Acts 4
1 When are speaking now they to the people came upon them the (priests *NK+O) and the captain of the temple and the Sadducees,
Míg ők azonban a néphez szólottak, oda léptek hozzájuk a papok és a templom felügyelője és a sadduczeusok,
2 being distressed because of teaching of theirs to the people and [their] proclaiming in Jesus the resurrection (that *NK+o) out from [the] dead;
Neheztelve a miatt, hogy ők a népet tanítják, és hirdetik a Jézusban a halálból való feltámadást;
3 and they laid on them the hands and put [them] in custody until the next day; it was for evening already.
És rájuk veték kezüket, és veték őket őrizet alá másnapig, mert már este vala.
4 Many however of those having heard the word believed; and became the number of the men (about *N+kO) thousand five.
Sokan pedig azok közül, kik hallgaták az ígét, hivének; és lőn a férfiak száma mintegy ötezer.
5 It came to pass then on the next day assembling their rulers and elders and scribes
Lőn pedig, hogy másnapra egybegyűlének azoknak fejei, vénei és írástudói Jeruzsálembe.
6 (in *N+kO) Jerusalem and (Annas the high priest *N+kO) and (Caiaphas *N+kO) and (John *N+kO) and (Alexander *N+kO) and as many as were of descent high-priestly,
És Annás, a főpap, és Kajafás és János és Sándor, és a kik csak főpapi nemzetségbeliek valának.
7 And having placed them in the midst they were inquiring; In what power or in what name did this you yourselves?
És mikor őket a középre állaták, tudakozzák vala: Micsoda hatalommal, vagy micsoda név által cselekedtétek ti ezt?
8 Then Peter having been filled with [the] Spirit Holy said to them; Rulers of the people and elders (of Israel *K)
Akkor Péter, Szent Lélekkel megtelve, monda nékik: Népnek fejedelmei és Izráelnek vénei!
9 if we ourselves this day are being examined as to a good work [to the] man ailing, by what [means] he has been healed,
Ha e mai napon mi egy nyavalyás emberrel való jótétemény felől hallgattatunk ki, mi által gyógyult meg ez:
10 known it should be to all you and to all the people of Israel that in the name of Jesus Christ of Nazareth whom you yourselves crucified, whom God raised out from [the] dead, in Him this [man] has stood before you sound.
Legyen tudtotokra mindnyájotoknak és az Izráel egész népének, hogy a názáretbeli Jézus Krisztusnak neve által, a kit ti megfeszítettetek, kit Isten feltámasztott halottaiból, az által áll ez ti előttetek épségben.
11 This is the stone which having been rejected by you the (builders, *N+kO) which has become into head of [the] corner.’
Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegeletnek fejévé.
12 And not there is in other no [one] the salvation; (not *N+kO) for name is there another under heaven which given among men by which it behooves to be saved us.
És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.
13 Seeing now the of Peter boldness and of John and having grasped that men unschooled they are and ordinary, they were astonished, They were recognizing then them that with Jesus they were being,
Mikor pedig látták Péternek és Jánosnak a szólásban való bátorságukat, és megértették, hogy írástudatlan és közönséges emberek, csodálkoznak vala; meg is ismerék őket, hogy a Jézussal voltak vala.
14 (And *N+kO) the man beholding with them already standing who healed, no [thing] they had to contradict.
Mikor azonban látták, hogy a mely ember meggyógyult vala, ő velök együtt ott áll, semmit nem bírtak ellenök szólni.
15 Having commanded however them outside the Council to go, (they were confering *N+kO) with one another
Mikor pedig őket a gyűlésből kiküldötték, tanácskoztak maguk közt, mondván:
16 saying; What (shall we do *N+kO) to the men these? for truly for a noteworthy sign has come to pass through them to all those inhabiting Jerusalem [is] evident, and not we are able (to deny [it]; *N+kO)
Mit cselekedjünk ez emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló csoda lőn általok, mindazoknak, kik Jeruzsálemben laknak, tudtokra van, és el nem tagadhatjuk.
17 But that not on further it may spread among the people, (threats *K) (let us warn *NK+o) them no longer to speak in name this to no man.
De hogy tovább ne terjedjen a nép között, fenyegetéssel fenyegessük meg őket, hogy többé egy embernek se szóljanak ebben a névben.
18 And having called them they commanded (them *k) at not to speak nor to teach in the name of Jesus.
Azért beszólítván őket, megparancsolák nékik, hogy teljességgel ne szóljanak és ne tanítsanak a Jézus nevében.
19 But Peter and John answering said to them; Whether right it is before God to you to listen rather than God, you should judge.
Péter és János pedig felelvén, mondának nékik: Vajjon igaz dolog-é Isten előtt, rátok hallgatnunk inkább, hogynem Istenre, ítéljétek meg!
20 not we are able for we ourselves what we have seen and we heard not to speak.
Mert nem tehetjük, hogy a miket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk.
21 And having further threatened [them] they let go them nothing finding the how (they may punish *NK+o) them, on account of the people, because all were glorifying God for that having happened.
Amazok pedig nem találván semmi módot, hogyan büntessék meg őket, még megfenyegetvén, elbocsáták őket a nép miatt, mert mindnyájan dicsőítik vala az Istent azért, a mi történt.
22 of years for he was more than forty-the man on whom had taken place sign this of healing.
Mert több vala negyven esztendősnél az az ember, kin a gyógyításnak ez a csodája lett vala.
23 Having been let go now they came to [their] own and reported as much as to them the chief priests and the elders had said.
Mikor pedig elbocsáttattak, menének az övéikhez, és elbeszélék, a miket a főpapok és a vének mondottak nékik.
24 And having heard with one accord they lifted up [their] voice to God and said; Sovereign Lord, You yourself (God *K) who made the heaven and the earth and the sea and all that [is] in them,
Ezek pedig mikor hallották, egy szívvel-lélekkel felemelék szavokat az Istenhez, és mondának: Urunk, te vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és minden azokban levő dolgot.
25 who (of the father of us *NO) through ([the] Spirit Holy *NO) through [the] mouth of David (the *k) servant of You having spoken: so why so why did rage [the] Gentiles and peoples did devise vain things?
Ki Dávidnak, a te szolgádnak szája által ezt mondottad: Miért zúgolódtak a pogányok, és gondoltak a népek hiábavalókat?
26 Took [their] stand the kings of the earth and the rulers were gathered together themselves against the Lord and against the Christ of Him.’
Felállottak a földnek királyai, és a fejedelmek egybegyűltek az Úr ellen és az ő Krisztusa ellen.
27 Were gathered together for in truth (in the city this *NO) against the holy servant of You Jesus whom You anointed, Herod both and Pontius Pilate with [the] Gentiles and peoples of Israel
Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, a kit felkentél, Heródes és Ponczius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével,
28 to do as much as the hand of You and the purpose of You determined beforehand to happen.
Hogy véghezvigyék, a mikről a te kezed és a te tanácsod eleve elvégezte volt, hogy megtörténjenek.
29 And now, Lord, do look upon the threats of them and do grant to the servants of You with boldness all to speak the word of You
Most azért, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre: és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet,
30 in that the hand of You stretching out You for healing and signs and wonders to take place through the name of the holy servant of You Jesus.
A te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak, a Jézusnak neve által.
31 And when were praying they was shaken the place in which they were assembled, and they were filled all (with the *no) Holy Spirit and were speaking the word of God with boldness.
És minekutána könyörögtek, megmozdula a hely, a hol egybegyűltek; és betelének mindnyájan Szent Lélekkel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala.
32 And the multitude who having believed were [in] heart and soul one; and not one anything of the possessions (to him *N+kO) was claiming [his] own to be, but were to them (all things *NK+o) in common.
A hívők sokaságának pedig szíve-lelke egy vala; és senki semmi marháját nem mondá magáénak, hanem nékik mindenök köz vala.
33 And [with] power great were giving testimony the apostles of the resurrection of the Lord Jesus grace then abundant was upon all them.
És az apostolok nagy erővel tesznek vala bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról; és nagy kegyelem vala mindnyájukon.
34 Not even for in need anyone (there was *N+kO) among them; as many as for [were] owners of lands or houses were selling [them] they were bringing the proceeds of what is sold
Mert szűkölködő sem vala ő közöttük senki; mert valakik földek vagy házak birtokosai voltak, eladván, elhozák az eladottak árát,
35 and were laying [them] at the feet of the apostles, distribution was made then to each just as would anyone need had.
És letevék az apostolok lábainál: aztán elosztatott az egyesek közt, a mint kinek-kinek szüksége vala.
36 (Joseph *N+KO) now who having been called Barnabas (by *N+kO) the apostles which is being translated Son of encouragement a Levite, a Cypriot at the birth,
József is, ki az apostoloktól Barnabásnak neveztetett el (a mi megmagyarázva annyi, mint Vígasztalás Fia), Lévita, származása szerint ciprusi.
37 When is owning he a field, having sold [it] he brought the money and laid [it] (at *N+kO) the feet of the apostles.
Mivelhogy néki mezeje vala, eladván, a pénzt elhozá, és az apostolok lábainál letevé.
