Revelation 10

1 [In the vision] I saw another mighty angel that was coming down out of heaven. A cloud [surrounded him]. There was a rainbow over his head. His face [shone] [SIM] like the sun. His legs looked like pillars of fire.

És láttam egy másik erős angyalt leszállni az égből, aki felhőbe öltözött és a fején szivárvány volt és az arca olyan volt, mint a nap és lábai, mint a tűzoszlopok.

2 He had in his hand a small scroll that was open. He set his right foot on the ocean and his left foot on the land.

És kezében egy nyitott könyvecske volt, és jobb lábát a tengerre, bal lábát pedig a földre tette.

3 He shouted something with a loud voice, a voice like the roar of a lion. When he shouted this, it thundered seven [times], speaking [words that I could understand].

És hangosan kiáltott, mint amikor az oroszlán ordít, és amikor kiáltott, megszólaltatta a hét menydörgést is a maga hangján.

4 When it thundered [like that], I was about to write [the words that I] heard, but a voice from heaven said to me, “Keep secret what the thunder said! Do not write it down!”

És amikor a hét mennydörgés megszólaltatta hangját, írni akartam, de az égből szózatot hallottam, amely ezt mondta nekem: „Pecsételd le, amiket a hét mennydörgés mondott, és azokat ne írd le“.

5 Then the angel whom I had seen standing on the ocean and the land raised his right hand toward heaven,

És az angyal, akit állni láttam a tengeren és a földön, felemelte kezét az égre,

6 and he asked the one who lives forever, the one who created heaven and everything that is in it, [who created] the earth and everything that is in it, and [who created] the ocean and everything that is in it, to affirm that what he said was true. [He said that he] would surely no longer delay [what he had planned to do]. (aiōn g165)

és megesküdött arra, aki örökkön örökké él, aki teremtette az eget és a benne lévőket, és a földet és a benne lévőket, és a tengert és a benne lévőket, hogy nem lesz több időhaladék, (aiōn g165)

7 He said that when the time [came] for the seventh angel to blow his trumpet, [he] would complete what God had secretly planned, just like he announced [long ago] to his servants, the prophets.

hanem azokban a napokban, amikor a hetedik angyal trombitálni kezd, beteljesedik Istennek a titka, amint megmondta az ő szolgáinak, a prófétáknak.

8 The one whose voice I had heard from heaven spoke to me again. He said, “Go and take the open scroll from the hand of the angel who is standing on the ocean and on the land.”

És a szózat, amit az égből hallottam, ismét szólt hozzám és ezt mondta: „Menj el és vedd át azt a nyitott könyvecskét, amely a tengeren és a földön álló angyal kezében van“.

9 So I went to the angel and asked him to give me the little scroll. He said to me, “Take it and eat it. In your mouth it will [taste] sweet like honey, but it will make your stomach bitter.”

Elmentem azért az angyalhoz és ezt mondtam neki: „Add át nekem a könyvecskét“. És ő ezt mondta nekem: „Vedd át és edd meg. Gyomrodat megkeseríti ugyan, de szádban édes lesz, mint a méz“.

10 I took the little scroll from the angel’s hand and ate it. In my mouth it [tasted] sweet like honey, but when I had eaten it, [it] made my stomach turn sour.

Átvettem azért a könyvecskét az angyal kezéből és megettem. Számban olyan édes volt, mint a méz, de amikor lenyeltem, gyomrom keserű lett tőle.

11 The one whose [voice spoke from heaven said to me], “You must (prophesy again/proclaim again what I will reveal to you) about many people-[groups], many nations, [speakers of] many languages [MTY], and many kings.”

Aztán ez a szó hangzott felém: „Ismét prófétálnod kell sok nép és nemzet és nyelvek és királyok felől“.