Proverbs 24
1 Do not envy evil people; do not desire to associate with them,
Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 because they are [constantly] thinking about acting violently, and whenever they speak [MTY], they talk about (causing trouble/hurting someone).
Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
3 People make good houses (OR, families) by doing what is wise, and they make their houses (OR, families) strong by [heeding] good advice.
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
4 By using good sense, [they are able to buy] valuable and beautiful things and put them in the rooms of their houses.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
5 Being wise is better than being strong/powerful; those who know [many things can accomplish more] than those who are [very] strong.
A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
6 Leaders can fight battles if they have wise advisors, and they win those battles if they have many good advisors.
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Foolish people cannot understand wise sayings/talk; at public meetings they are not [able to] say anything [that is useful].
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
8 Those who are [always] planning to do evil things will be called troublemakers.
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
9 It is sinful to plan to do foolish things, and people hate those who make fun of [everything that is good].
A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
10 If you [act as though] you are helpless when you have troubles, you are [truly very] weak.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
11 [If it is unjustly decided] that someone must be executed, [try hard to] rescue them [DOU].
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 If you say, “I did not know anything about it, [so (it is not my concern/I did not try to help him)],” remember that God knows what we have done, and he knows what we were thinking [IDM, RHQ], and he will certainly [RHQ] repay us as we deserve for what we have done or for not doing what we should have done.
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
13 My child/son, eat honey, because it is good [for you]; the honey that drips from honeycombs tastes [very] sweet.
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 Similarly, being wise is good for your soul; if you become wise, you will be [happy in] the future, and [God] will certainly [do for you what you are] confidently expecting him to do [LIT].
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Do not be like wicked people who [hide and] wait to break into the houses of righteous/good [people] and rob/steal things.
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
16 [Even if] good people fall down seven/many times, they [always] stand/get up again, but when a disaster happens to wicked [people], it ruins/destroys them.
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
17 Do not be happy when something bad happens to one of your enemies; do not rejoice when he stumbles and falls,
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 because Yahweh will know what you are thinking, and he will not like it, and [as a result] he will not punish that enemy of yours.
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
19 Do not become angry/upset about those who do what is evil, and do not [SYN] envy them,
Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 because [nothing good] will happen to wicked people; they are [like] a lamp that will soon be extinguished [MET].
Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 My child/son, revere Yahweh and [also] honor the king, and do not associate with people who want to rebel against either of them,
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
22 because those people will suddenly experience disasters; and no one knows [RHQ] what great disasters that God or the king can cause to happen to them.
Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 Here are more things that wise [people] have said: It is wrong for judges to decide matters unfairly [IDM].
Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 If they say to people who are guilty, “You (are innocent/have not done something that is wrong),” [even] people in other nations will curse and despise them,
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 but if judges say that guilty people must be punished, things will go well for those judges, and (they will receive blessings/God will bless them).
A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 Those who answer others honestly show that they are truly their friends [IDM].
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 First, do the work [that needs to be done] outside [your house], and prepare your fields, [and then plant things], and after you finish doing that, build your house.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
28 [In the courtroom] do not testify against someone when you have no reason to do that, and do not [try to] deceive [people] by what you say [MTY].
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29 Do not say, “I will do to him what he did to me; I will pay him back for [the bad things that] he did to me.”
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
30 One day I walked by the vineyards of a lazy man, a man who did not have good sense.
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
31 I was surprised to see that the fields were full of all kinds of thorny bushes, and the stone wall [around the garden] had (collapsed/fallen down).
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32 When I saw that, I thought about it, and I learned this:
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33 [If you spend a lot of time] sleeping and napping and folding your hands while you rest,
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 [soon] you will become poor; [it will be as though] [PRS, SIM] a bandit who had a weapon in his hand [attacked you and stole all that you had].
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
