John 7
1 And, after these things, Jesus was walking in Galilee; for he was not wishing, in Judaea, to be walking, because the Jews were seeking to slay him.
És ezek után Galileát járta Jézus, mert nem akart Júdeában tartózkodni, mivel azon voltak a júdeabeliek, hogy őt megöljék.
2 But the feast of the Jews was near, that of the pitching of tents.
Közel volt pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.
3 His brethren, therefore, said unto him—Remove hence, and withdraw into Judaea, that, thy disciples also, may view thy works which thou art doing.
Testvérei ekkor azt mondták neki: „Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a tanítványaid is lássák azokat, amiket cselekszel.
4 For, no one, anything in secret, doeth, and yet is seeking, himself, to be well-known. If, these things, thou art doing, manifest thyself unto the world.
Mert senki sem cselekszik titokban semmit, aki maga ismeretté akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak.“
5 For, not even his brethren, were believing on him.
Mert az ő testvérei sem hittek benne.
6 Jesus, therefore, saith unto them—My season, not yet, is here; but, your season, at anytime, is ready:
Ekkor azt mondta nekik Jézus: „Az én időm még nincs itt, a ti időtök pedig mindig készen van.
7 The world cannot hate you; but, me, it hateth, because, I, bear witness concerning it, that, the works thereof, are, wicked.
Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én bizonyságot teszek arról, hogy az ő cselekedetei gonoszak.
8 Ye, go up unto the feast: I, not yet, am coming up unto this feast, because, my season, not yet, hath fully come.
Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre, mert az én időm még nem jött el.“
9 And, these things, having said unto them, he was still abiding in Galilee.
Ezeket mondva nekik, ott maradt Galileában.
10 But, when his brethren had gone up unto the feast, then, he also, went up, —not openly, but as it were in secret.
Amint azonban felmentek az ő testvérei, akkor ő is felment az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titokban.
11 The Jews, therefore, were seeking him in the feast, and were saying—Where is that one?
A zsidók azért keresték őt az ünnepen, és ezt mondták: „Hol van ő?“
12 and there was great, murmuring, about him among the multitudes: some, indeed, were saying—Good, is he! [but], others, were saying—Not so! but he is leading the multitude astray.
És a sokaságban nagy zúgás volt őmiatta. Némelyek azt mondták, hogy jó ember, mások pedig azt mondták: „Nem, hanem a népnek hitetője.“
13 No one, nevertheless, was speaking, openly, about him, because of their fear of the Jews.
Mindamellett senki sem beszélt nyíltan őróla a zsidóktól való félelem miatt.
14 Presently, however, the feast being at its height, Jesus went up unto the temple and was teaching.
Már-már az ünnep közepén azonban felment Jézus a templomba, és tanított.
15 The Jews, therefore, began to marvel, saying—How, doth this one know, letters, not having learned?
És csodálkoztak a zsidók, ezt mondva: „Honnan tudja ez az Írásokat, holott nem tanulta?!“
16 Jesus, therefore, answered them, and said—My teaching, is not mine, but his who sent me.
Jézus erre így felelt nekik: „Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem.
17 If any one intend, his will, to do, he shall get to know concerning the teaching—whether it is, of God, or, I, from myself, am speaking,
Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajon Istentől van-e, vagy én magamtól szólok?
18 He that, from himself, doth speak, his own glory, is seeking: he that seeketh the glory of him that sent him, the same, is, true, and, injustice, in him, is there none.
Aki magától szól, a maga dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki küldte őt, igaz az, és nincs abban hamisság.
19 Did not, Moses, give you the law? And yet, not one of you, doeth the law!—Why, seek ye, to slay, me?
Nem Mózes adta-e néktek a törvényt? Ám senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni?“
20 The multitude answered—A demon, thou hast: Who, is seeking, to slay, thee?
A sokaság felelt, és ezt mondta: „Ördög van benned. Ki akar téged megölni?“
21 Jesus answered, and said unto them—One work, I did, and ye, all, are marvelling:
Jézus válaszolt, és ezt mondta nekik: „Egy dolgot tettem, és mindnyájan csodálkoztok.
22 For this cause, Moses, hath given you, circumcision, —not that, of Moses, it is, but of the fathers; —and, on Sabbath, ye circumcise a man.
Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestől való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert.
23 If, circumcision, a man receiveth, on Sabbath, that the law of Moses may not be broken, with me, are ye bitter as gall, because, a whole man, I made, well, on Sabbath?
Ha körülmetélhető az ember szombaton, hogy Mózes törvényét meg ne szegjék, akkor rám miért haragusztok, hogy egy embert teljesen meggyógyítottam szombaton?
24 Be not judging according to appearance, but, just judgment, be judging,
Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!“
25 So then, some of them of Jerusalem were saying—Is not, this, he whom they are seeking to kill?
Ekkor némelyek a jeruzsálemiek közül ezt mondták: „Nem ez-e az, akit meg akarnak ölni?
26 And yet, see! with freedom of speech, he is talking, and, nothing, unto him, do they say: —Have the rulers perhaps come to know, of a truth, that, this, is, the Christ?
És íme, nyíltan szól, és semmit sem szólnak neki. Talán bizony megismerték a főemberek, hogy bizony ez a Krisztus?
27 But, as for this one, we know whence he is; The Christ, however, whensoever he shall come, no one, getteth to know whence he is.
De róla jól tudjuk, honnan való, amikor pedig eljön a Krisztus, senki sem tudja, honnan való.“
28 Jesus, therefore, cried aloud in the temple, teaching, and saying—Both me, ye know, and ye know whence I am, —and yet, of myself, have I not come, but he is real, who sent me, whom, ye, know not.
Jézus a templomban tanított, és kiáltva ezt mondta: „Ti ismertek engem, azt is tudjátok, honnan való vagyok, és én nem magamtól jöttem, de igaz az, aki engem elküldött, akit ti nem ismertek.
29 I, know him, because, from him, I am, and, he, sent me forth.
Én azonban ismerem őt, mert őtőle vagyok, és ő küldött engem.“
30 They were seeking therefore to seize him; and yet no one laid on him his hand, because, not yet, had come his hour.
El akarták ezért őt fogni, de senki sem vetette rá a kezét, mert nem jött még el az ő órája.
31 But, from amongst the multitude, many, believed on him, and were saying—The Christ, whensoever he cometh, greater signs, will he do, than those which, this one, did?
A sokaságból pedig sokan hittek benne, és ezt mondták: „A Krisztus, amikor eljön, tehet-e majd több csodát azoknál, amelyeket ez tett?“
32 The Pharisees hearkened unto the multitude murmuring concerning him these things; and the High-priests and the Pharisees sent forth officers, that they might seize him.
Meghallották a farizeusok, amint a sokaság ezeket suttogta róla, és szolgákat küldtek a farizeusok és a főpapok, hogy fogják el őt.
33 Jesus, therefore, said—Yet a little time, I am, with you, and withdraw unto him that sent me:
Ekkor azt mondta nekik Jézus: „Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd elmegyek ahhoz, aki elküldött engem.
34 Ye shall seek me, and not find me, and, where, I, am, ye, cannot come.
Kerestek majd engem, és nem találtok meg, ahol én vagyok, ti nem jöhettek oda.“
35 The Jews, therefore, said unto themselves—Whither, is, this one, about to go, that we shall not find him? Unto the dispersion of the Greeks, is he about to go, and teach the Greeks?
A zsidók maguk között ezt mondták: „Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg őt? Vajon a görögök közé szétszórtakhoz akar menni, és a görögöket tanítani?
36 What, is this which he said: Ye shall seek me and not find me, and, where, I, am, ye, cannot come?
Micsoda beszéd ez, amelyet mondott: Kerestek majd engem, és nem találtok meg, ahol én vagyok, ti nem jöhettek oda?“
37 Now, on the last—the great—day of the feast, Jesus was standing, and he cried aloud, saying—If any man thirst, let him come unto me and drink:
Az ünnep utolsó nagy napján pedig felállt Jézus, és kiáltva ezt mondta: „Ha valaki szomjazik, jöjjön énhozzám, és igyon.
38 He that believeth on me—just as said the Scripture, —River, from within him, shall flow, of living water.
Aki hisz énbennem, amint az Írás mondta, annak belsejéből élő víznek folyamai ömlenek.“
39 Now, this, spake he concerning the Spirit which they who believed on him were about to receive; for, not yet, was there Spirit, because, Jesus, not yet, was glorified!
Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak venni: mert még nem volt Szentlélek, mivelhogy Jézus még nem dicsőíttetett meg.
40 Some from amongst the multitude, therefore, having hearkened unto these words, were saying—This, is, in truth, the prophet.
Sokan azért a sokaság közül, amint hallották e beszédet, ezt mondták: „Bizonnyal ez a Próféta.“
41 Others, were saying—This, is, the Christ. But, others, were saying—Out of Galilee, is, the Christ, to come?
Némelyek ezt mondták: „Ez a Krisztus.“Mások pedig azt mondták: „Csak nem Galileából jön el a Krisztus?
42 Hath not the Scripture said: Of the seed of David, and from Bethlehem, the village where David was, cometh the Christ?
Nem az Írás mondta-e, hogy a Dávid magvából és Betlehemből, abból a városból jön el a Krisztus, ahol Dávid volt?“
43 A division, therefore, arose in the multitude, because of him.
Ellentét támadt azért őmiatta a sokaságban.
44 Certain, indeed, from among them, were wishing to seize him; but, no one, thrust upon him his hands.
Némelyek pedig közülük el akarták őt fogni, de senki sem vettette reá a kezét.
45 So then the officers came unto the High-priests and Pharisees, and, they, said unto them—For what cause, have ye not brought him?
Elmentek azért a szolgák a főpapokhoz és farizeusokhoz, és mondták azok nekik: „Miért nem hoztátok el őt?“
46 The officers answered—Never, man spake thus!
A szolgák így feleltek: „Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember!“
47 The Pharisees, therefore, answered them—Surely, ye also, have not been led astray?
A farizeusok így feleltek nekik: „Vajon ti is meg vagytok tévesztve?
48 Surely, none of the rulers, hath believed in him, nor of the Pharisees?
Vajon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki?
49 But, this multitude, that take no note of the law, are, laid under a curse.
De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott!“
50 Nicodemus saith unto them—he that came unto him formerly, being, one, from among them—
Ezt mondta nekik Nikodémus, aki éjjel ment őhozzá, és aki egy volt közülük:
51 Surely, our law, doth not judge the man, unless it hear first from him, and get to know what he is doing?
„Vajon a mi törvényünk elítéli-e az embert, ha előbb ki nem hallgatja, és nem tudja, hogy mit cselekszik?“
52 They answered and said unto him—Surely, thou also, art not, of Galilee? Search and see! That, out of Galilee, a prophet is not to arise.
Azok így feleltek neki: „Vajon te is galileai vagy-e? Nézz utána, és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta.“
53 And they went, each unto his own house;
És mindnyájan hazamentek.
