Luke 14
1 And it chaunsed that he went into the housse of one of ye chefe pharises to eate breed on a saboth daye: and they watched him.
Történt, amikor bement a farizeusok egyik vezetőjének házába szombaton ebédelni, azok figyelték őt.
2 And beholde ther was a man before him which had the dropsye.
És íme, egy vízkóros ember volt előtte.
3 And Iesus answered and spake vnto the lawears and pharises sayinge: is it laufull to heale on the saboth daye?
Ekkor Jézus megszólalt, és megkérdezte a törvénytudóktól és farizeusoktól: „Szabad-e szombatnapon gyógyítani?“
4 And they helde their peace. And he toke him and healed him and let him goo:
Azok pedig hallgattak. Erre megfogta azt, meggyógyította és elbocsátotta.
5 and answered the sayinge whiche of you shall have an asse or an oxe fallen into a pitt and will not strayght waye pull him out on the Saboth daye?
Nekik pedig ezt mondta: „Ki az közületek, akinek szamara vagy ökre szombatnapon kútba esik, és nem húzza ki azt azonnal?“
6 And they coulde not answer him agayne to that.
De azok nem tudtak erre mit felelni.
7 He put forthe a similitude to ye gestes whe he marked how they preased to the hyest roumes and sayd vnto the:
Egy példázatot is mondott a meghívottaknak, amikor észrevette, hogyan válogatják a főhelyeket. Ezt mondta nekik:
8 When thou arte bidde to a weddynge of eny man syt not doune in ye hyest roume lest a more honorable man then thou be bidden of him
„Amikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a főhelyre, mert talán nálad nagyobb tiszteletben álló embert is meghívott.
9 and he that bade bothe him and the come and saye to the: geve this man roume and thou then beginne with shame to take the lowest roume.
És odamegy az, aki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd neked: Engedd át ennek a helyet! És akkor szégyenkezve az utolsó helyre fogsz ülni.
10 But rather when thou arte bidden goo and syt in the lowest roume that when he that bade the cometh he maye saye vnto the: frende syt vp hyer. Then shalt thou have worshippe in the presence of them that syt at meate with the.
Hanem ha meghívnak, menj el, és ülj le az utolsó helyre, hogy amikor odamegy, aki téged meghívott, ezt mondja neked: Barátom, ülj feljebb! Akkor becsületed lesz azok előtt, akik veled együtt ülnek.
11 For whosoever exalteth him sylfe shalbe brought lowe. And he yt hubleth him sylfe shalbe exalted
Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.“
12 Then sayde he also to him that had desyred him to diner: When thou makest a diner or a supper: call not thy frendes nor thy brethre nether thy kinsmen nor yet ryche neghbours: lest they bidde the agayne and a recompence be made the.
Szólt akkor annak is, aki őt meghívta: „Amikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne barátaidat, testvéreidet, rokonaidat, gazdag szomszédaidat hívd meg, hogy majd azok is viszonzásul meghívjanak téged.
13 But when thou makest afeast call the poore the maymed the lame and the blynde
Hanem amikor lakomát készítesz, hívd meg a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat,
14 and thou shalt be happy for they cannot recompence the. But thou shalt be recompensed at the resurreccion of the iuste men.
és boldog leszel, mert azok nem tudják viszonozni, de majd viszonozzák neked az igazak feltámadásakor.“
15 When one of them that sate at meate also hearde that he sayde vnto him: happy is he that eateth breed in the kyngdome of God.
Amikor ezeket meghallotta valaki, aki vele együtt ült, ezt mondta neki: „Boldog az, aki kenyeret eszik Isten országában.“
16 Then sayd he to him. A certayne man ordened a greate supper and bade many
Ő pedig ezt mondta annak: „Egy ember nagy vacsorát készített, és sokakat meghívott.
17 and sent his servaunt at supper tyme to saye to them that wer bidden come: for all thinges are now redy.
És elküldte szolgáját a vacsora idején, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden kész!
18 And they all atonce begane to make excuse. The fyrst sayd vnto him: I have bought a ferme and I must nedes goo and se it I praye the have me excused.
És mindnyájan egyformán kezdték magukat kimenteni. Az első ezt mondta neki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy megnézzem, kérlek téged, ments ki engem!
19 And another sayd: I hove bought fyve yooke of oxen and I goo to prove them I praye the have me excused.
A másik ezt mondta: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat kipróbáljam, kérlek téged, ments ki engem!
20 The thyrde sayd: I have maried a wyfe and therfore I cannot come.
Megint egy másik ezt mondta: Most nősültem, és azért nem mehetek.
21 And the servaunt went and brought his master worde therof. Then was the good man of the housse displeased and sayd to his servaut: Goo out quickly into ye stretes and quarters of the cite and bringe in hidder the poore and the maymed and the halt and the blynde.
Amikor a szolga hazament, megmondta ezeket az ő urának. Akkor megharagudott a gazda, és ezt mondta szolgájának: Eredj hamar a város utjaira, és utcáira és hozd be ide a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat.
22 And the servaut sayd: lorde it is done as thou comaundedst and yet ther is roume.
És szólt a szolga: Uram, meglett, amint parancsoltad, és mégis van hely.
23 And the lorde sayd to the servaunt: Go out into ye hye wayes and hedges and compell the to come in that my housse maye be filled.
Akkor ezt mondta az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a kerítésekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék az én házam.
24 For I saye vnto you that none of those men which were bidde shall tast of my supper.
Mert mondom nektek, hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg a vacsorámat.“
25 Ther went agreate copany with him and he turned and sayde vnto them:
Nagy sokaság ment vele, és amikor megfordult, ezt mondta nekik:
26 If a man come to me and hate not his father and mother and wyfe and chyldren and brethren and sisters more over and his awne lyfe he cannot be my disciple.
„Ha valaki hozzám jön, és meg nem gyűlöli az atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvérét és nőtestvérét, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.
27 And whosoever beare not his crosse and come after me cannot be my disciple.
És aki nem hordozza keresztjét, és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom.
28 Which of you disposed to bilde a toure sytteth not doune before and counteth ye cost whether he have sufficient to performe it?
„Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és először nem ül le, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e, amiből befejezze?
29 lest after he hath layde ye foundacion and is not able to performe it all yt beholde it beginne to mocke him
Nehogy, miután fundamentumot vetett, és nem tudja befejezni, csúfolni kezdje őt mindenki, aki csak látja.
30 sayinge: this man beganne to bilde and was not able to make an ende.
És ezt mondják: Ez az ember elkezdte az építkezést, de nem tudta befejezni!
31 Or what kynge goeth to make batayle agaynst another kinge and sitteth not doune fyrst and casteth in his mynde whether he be able wt ten thousande to mete him that cometh agaynst him wt. xx thousand.
Vagy ha egy király, amikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal harcba szálljon, nem ül-e le először tanácskozni, hogy tízezerrel szembeszállhat-e azzal, aki húszezerrel jön ellene?
32 Or els whyll ye other is yet a greate waye of he will sende embasseatours and desyre peace.
Mert különben, amikor az még távol van, követséget küld, és megkérdezi a békefeltételeket.
33 So lykewyse none of you yt forsaketh not all yt he hath can be my disciple.
Így tehát, ha valaki búcsút nem vesz minden vagyonától, nem lehet az én tanítványom.
34 Salt is good but yf salt have loste hyr saltnes what shall be seasoned ther with?
Jó a só, de ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg?
35 It is nether good for ye londe nor yet for ye donge hill but men cast it out at ye dores. He yt hath eares to heare let him heare.
Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas, tehát kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja!“
