Luke 15
1 And publicans and sinners came to him, to hear him.
A vámszedők és a bűnösök mindnyájan hozzá mentek, hogy hallgassák őt.
2 And the Scribes and Pharisees murmured, and said: This man receiveth sinners, and eateth with them.
A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: „Bűnösöket fogad magához, és velük együtt eszik.“
3 And Jesus spoke to them this similitude:
Ő pedig ezt a példázatot mondta nekik:
4 What man among you, that hath a hundred sheep, if he lose one of them, doth not leave the ninety and nine in the desert, and go and seek for that which is lost, until he find it?
„Kicsoda az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszít, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, míg meg nem találja azt?
5 And when he findeth it, he rejoiceth, and taketh it upon his shoulders;
És ha megtalálta, örömében felveszi vállára.
6 and he cometh home, and he calleth together his friends and neighbors, and saith to them: Rejoice with me; for I have found my sheep that was lost.
És hazamenve, összehívja barátait és szomszédait, és ezt mondja nekik: Örüljetek velem, mert megtaláltam juhomat, amely elveszett.
7 I say to you, that there will thus be joy in heaven, over one sinner that repenteth, more than over ninety and nine just ones, to whom repentance was not necessary.
Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre.
8 Or what woman is there, who, if she have ten drachmas, and lose one of them, doth not light a lamp, and sweep the house, and search for it carefully, until she find it?
„Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házat, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja?
9 And when she hath found it, she calleth together her friends and neighbors, and saith to them: Rejoice with me, for I have found my drachma that was lost.
És ha megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amit elveszítettem!
10 I say to you, That there will thus be joy, before the angels of God, over one sinner that repenteth.
Mondom nektek, ugyanígy öröm van Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.“
11 And Jesus said to them again: A certain man had two sons.
Azután ezt mondta: „Egy embernek volt két fia.
12 And his younger son said to him: My father, give me the portion that falleth to me from thy house. And he divided to them his property.
És az ifjabb azt mondta atyjának: Atyám, add ki a vagyonból a rám eső részt. És ő megosztotta közöttük a vagyont.
13 And after a few days, the younger son collected together all that fell to him, and went to a distant place and there squandered his property, by living in dissipation.
Nem sok nap múlva a kisebbik fiú összeszedte mindenét, és messze vidékre költözött, és ott eltékozolta minden vagyonát, mert kicsapongó életet élt.
14 And when he had consumed all that he had, there occurred a great famine in that place; and he began to be in want.
Miután mindenét elköltötte, nagy ínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett.
15 And he went and connected himself with one of the citizens of that place: and he sent him into the field to tend swine.
Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki elküldte őt mezőjére disznókat legeltetni.
16 And he longed to fill his belly with those pods which the swine ate: and no one gave to him.
Ő pedig szívesen megtöltötte volna gyomrát azzal a moslékkal, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki.
17 And when he came to himself, he said: How many hired servants are now at my father's house, who have bread enough, and I am here perishing with hunger.
Amikor magába szállt, ezt mondta: Az én atyámnak milyen sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok!
18 I will arise and go to my father, and say to him: My father, I have sinned against heaven, and before thee;
Felkelek, és elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened,
19 and am no longer worthy to be called thy son. Make me like one of thy hired servants.
és nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz. Tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
20 And he arose and went towards his father. And he was yet at a distance, when his father saw him; and he pitied him, and ran, and fell upon his neck and kissed him.
Felkelt, és elment atyjához. Amikor pedig még távol volt, meglátta őt az ő atyja, és megesett rajta a szíve, és hozzáfutott, nyakába borult, és megcsókolta.
21 And his son said to him: My father, I have sinned against heaven, and before thee, and am not worthy to be called thy son.
A fiú ezt mondta neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Nem vagyok immár méltó, hogy fiadnak nevezz.
22 But his father said to his servants: Bring forth the best robe, and clothe him, and put a ring on his hand, and supply him with shoes.
Atyja pedig ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok föl rá, és húzzatok gyűrűt a kezére és sarut a lábára!
23 And bring forth and slay the fatted bullock; and let us eat, and be merry.
És hozzátok elő a hízott tulkot, és vágjátok le, és együnk és vigadjunk.
24 For, this my son was dead, and is alive; he was lost and is found. And they began to be merry.
Mert az én fiam meghalt és feltámadott és elveszett és megtaláltatott. Elkezdtek azért vigadozni.
25 But his elder son was in the field; and as he came and drew near to the house, he heard the sound of the singing of many.
Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn volt. És amikor hazajött, és közeledett a házhoz, hallotta a zenét és a táncot.
26 And he called to one of the boys, and asked him what it meant.
Előhívott egyet a szolgái közül, és megtudakolta, mi történt.
27 And he said to him: Thy brother hath come; and thy father hath killed the fatted bullock, because he hath received him in health.
Mire az így felelt: A te öcséd jött meg, és atyád levágatta a hízott tulkot, mivel egészségben kapta vissza.
28 And he was angry, and would not go in: and his father went out and entreated him.
Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. De az Atyja kiment, és kérlelni kezdte.
29 And he said to his father: Lo, these many years have I labored in thy service, and never transgressed thy command; and thou never gavest me a kid, that I might make merry with my friends.
Ő pedig így válaszolt atyjának: Íme, én ennyi éve szolgálok neked, és soha át nem hágtam parancsaidat, és nekem egy kecskefiat sem adtál, hogy az én barátaimmal vigadjak.
30 But for this thy son, when he had dissipated thy property with harlots, and came home, thou hast slain the fatted bullock for him.
Amikor pedig ez a te fiad megjött, aki paráznákkal tékozolta el a vagyonodat, levágattad neki a hizlalt tulkot.
31 His father said to him: My son, thou hast been ever with me, and all that I have, is thine.
Ő pedig azt mondta neki: Fiam, te mindenkor velem vagy, és mindenem a tied!
32 But it was proper for us to be merry, and to rejoice; because this thy brother was dead, and is alive; he was lost, and is found.
Vigadnod és örülnöd kellene, hogy a te testvéred meghalt és feltámadt, elveszett és megtaláltatott.“
