Acts 27
1 When it was cocluded that we shuld sayle into Italy they delivered Paul and certayne other presoners vnto one named Iulius an vnder captayne of Cesars soudiars.
Midőn pedig elvégeztetett, hogy mi Itáliába hajózzunk, átadák mind Pált, mind némely egyéb foglyokat egy Július nevű századosnak a császári seregből.
2 And we entred into a ship of Adramicium and lowsed from lond apoynted to sayle by the costes of Asia one Aristarcus out of Macedonia of the contre of Thessalia beinge with vs.
Beülvén azért egy Adramittiumból való hajóba, az Ázsia mentében fekvő helyeket akarván behajózni, elindulánk, velünk lévén a maczedóniai Aristárkhus, ki Thessalonikából való.
3 And the nexte daye we came to Sidon. And Iulius courteously entreated Paul and gave him liberte to goo vnto his frendes and to refresshe him selfe.
És másnap megérkezénk Sidonba. És Július emberséggel bánván Pállal, megengedé, hogy barátaihoz elmenve gondoskodásukban részesüljön.
4 And from thence lanched we and sayled harde by Cypers because the wyndes were contrarye.
És onnan elindulván, Ciprus alatt evezénk el, mivelhogy a szelek ellenkezők valának.
5 Then sayled we over the see of Cilicia and Pamphylia and came to Myra a cite in Lycia.
És a Cziliczia és Pámfilia mellett levő tengeren átevezvén, eljutánk a licziai Mirába.
6 And there ye vnder captayne founde a shippe of Alexander redy to sayle into Italy and put vs therin.
És mivel ott a százados egy Itáliába menő alexandriai hajót talált, abba szállított be minket.
7 And when we had sayled slowly many dayes and scace were come over agaynst Gnydon (because the wynde with stode vs) we sayled harde by the costes of Candy over agaynste Salmo
Több napon át azonban lassan hajózván és nehezen érkezvén Knidushoz, mivel nem enged vala bennünket odajutni a szél, elhajózánk Kréta alatt, Salmóné mellett,
8 and with moche worke sayled beyonde yt and came vnto a place called good porte. Nye whervnto was a citie called Lasea.
És nagy ügygyel-bajjal elhajózván mellette, jutánk egy helyre, melyet Szépkikötőknek neveznek, melyhez közel vala Lásea városa.
9 When moche tyme was spent and saylinge was now ieoperdeous because also that we had overlonge fasted Paul put them in remembraunce
Mivel pedig sok idő mult el, és a hajózás más veszedelmes vala, mivelhogy a bőjt is elmult immár, inti vala Pál őket,
10 and sayde vnto them Syrs I perceave that this vyage wilbe with hurte and moche domage not of the ladynge and ship only: but also of oure lyves.
Ezt mondván nékik: Férfiak, látom, hogy nemcsak a teréhnek és a hajónak, hanem a mi életünknek is bántódásával és nagy kárával fog történni e hajózás.
11 Neverthelather the vndercaptayne beleved the governer and the master better then tho thinges which were spoken of Paul.
De a százados inkább hisz vala a kormányosmesternek és a hajótulajdonosnak, hogynem annak, a mit Pál mond vala.
12 And because the haven was not comodius to wynter in many toke counsell to departe thence yf by eny meanes they myght attayne to Phenices and there to wynter which is an haven of Candy and servith to the southwest and northwest wynde.
Mivel pedig az a kikötő telelésre nem volt alkalmas, a többség azt határozá, hogy hajózzanak el onnan is, ha valami módon eljutva Fénixbe, Kréta kikötőjébe, mely délnyugot és északnyugot felé néz, kitelelhetnének.
13 When the south wynde blewe they supposynge to obtayne their purpose lowsed vnto Asson and sayled paste all Candy.
Mivel pedig déli szél kezdett lassan fúni, azt gondolván, hogy feltett szándékuknak uraivá lettek, elindulván, közelebb hajóztak el Kréta mellett.
14 But anone after ther arose agaynste their purpose a flawe of wynde out of the northeeste.
Nemsokára azonban viharos szélvész csapott le oda, mely Észak-keleti szélnek neveztetik.
15 And when the ship was caught and coulde not resist the wynde we let her goo and drave with the wether.
Mikor pedig a hajó elragadtatott, és nem bírt a széllel szembe menni, nekieresztvén azt, vitetünk vala tova.
16 And we came vnto an yle named Clauda and had moche worke to come by abote
Mikor pedig egy kis sziget alá futottunk, mely Klaudának hívattatik, csak alig bírtuk hatalmunkba keríteni a csolnakot.
17 which they toke vp and vsed helpe vndergerdynge the shippe fearynge lest we shuld have fallen into Syrtes and we let doune a vessell and so were caryed.
Melyet miután felvontak, védőeszközöket alkalmaznak vala, alól megövedzvén a hajót; és mivel félnek vala, hogy zátonyra bukkannak, lebocsátván a vitorlát, úgy vitetnek vala.
18 The nexte daye when we were tossed wt an exceadynge tempest they lyghtened ye ship
Mikor pedig a szélvésztől nagyon hányattatánk, másnap a hajóterhet kihányák;
19 and the thyrde daye we cast out with oure awne hondes the tacklynge of the shippe.
És harmadnap tulajdon kezeinkkel hányók ki a hajó felszerelését.
20 When at the last nether sunne nor starre in many dayes appered and no small tempest laye apon vs all hope that we shuld be saved was then taken awaye.
Mikor pedig több napon át sem nap, sem csillagok nem látszottak, és nem kis vihar szorongatott, továbbra minden reménységünk elvétetett életben maradásunk felől.
21 Then after longe abstinence Paul stode forth in the myddes of them and sayde: Syrs ye shulde have harkened to me and not have lowsed from Candy nether to have brought vnto vs this harme and losse.
Mikor pedig hosszas volt már az étlenség, akkor Pál felállván ő közöttük, monda: Jóllehet szükséges lett volna, óh férfiak, hogy engedelmeskedve nékem, ne indultunk volna el Krétából, és elkerültük volna ezt a bajt és kárt:
22 And nowe I exhorte you to be of good chere. For ther shalbe no losse of eny mas lyfe amonge you save of the ship only.
Mindazáltal mostanra nézve is intelek benneteket, hogy jó reménységben legyetek; mert egy lélek sem vész el közületek, hanem csak a hajó.
23 For ther stode by me this nyght the angell of God whose I am and whom I serve
Mert ez éjjel mellém álla egy angyala az Istennek, a kié vagyok, a kinek szolgálok is,
24 sayinge: feare not Paul for thou must be brought before Cesar. And lo God hath geven vnto the all that sayle with ye.
Ezt mondván: Ne félj Pál! A császár elé kell néked állanod. És ímé az Isten ajándékba adta néked mindazokat, kik te veled hajóznak.
25 Wherfore Syrs be of good chere: for I beleve God that so it shalbe even as it was tolde me.
Annakokáért jó reménységben legyetek, férfiak! Mert hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, a mint nékem megmondatott.
26 How be it we must be cast into a certayne ylonde.
Egy szigetre kell pedig nékünk kivetődnünk.
27 But when ye fourtethe nyght was come as we were caryed in Adria about mydnyght the shipmen demed that ther appered some countre vnto the:
Mikor pedig a tizennegyedik éjszaka eljött, a mint ide s tova hányatánk az Ádrián, éjféltájban észrevevék a hajósok hogy valami szárazföld közelget hozzájok.
28 and sounded and founde it. xx. feddoms. And when they had gone a lytell further they sounded agayne and founde. xv. feddoms.
És lebocsátván a vízmérő ónt, húsz ölnyinek találák, majd egy kevéssé tovább menvén és ismét lebocsátván a vízmérő ónt, találák tizenöt ölnyinek.
29 Then fearinge lest they shuld have fallen on some Rocke they cast. iiii. ancres out of the sterne and wysshed for ye daye.
És mivel féltek, hogy szirtes helyekre vetődhetnek, a hajónak hátulsó részéből négy vasmacskát vetvén ki, kívánják vala, hogy nappal legyen.
30 As the shipmen were about to fle out of the ship and had let doune the bote into the see vnder a coloure as though they wolde have cast ancres out of the forshippe:
A hajósok pedig mikor el akarának menekülni a hajóból, és a csolnakot lebocsáták a tengerre, annak színe alatt, mintha a hajó orrából vasmacskákat akarnának vetni,
31 Paul sayd vnto ye vnder captayne and the soudiers: excepte these abyde in the ship ye cannot be safe.
Monda Pál a századosnak és a vitézeknek: Ha ezek a hajóban nem maradnak, ti meg nem szabadulhattok.
32 Then the soudiers cut of the rope of the bote and let it fall awaye.
Akkor a vitézek elvágák a csolnak köteleit, és ki hagyák esni azt.
33 And in ye meane tyme betwixt that and daye Paul besought them all to take meate sayinge: this is ye fourtenthe daye that ye have taried and continued fastynge receavinge nothinge at all.
Addig pedig, míg nappal lenne, inti vala Pál mindnyájokat, hogy egyenek, mondván: Ma tizennegyedik napja, mióta folyton étlen várakoztok, semmit sem véve magatokhoz.
34 Wherfore I praye you to take meate: for this no dout is for youre helth: for ther shall not an heere fall fro the heed of eny of you.
Azért intelek benneteket, hogy egyetek, mert ez a ti javatokra szolgál. Mert közületek senkinek sem esik le egy hajszál a fejéről.
35 And when he had thus spoke he toke breed and gave thankes to God in presence of the all and brake it and begane to eate.
Mikor pedig ezeket mondá, és kenyeret vőn kezébe, hálákat ada Istennek mindnyájok előtt, és megtörvén, kezde enni.
36 Then were they all of good cheare and they also toke meate.
Felbátorodván pedig mindnyájan, szintén vevének magukhoz táplálékot.
37 We were all together in ye ship two hundred thre score and sixtene soules.
Valánk pedig a hajóban lélekszám szerint összesen kétszázhetvenhatan.
38 And whe they had eate ynough they lightened ye ship and cast out the wheate into the see.
Miután pedig megelégedtek eledellel, a hajót könnyebbítik vala, a gabonát kihányván a tengerbe.
39 Whe yt was daye they knew not ye lande but they spied a certayne haven with a banke into ye which they were mynded (yf yt were possible) to thrust in the ship.
Mikor pedig megvirradt, a szárazföldet nem ismerik vala fel; hanem egy tengeröblöt sajdítanak vala, melynek síma partja van, melyre végezék, hogy kihajtják a hajót, ha bírják.
40 And when they had taken vp the ancres they comytted them selves vnto the see and lowsed the rudder bondes and hoysed vp ye mayne sayle to the wynde and drue to londe.
A vasmacskákat azért körös-körül elvagdalván, a tengerben hagyák, egyszersmind eloldván a kormányrudak köteleit és felvonván a nagy vitorlát a szélfúvásnak, igyekeznek vala a part felé haladni.
41 But they chaunsed on a place which had the see on bothe the sydes and thrust in the ship. And the foore parte stucke fast and moved not but ye hynder brake with the violence of the waves.
De mikor egy zátonyos helyre találtak, ráhajtották a hajót. És az első része ugyan megakadván, mozdíthatatlanul marad vala, a hátulsó része azonban szakadoz vala a haboknak ereje miatt.
42 The soudears counsell was to kyll ye presoners lest eny of them when he had swome out shulde fle awaye.
A vitézeknek pedig az lőn tanácsa, hogy a foglyokat vágják le, hogy senki el ne szaladhasson, minekutána kiúszott.
43 But the vndercaptayne willinge to save Paul kept the from their purpose and commaunded that they yt could swyme shulde cast the selves first in to ye see and scape to londe.
De a százados meg akarván tartani Pált, eltiltá őket e szándéktól, és megparancsolá, hogy a kik úszni tudnak, először azok szökdössenek a tengerbe és meneküljenek ki a szárazföldre.
44 And the other he comaunded to goo some on bordes and some on broken peces of the ship. And so it came to passe that they came all safe to londe.
A többiek pedig ki deszkákon, ki a hajó egyéb darabjain. És így lőn, hogy mindnyájan szerencsésen kimenekültek a szárazföldre.
