Deuteronomy 11
1 “[Because of all that] Yahweh your God [has done for you], you must love him and continually obey all his rules and regulations and commandments.
Szeresd azért az Urat, a te Istenedet, tartsd meg az ő megtartani valóit: rendeléseit, végzéseit és parancsolatait minden időben.
2 It was you and your ancestors, not your children, whom he disciplined [by causing all of you to have/experience difficulties]. So, starting today, continue to think about how very great and very powerful he is [DOU, MTY].
És tudjátok meg ma (mert nem a ti fiaitokkal szólok, a kik nem tudják és nem látták) az Úrnak, a te Isteneteknek fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját,
3 Think about the various miracles [DOU] that he performed in Egypt. Think about what he did to the king of Egypt and to his country.
Jeleit és cselekedeteit, a melyeket Égyiptomban cselekedett a Faraóval, az égyiptombeliek királyával, és az ő egész földével;
4 Think about what he did to the army of Egypt, to their horses and their chariots. Think about how he caused the Red Sea to flood/cover over them while they were pursuing your ancestors, and how the army of Egypt was completely (wiped out/destroyed).
És a melyeket cselekedett az égyiptombeliek seregével, lovaival és szekereivel, mivelhogy reájok árasztá a Veres tenger vizeit, mikor üldözének titeket, és elveszté őket az Úr mind e mai napig;
5 Think about what Yahweh did for your ancestors in the desert before you arrived at this place.
És a melyeket cselekedett veletek a pusztában, a míg e helyre jutátok;
6 Think about what he did to Dathan and Abiram, the two sons of Eliab from the tribe of Reuben. While all of your ancestors were watching, the earth split open, and they fell into the opening [and disappeared], along with their families and their tents, their servants, and their animals.
És a melyeket cselekedett Dáthánnal és Abirámmal, Eliábnak a Rúben fiának fiaival, mikor a föld megnyitá az ő száját, és elnyelé őket háznépeikkel, sátoraikkal, és minden marhájokkal egyetemben, a mely az övék vala, az egész Izráel között.
7 You [SYN] and your ancestors have seen all these miracles that Yahweh performed.
Mert saját szemeitekkel láttátok az Úrnak minden nagy cselekedetét, a melyeket cselekedett.
8 So, obey all the commandments that I am giving you today, in order that you will be strong and able to cross the river and occupy the land that you are about to enter,
Tartsátok meg azért mind a parancsolatokat, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy megerősödjetek, bemenjetek és bírjátok a földet, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt.
9 and in order that you will live for a long time in that land, the land that Yahweh solemnly promised your ancestors that he would give to them and to their descendants, a land that is very fertile [IDM].
És hogy sok ideig élhessetek a földön, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik és az ő magvoknak adja azt a tejjel és mézzel folyó földet.
10 The land that you are about to enter and occupy is not like the land of Egypt, where your ancestors lived. In Egypt, after they planted seeds, it was necessary for them to work hard [MTY] to water [the plants that grew].
Mert a föld, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt, nem olyan az, mint Égyiptomnak földe, a honnan kijöttetek; a melyben elveted vala a te magodat és a te lábaddal kell vala megöntöznöd, mint egy veteményes kertet;
11 But the land that you are about to enter is a land where there are many hills and valleys, where there is plenty of rain.
Hanem az a föld, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt, hegyes-völgyes föld, az égnek esőjéből iszik vizet.
12 Yahweh takes care of that land. He [SYN] watches over it every day, from the beginning of each year to the end of each year.
Oly föld az, a melyre az Úr, a te Istened visel gondot; mindenkor rajta függenek az Úrnak, a te Istenednek szemei az esztendő kezdetétől az esztendő végéig.
13 Today I am commanding you to love Yahweh our God and to serve him with your entire inner beings. If you do that,
Lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, a melyeket én ma parancsolok néktek, úgy hogy az Urat, a ti Istenteket szeretitek, és néki szolgáltok teljes szívetekből és teljes lelketekből:
14 each year he will send rain on your land at the (right times/times when it is needed), (in the autumn/at the end of the dry season) and (in the spring/before the next dry season starts). As a result, you will have grain and [grapes to make] wine and [olives to make olive] oil.
Esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben: korai és kései esőt, hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat;
15 And he will cause grass to grow in your fields for your livestock [to eat]. You will have all the food that you want.
Füvet is adok a te meződre a te barmaidnak; te pedig eszel és megelégszel.
16 “But I warn you, do not turn away from Yahweh our God and start to worship other gods,
Vigyázzatok azért, hogy a ti szívetek meg ne csalattassék, és el ne térjetek, és ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne boruljatok le előttök.
17 because if you do that, Yahweh will become very angry with you. He will prevent any rain from falling. As a result, the crops will not grow, and you will soon die [from hunger] in the good land that Yahweh is about to give to you.
Különben az Úrnak haragja felgerjed reátok, és bezárja az eget, hogy eső ne legyen, és a föld az ő gyümölcsét meg ne teremje; és hamarsággal elvesztek a jó földről, a melyet az Úr ád néktek.
18 So, keep thinking [IDM] about these commands. Write them [on tiny scrolls] and fasten them to your arms/wrists, and write them on bands that you fasten to your foreheads [to help you to remember them].
Vegyétek azért szívetekre és lelketekre e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és homlokkötőkül legyenek a ti szemeitek között;
19 Teach them to your children again and again. Talk about them [all the time]: When you are in your houses and when you are walking outside; talk about them when you are lying down at night and when you are getting up in the morning.
És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel és mikor felkelsz.
20 Write them on the doorposts and on the gates of your houses.
És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra;
21 Do that in order that you and your children will live for a long time in the land that Yahweh promised to our ancestors that he would give to them. That land will belong to you [and your descendants] as long as there is a sky above the earth.
Hogy megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a földön, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja mindaddig, a míg az ég a föld felett lészen.
22 “Faithfully continue to obey what I am commanding you to do—to love Yahweh our God, and to conduct your lives as he wants you to do, and to (be faithful to/have a close relationship with) him.
Mert ha szorosan megtartjátok mind e parancsolatot, a melyet én parancsolok néktek, hogy a szerint cselekedjetek; ha szeretitek az Urat, a ti Istenteket, ha minden ő útain jártok, és ő hozzá ragaszkodtok:
23 If you do that, Yahweh will expel all the people-groups in that land as you advance, people-groups that are more numerous and more powerful than you are.
Akkor kiűzi az Úr mind azokat a nemzeteket ti előletek, és úrrá lesztek nálatoknál nagyobb és erősebb nemzeteken.
24 All the ground [in that land] on which you walk will be yours. Your territory will extend from the desert [in the south] to the Lebanon [Mountains in the north], and from the Euphrates River [in the east] to the [Mediterranean] Sea in the west.
Minden hely, a melyet lábatok talpa megnyom, tiétek lesz, a pusztától a Libanonig, és a folyóvíztől, az Eufrátes folyóvizétől a nyugoti tengerig lesz a ti határotok.
25 Yahweh our God will cause all the people in that land to be afraid of you, which is what he promised, with the result that no people-group will be able to stop you.
Nem állhat meg senki előttetek; azt míveli az Úr, a ti Istenetek, hogy féljenek és rettegjenek titeket az egész föld színén, a melyre rátapostok, a mint megmondotta néktek.
26 “Listen carefully: Today I am telling you [that Yahweh will either] bless [you or he will] curse you.
Lásd, én adok ma előtökbe áldást és átkot!
27 If you obey the commandments of Yahweh our God that I am giving to you today, he will bless you.
Az áldást, ha engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, a melyeket én e mai napon parancsolok néktek;
28 If you do not obey them, and if you turn away from him to worship other gods that you have never known about before, he will curse you.
Az átkot pedig, ha nem engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, és letértek az útról, a melyet én ma parancsolok néktek, és idegen istenek után jártok, a kiket nem ismertetek.
29 And when Yahweh brings you into the land that you are about to enter and occupy, [some of you must stand on top of] Gerizim Mountain and proclaim what will cause Yahweh to bless you, and [the others must stand on top of] Ebal Mountain and proclaim [what will cause Yahweh to] curse you.”
És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened arra a földre, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt: akkor mondd el az áldást a Garizim hegyén, az átkot pedig az Ebál hegyén.
30 (Those two mountains are [RHQ] west of the Jordan [River], west of the Jordan Valley near the huge oak tree at Moreh [village] in the land where the Canaan people-group lives. They live close to the sacred trees near Gilgal.)
Nemde azok túl vannak a Jordánon, a napnyugoti út megett, a Kananeusok földén, a kik a síkságon laknak Gilgálnak átellenében, a Móré tölgyei mellett?!
31 “You will soon cross the Jordan [River] to occupy the land that Yahweh our God is giving to you. When you enter that land and start to live there,
Mert ti átmentek a Jordánon, hogy bemenvén bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek. Ha bírni fogjátok azt, és lakni fogtok abban:
32 be sure to obey all the rules and regulations that I am giving to you today.”
Vigyázzatok, hogy mind e rendelések és végzések szerint cselekedjetek, a melyeket én ma adok ti előtökbe.
