Luke 6
1 It happened on an after saboth that he went thorow the corne felde and that his disciples plucked the eares of corne and ate and rubbed them in their hondes.
Lőn pedig a húsvét szombatját követő második szombaton, hogy a vetések között méne által és az ő tanítványai gabonafejeket szaggatván és azokat kezeikkel kimorzsolván, ettek.
2 And certayne of the Pharises sayde vnto them: Why do ye that which is not laufull to do on the saboth dayes?
Némelyek pedig a farizeusok közül mondának nékik: Miért cselekszitek azt, a mit szombatnapokon nem szabad cselekedni?
3 And Iesus answered them and sayde: Have ye not redde what David dyd when he him sylfe was anhungred and they which were with him:
És felelvén Jézus, monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett ő és a kik vele voltak?
4 how he went into the housse of God and toke and ate the loves of halowed breed and gave also to them which were with him: which was not laufull to eate but for the prestes only.
Mi módon ment be az Úrnak házába és vette el a szent kenyereket és ette meg és adott azoknak is, a kik vele voltak, a melyeket pedig nem szabad megenni, hanem csak a papoknak?
5 And he sayde vnto them: The sonne of man is Lorde of the saboth daye.
És monda nékik: Az embernek Fia ura a szombatnak is.
6 And it fortuned in a nother saboth also that he entred in to ye sinagoge and taught. And ther was a ma whose right honde was dryed vp.
Lőn pedig más szombaton is, hogy ő a zsinagógába méne és taníta, és vala ott egy ember, a kinek a jobb keze száradt volt.
7 And ye Scribes and Pharises watched him to se whether he wolde heale on the Saboth daye that they myght fynde an accusacion agaynst him.
Az írástudók és farizeusok pedig leselkedének ő utána, ha vajjon gyógyít-e majd szombatnapon, hogy vádat találjanak ellene.
8 But he knewe their thoughtes and sayde to the man which had ye wyddred honde: Ryse vp and stonde forthe in the myddes. And he arose and stepped forthe.
Ő pedig tudván azoknak gondolatait, monda a száradt kezű embernek: Kelj fel és állj elő! És felkelvén, előálla.
9 Then sayde Iesus vnto them: I will axe you a question: Whether is it laufull on the saboth dayes to do good or to do evill? to save lyfe or for to destroye it?
Monda azért nékik Jézus: Valamit kérdek tőletek: Szabad-é szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni? az életet megtartani, vagy elveszteni?
10 And he behelde them all in copasse and sayd vnto ye man: Stretche forth thy honde. And he dyd so and his honde was restored and made as whoole as the other.
És körültekintve mindnyájokon, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! Az pedig úgy cselekedék, és keze oly éppé lőn, mint a másik.
11 And they were filled full of madnes and comuned one with another what they myght do to Iesu.
Azok pedig eltelének esztelenséggel és beszélgetnek vala egymás közt, hogy mit cselekedjenek Jézussal?
12 And it fortuned in thoose dayes that he went out into a mountayne for to praye and cotinued all nyght in prayer to god.
És lőn azokban a napokban, kiméne a hegyre imádkozni, és az éjszakát az Istenhez való imádkozásban tölté el.
13 And assone as it was daye he called his disciples and of the he chose twelve which also he called apostles.
És mikor megvirrada, előszólítá az ő tanítványait és kiválaszta azok közül tizenkettőt, a kiket apostoloknak is neveze:
14 Simon who he named Peter: and Andrew his brother. Iames and Iho Philip and Bartlemew
Simont, a kit Péternek is neveze, és Andrást, annak testvérét, Jakabot és Jánost, Filepet és Bertalant,
15 Mathew and Thomas Iames the sonne of Alpheus and Simon called zelotes
Mátét és Tamást, Jakabot, az Alfeus fiát, és Simont, a ki Zelotesnek nevezteték,
16 and Iudas Iames sonne and Iudas Iscarioth which same was the traytour.
Júdást, a Jakab fiát és Iskariotes Júdást, a ki árulóvá is lőn;
17 And he came doune with them and stode in the playne felde with the company of his disciples and agreate multitude of people out of all parties of Iurie and Ierusalem and from the see cooste of Tire and Sidon which came to heare hym and to be healed of their diseases:
És alámenvén ő velök, megálla a síkságon, és az ő tanítványainak serege és a népnek nagy sokasága egész Júdeából és Jeruzsálemből és Tírusnak és Sídonnak tengermelléki határából, a kik jöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyíttassanak betegségeikből.
18 and they also that were vexed with foule spretes and they were healed.
És a kik tisztátalan lelkektől gyötrettek, meggyógyulának.
19 And all the people preased to touche him: for there went vertue out of him and healed them all.
És az egész sokaság igyekezik vala őt illetni: mert erő származék belőle, és mindeneket meggyógyíta.
20 And he lifted vp his eyes apon the disciples and sayde: Blessed be ye poore: for yours is the kyngdome of God.
Ő pedig felemelvén szemeit az ő tanítványaira, monda: Boldogok vagytok ti szegények: mert tiétek az Isten országa.
21 Blessed are ye that honger now: for ye shalbe satisfied. Blessed are ye yt wepe now: for ye shall laugh.
Boldogok ti, kik most éheztek: mert megelégíttettek. Boldogok ti, kik most sírtok: mert nevetni fogtok.
22 Blessed are ye when men hate you and thrust you oute of their companye and rayle and abhorre youre name as an evyll thinge for the sonne of manes sake.
Boldogok lesztek, mikor titeket az emberek gyűlölnek, és kirekesztenek, és szidalmaznak titeket, és kivetik a ti neveteket, mint gonoszt, az embernek Fiáért.
23 Reioyse ye then and be gladde: for beholde youre rewarde is greate in heven. After this manner their fathers entreated the Prophetes.
Örüljetek azon a napon és örvendezzetek; mert ímé a ti jutalmatok bőséges a mennyben; hiszen hasonlóképen cselekedtek a prófétákkal az ő atyáik.
24 But wo be to you that are ryche: for ye have therin youre consolacion.
De jaj néktek, gazdagoknak, mert elvettétek a ti vigasztalástokat.
25 Wo be to you yt are full: for ye shall honger. Wo be to you that now laugh: for ye shall wayle and wepe.
Jaj néktek, kik beteltetek; mert éhezni fogtok. Jaj néktek, kik most nevettek; mert sírni és jajgatni fogtok.
26 Wo be to you when all men prayse you: for so dyd their fathers to the false prophetes.
Jaj néktek, mikor minden ember jót mond felőletek; mert épen így cselekedtek a hamis prófétákkal az ő atyáik.
27 But I saye vnto you which heare: Love youre enemyes. Do good to the which hate you.
De néktek mondom, kik engem hallgattok: Szeressétek ellenségeiteket, jól tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek,
28 Blesse the that course you. And praye for the which wrongfully trouble you.
Áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, a kik titeket háborgatnak.
29 And vnto him that smyteth the on the one cheke offer also ye other. And him that taketh awaye thy goune forbid not to take thy coote also.
A ki egyik arczodat megüti, fordítsd néki a másikat is; és attól, a ki felső ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se.
30 Geve to every man that axeth of the. And of him that taketh awaye thy goodes axe them not agayne.
Mindennek pedig, a ki tőled kér, adj; és attól, a ki elveszi a tiédet, ne kérd vissza.
31 And as ye wolde that men shuld doo to you: so do ye to them lyke wyse.
És a mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképen cselekedjetek azokkal.
32 If ye love the which love you: what thanke are ye worthy of? For the very synners love their lovers.
Mert ha csak azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, a kik őket szeretik.
33 And yf ye do for them which do for you: what thanke are ye worthy of? For the very synners do even the same.
És ha csak azokkal tesztek jól, a kik veletek jól tesznek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is ugyanazt cselekszik.
34 If ye lende to them of whome ye hoope to receave: what thanke shall ye have: for the very synners lende to synners to receave as moch agayne.
És ha csak azoknak adtok kölcsönt, a kiktől reménylitek, hogy visszakapjátok, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is adnak kölcsönt a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.
35 Wherfore love ye youre enemys do good and lende lokynge for nothinge agayne and youre rewarde shalbe greate and ye shalbe the chyldren of the hyest: for he is kynde vnto the vnkynde and to the evyll.
Hanem szeressétek ellenségeiteket, és jól tegyetek, és adjatok kölcsönt, semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz, és ama magasságos Istennek fiai lesztek: mert ő jóltévő a háládatlanokkal és gonoszokkal.
36 Be ye therfore mercifull as youre father is mercifull.
Legyetek azért irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas.
37 Iudge not and ye shall not be Iudged. Condemne not: and ye shall not be condemned. Forgeve and ye shalbe forgeven.
Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik;
38 Geve and yt shalbe geven vnto you: good measure pressed doune shaken to geder and runnynge over shall men geve into youre bosomes. For with what measure ye mete with ye same shall men mete to you agayne.
Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, a melylyel ti mértek.
39 And he put forthe a similitude vnto the: Can the blynde leade ye blynde? Do they not both then fall into ye dyche?
Példabeszédet is monda nékik: Vajjon a vak vezetheti-é a világtalant? avagy nem mindketten a verembe esnek-é?
40 The disciple is not above his master. Every ma shalbe perfecte even as his master is.
Nem feljebb való a tanítvány az ő mesterénél; hanem mikor tökéletes lesz, mindenki olyan lesz, mint a mestere.
41 Why seyst thou a moote in thy brothers eye considerest not ye beame yt is in thyne awne eye?
Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, mely a te saját szemedben van, nem veszed észre?
42 Ether how canest thou saye to thy brother: Brother let me pull out ye moote that is in thyne eye: when thou perceavest not the beame that is in thyne awne eye? Ypocrite cast out ye beame out of thyne awne eye fyrst and then shalt thou se perfectly to pull out the moote out of thy brothers eye.
Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Atyámfia, hadd vessem ki a szálkát a te szemedből, holott te a te szemedben lévő gerendát nem látod. Te képmutató, vesd ki először a gerendát a te szemedből és azután gondolj arra, hogy kivesd a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van.
43 It is not a good tree that bringeth forthe evyll frute: nether is that an evyll tree that bringeth forthe good frute
Nem jó fa az, a mely romlott gyümölcsöt terem; és nem romlott fa az, a mely jó gyümölcsöt terem.
44 For every tree is knowen by his frute. Nether of thornes gader men fygges nor of busshes gader they grapes.
Mert minden fa az ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg; mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szőlőt.
45 A good man out of the good treasure of his hert bringeth forthe that which is good. And an evyll man out of the evyll treasure of his hert bringeth forthe that which ys evyll. For of the aboundaunce of ye her his mouthe speakethe.
A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája.
46 Why call ye me Master Master: and do not as I bid you?
Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem mívelitek, a miket mondok?
47 whosoever cometh to me and heareth my sayinges and dothe the same I will shewe you to whome he ys lyke.
Valaki én hozzám jő és hallgatja az én beszédimet és azokat megtartja, megmondom néktek, mihez hasonló.
48 He is like a man which bilt an housse: and digged depe and layde the foundacio on a rocke. Whe the waters arose the fludde bet apo that housse and coulde not move yt. For it was grounded apon a rocke.
Hasonló valamely házépítő emberhez, a ki leásott és mélyre hatolt, és kősziklára vetett fundamentomot: mikor aztán árvíz lett, beleütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kősziklán épült.
49 But he that heareth and doth not is lyke a man that with out foundacion bylt an housse apon the erth agaynst which the fludde did bet: and it fell by and by. And ye fall of yt housse was greate.
A ki pedig hallgatja, de nem tartja meg, hasonló ahhoz az emberhez, a ki csak a földön építette házát fundamentom nélkül: a melybe beleütközvén a folyóvíz, azonnal összeomlott; és nagy lett annak a háznak romlása.
