Luke 15
1 Then resorted vnto him all ye publicas and synners for to heare him.
Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt.
2 And the pharises and scribes murmured sayinge: He receaved to his copany synners and eateth with them.
És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bűnösöket fogad magához, és velök együtt eszik.
3 Then put he forthe this similitude to the sayinge:
Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván:
4 What man of you havynge an hundred shepe yf he loose one of thee doth not leve nynty and nyne in the wyldernes and goo after yt which is loost vntyll he fynde him?
Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?
5 And whe he hath founde him he putteth him on his shulders with ioye:
És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.
6 And assone as he cometh home he calleth to gedder his lovers and neghbours sayinge vnto them: reioyse with me for I have founde my shepe which was loost.
És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala.
7 I say vnto you yt lyke wyse ioye shalbe in heven over one synner yt repenteth moore then over nynety and nyne iuste persons whiche nede noo repentauce.
Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre.
8 Ether what woman havynge. x. grotes yf she loose one doth not lyght a candell and swepe ye housse and seke diligently tyll she fynde it?
Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?
9 And when she hath founde it she calleth her lovers and her neghbours sayinge: Reioyce wt me for I have founde the groate which I had loost.
És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!
10 Lykwyse I saye vnto you ioye is made in ye presence of ye angels of god over one synner yt repenteth.
Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.
11 And he sayde: a certayne man had two sonnes
Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
12 and the yonger of them sayde to his father: father geve me my parte of the goodes yt to me belongeth. And he devided vnto them his substaunce.
És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.
13 And not longe after ye yonger sonne gaddered all that he had to gedder and toke his iorney into a farre countre and theare he wasted his goodes with royetous lyvinge.
Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
14 And when he had spent all that he had ther rose a greate derth thorow out all yt same londe and he began to lacke.
Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.
15 And he went and clave to a citesyn of yt same countre which sent him to his felde to kepe his swyne.
Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.
16 And he wold fayne have filled his bely with the coddes that ye swyne ate: and noo man gave him.
És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
17 Then he came to him selfe and sayde: how many hyred servauntes at my fathers have breed ynough and I dye for honger.
Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
18 I will aryse and goo to my father and will saye vnto him: father I have synned agaynst heven and before ye
Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
19 and am no moare worthy to be called thy sonne make me as one of thy hyred servauntes.
És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
20 And he arose and went to his father. And when he was yet a greate waye of his father sawe him and had compassion and ran and fell on his necke and kyssed him.
És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
21 And the sonne sayd vnto him: father I have synned agaynst heven and in thy sight and am no moare worthy to be called thy sonne.
És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
22 But his father sayde to his servautes: bringe forth that best garment and put it on him and put a rynge on his honde and showes on his fete.
Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!
23 And bringe hidder that fatted caulfe and kyll him and let vs eate and be mery:
És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.
24 for this my sonne was deed and is alyve agayne he was loste and is now founde. And they began to be merye.
Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.
25 The elder brother was in the felde and when he cam and drewe nye to ye housse he herde minstrelcy and daunsynge
Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.
26 and called one of his servauntes and axed what thoose thinges meate.
És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?
27 And he sayd vnto him: thy brother is come and thy father had kylled ye fatted caulfe because he hath receaved him safe and sounde.
Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.
28 And he was angry and wolde not goo in. Then came his father out and entreated him.
Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.
29 He answered and sayde to his father: Loo these many yeares have I done the service nether brake at eny tyme thy commaundment and yet gavest thou me never soo moche as a kyd to make mery wt my lovers:
Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.
30 but assone as this thy sonne was come which hath devoured thy goodes with harlootes thou haste for his pleasure kylled ye fatted caulfe.
Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.
31 And he sayd vnto him: Sonne thou wast ever with me and all that I have is thyne:
Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!
32 it was mete that we shuld make mery and be glad: for this thy brother was deed and is a lyve agayne: and was loste and is founde.
Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.
