Job 23
1 Then Job replied again,
Felele pedig Jób, és monda:
2 “Today I am again complaining bitterly/strongly [to God]; I [continue] groaning, but he [SYN] [continues to] (punish me/cause me to suffer).
Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.
3 I (wish that I knew/want to know) where I could meet/talk with him, so that I could go to the place where he lives.
Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.
4 If I could do that, I would tell him why [I know that] I am innocent; I would tell [MTY] to him all my (arguments/evidence [to show that I have not done what is evil]).
Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.
5 Then I would find out what he would reply to me [DOU].
Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.
6 Would he use his great power to argue with me? No, he would listen to me carefully.
Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!
7 I am (an honest/a righteous) man; so I would be able to discuss things with him [fairly], and then he would declare that I am innocent, [and that decision would endure] forever.
Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!
8 “But, I have gone to the east, and he is not there; I have gone to the west, but I have not found him there.
Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.
9 I have gone north and I have gone south, but I have not seen him anywhere.
Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.
10 But he knows how I have conducted my life; and when he has finished testing me, [he] will [see that] I [am] as pure as [SIM] gold [whose impurities have all been burned out].
De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.
11 I [SYN] have faithfully walked on the path that he showed me; I have not stopped [obeying] him.
Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.
12 I have always obeyed what he [SYN] commanded; I have treasured the words that he has spoken.
Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.
13 “He never changes. There is no one who can [RHQ] stop him [from doing what he desires]. Whatever he wants to do, he does.
Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.
14 And he will finish doing for me the things that he has planned for me; [and I am sure that] he has thought about doing many things for me.
Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.
15 So I am terrified in his presence; when I think [about what he can do], I am very afraid [DOU].
Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.
16 Almighty God has caused me [SYN] to feel terrified [DOU].
Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.
17 [It is as though] there is only thick darkness in front of me, but it is God that I am afraid of, not the darkness.”
Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!
