
Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának?
4 How he entred into the housse of God and ate ye halowed loves which were not lawfull for him to eate nether for the which were wt him but only for ye prestes.
Hogyan ment be az Isten házába, és ette meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem csak a papoknak?
5 Or have ye not reed in ye lawe how that ye prestes in ye temple breake the saboth daye and yet are blamlesse?
Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot a templomban és nem vétkeznek?
6 But I saye vnto you: that here is one greater then ye teple.
Mondom pedig néktek, hogy a templomnál nagyobb van itt.
7 Wherfore yf ye had wist what this sayinge meneth: I require mercy and not sacrifice: ye wold never have condened innocetes.
Ha pedig tudnátok, mi ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat.
8 For ye sonne of man is lord even of ye saboth daye.
Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia.
9 And he departed thence and went into their synagoge:
És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba.
10 and beholde ther was a man whiche had his hande dryed vp. And they axed him sayinge: ys it lawfull to heale apon ye saboth dayes? because they myght acuse him.
És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt.
11 And he sayde vnto the: whiche of you wolde it be yf he had a shepe fallen into a pitte on ye saboth daye that wolde not take him and lyft him out?
Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?
12 And how moche is a man better the a shepe? Wherfore it is lefull to do a good dede on the saboth dayes.
Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót cselekedni.
13 Then sayde he to ye ma: stretch forth thy had. And he stretched it forthe. And it was made whole agayne lyke vnto ye other.
Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lőn, mint a másik.
14 Then ye Pharyses wet out and helde a cousell agaynst hym how they myght destroye hym.
A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt.
15 When Iesus knewe yt he departed thece and moche people folowed him and he healed the all
Jézus pedig észrevévén ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat;
16 and charged the that they shuld not make him knowe:
És megfenyegeté őket, hogy őt ismertté ne tegyék;
17 to fulfyll that which was spoden by Esay ye Prophet which sayeth.
Hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, a ki így szólt:
18 Beholde my chylde who I have chosen my beloved in who my soule deliteth. I wyll put my sprete on hym and he shall shewe iudgemet to ye gentyls.
Ímé az én szolgám, a kit választottam; az én szerelmesem, a kiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak.
19 He shall not stryve he shall not crye nether shall eny man heare his voyce in ye streetes
Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát.
20 a brosed rede shall he not breacke and flaxe that begynneth to burne he shall not queche tyll he sende forth iudgement vnto victory
A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet.
21 and in hys name shall the gentyls truste.
És az ő nevében reménykednek majd a pogányok.
22 Then was brought to hym one possessed with a devyll which was both blynde and domme: and he healed hym insomoch that he which was blynd and domme both spake and sawe.
Akkor egy vak és néma ördöngőst hoztak ő eléje; és meggyógyítá azt, annyira, hogy a vak és néma mind beszél, mind lát vala.
23 And all the people were amased and sayde: Ys not this that sonne of David?
És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajjon nem ez-é Dávidnak ama Fia?
24 But when the Pharises hearde that they sayde: This felow dryveth ye devyls no nother wyse oute but by the helpe of Belzebub ye chefe of the devyls.
A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével.
25 But Iesus knewe their thoughtes and sayde to the. Every kingdome devided wt in it sylfe shalbe brought to naught. Nether shall eny cite or housholde devyded agest it sylfe cotynue.
Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, a mely meghasonlik magával.
26 So if sata cast out sata the is he devyded agenst him sylfe. How shall then his kyngdome endure?
Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az ő országa?
27 Also if I by ye helpe of Belzebub cast oute devyls: by whose helpe do youre chyldren cast them out? Therfore they shalbe youre iudges.
És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok.
28 But if I cast out the devyls by the sprite of God: then is the kyngdome of god come on you?
Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
29 Ether how can a ma enter into a stroge manes housse and violently take awaye his goodes: excepte he fyrst binde ye stroge man and the spoyle his housse?
Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát?
30 He that is not wt me is agaynst me. And he yt gaddereth not wt me scattereth abrode.
A ki velem nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyűjt, tékozol.
31 Wherfore I say vnto you all maner of synne and blasphemy shalbe forgeven vnto men: but the blasphemy of ye sprite shall not be forgeven vnto men.
Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.
32 And whoso ever speaketh a worde agaynst the sonne of man it shalbe forgeven him. But whosoever speaketh agaynst the holy goost it shall not be forgeven hym: no nether in this worlde nether in the worlde to come. (aiōn g165)
Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik. (aiōn g165)
33 Ether make ye tree good and his frute good also: or els make ye tree evyll and his frute evyll also. For ye tree is knowe by his frute.
Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.
34 O generacio of viperes how can ye saye well whe ye youre selves are evyll? For of ye aboundace of the hert ye mouthe speaketh.
Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj.
35 A good ma oute of ye good treasure of his hert bringeth forth good thynges. And an evyll man out of his evyll treasure bringeth forth evyll thinges.
A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.
36 But I say vnto you that of every ydell worde that men shall have spoken: they shall geve acountes at the daye of iudgement.
De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.
37 For by thy wordes thou shalt be iustifyed: and by thy wordes thou shalt be condemned.
Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.
38 Then answered certeyne of the scribes and of the Pharises sayinge: Master we wolde fayne se a sygne of ye.
Ekkor felelének néki némelyek az írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, jelt akarnánk látni te tőled.
39 He answered and sayde to the: The evyll and advoutrous generacio seketh a signe but ther shall no signe be geve to the saue the signe of the Prophete Ionas.
Ő pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.
40 For as Ionas was thre dayes and thre nyghtes in the whales belly: soo shall ye sonne of man be thre dayes and thre nyghtes in ye hert of ye erth.
Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
41 The men of Ninivie shall rise at the daye of iugdement with this nacion and condemne them: for they amended at ye preachinge of Ionas. And beholde a greater then Ionas is here.
Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál.
42 The quene of ye south shall ryse at ye daye of iudgement with this generacion and shall condemne the: for she came fro the vtmost parties of the worlde to heare the wysdome of Salomon. And beholde a greater then Salomo is here.
Délnek királyné asszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé, nagyobb van itt Salamonnál.
43 When the vnclene sprite is gone out of a man he walketh throughout dry places seking reest and fyndeth none.
Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál:
44 Then he sayeth: I will retourne ageyne into my housse fro whece I came oute. And when he is come he fyndeth the housse empty and swepte and garnisshed.
Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt.
45 Then he goeth his waye and taketh vnto him seven other spretes worsse then himsilfe and so entre they in and dwell there. And the ende of that man is worsse then the beginning. Even so shall it be with this evell nacion.
Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapotja gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.
46 Whill he yet talked to the people: beholde his mother and his brethren stode without desyringe to speake with him.
Mikor pedig még szóla a sokaságnak, ímé az ő anyja és az ő testvérei állanak vala odakünn, akarván ő vele szólni.
47 Then one sayde vnto hym: beholde thy mother and thy brethre stonde without desiringe to speke wt the.
És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled.
48 He answered and sayd to him that tolde hym: Who is my mother? or who are my brethren?
Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az én anyám; és kik az én testvéreim?
49 And he stretched forth his hond over his disciples and sayd: behold my mother and my brethren.
És kinyujtván kezét az ő tanítványaira, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim!
50 For whosoever dothe my fathers will which is in heve the same is my brother suster and mother.
Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és anyám.
