Luke 17
1 Jesus said to his disciples: “It is inevitable that there should be snares; yet alas for him who is answerable for them!
Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
2 It would be good for him if he had been flung into the sea with a mill-stone round his neck, rather than that he should prove a snare to even one of these lowly ones.
Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
3 Be on your guard! If your brother does wrong, reprove him; but if he repents, forgive him.
Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
4 Even if he wrongs you seven times a day, but turns to you every time and says ‘I am sorry,’ you must forgive him.”
És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
5 “Give us more faith,” said the Apostles to the Master;
És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
6 but the Master said: “If your faith were only like a mustard-seed, you could say to this mulberry tree ‘Be up-rooted and planted in the sea,’ and it would obey you.
Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
7 Which of you, if he had a servant ploughing, or tending the sheep, would say to him, when he came in from the fields, ‘Come at once and take your place at table,’
Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
8 Instead of saying ‘Prepare my dinner, and then make yourself ready and wait on me while I am eating and drinking, and after that you shall eat and drink yourself’?
Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
9 Does he feel grateful to his servant for doing what he is told?
Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
10 And so with you — when you have done all that you have been told, still say ‘We are but useless servants; we have done no more than we ought to have done.’”
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
11 On the way to Jerusalem Jesus passed between Samaria and Galilee.
És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.
12 As he was entering a village, ten lepers met him.
És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
13 Standing still, some distance off, they called out loudly: “Jesus! Sir! pity us!”
És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
14 When Jesus saw them, he said: “Go and show yourselves to the priest.” And, as they were on their way, they were made clean.
És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
15 One of them, finding he was cured, came back, praising God loudly,
Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;
16 and threw himself on his face at Jesus’ feet, thanking him for what he had done; and this man was a Samaritan.
És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
17 “Were not all the ten made clean? exclaimed Jesus. But the nine — where are they?
Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
18 Were there none to come back and praise God except this foreigner?
Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
19 Get up,” he said to him, “and go on your way. Your faith has delivered you.”
És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
20 Being once asked by the Pharisees when the Kingdom of God was to come, Jesus answered: “The Kingdom of God does not come in a way that admits of observation,
Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
21 nor will people say ‘Look, here it is!’ or ‘There it is!’; for the Kingdom of God is within you!
Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
22 The day will come,” he said to his disciples, “when you will long to see but one of the days of the Son of Man, and will not see it.
Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
23 People will say to you ‘There he is! or ‘Here he is!’ Do not go and follow them.
És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
24 For, just as lightning will lighten and flare from one side of the heavens to the other, so will it be with the Son of Man.
Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.
25 But first he must undergo much suffering, and he must be rejected by the present generation.
De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.
26 As it was in the days of Noah, so will it be again in the days of the Son of Man.
És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27 They were eating and drinking and marrying and being married, up to the very day on which Noah entered the ark, and then the flood came and destroyed them all.
Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
28 So, too, in the days of Lot. People were eating, drinking, buying, selling, planting, building;
Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
29 but, on the very day on which Lot came out of Sodom, it rained fire and sulphur from the skies and destroyed them all.
De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:
30 It will be the same on the day on which the Son of Man reveals himself.
Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
31 On that day, if a man is on his house-top and his goods in the house, he must not go down to get them; nor again must one who is on the farm turn back.
Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.
32 Remember Lot’s wife.
Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Whoever is eager to get the most out of his life will lose it; but whoever will lose it shall preserve it.
Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
34 On that night, I tell you, of two men upon the same bed, one will be taken and the other left;
Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35 of two women grinding together, one will be taken and the other left.”
Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
37 “Where will it be, Master?” interposed the disciples. “Where there is a body,” said Jesus, “‘there will the vultures flock.’”
És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.
