Psalms 106
1 Praise ye the LORD. O give thanks unto the LORD; for he is good: for his mercy [endureth] for ever.
Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 Who can utter the mighty acts of the LORD, or shew forth all his praise?
Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
3 Blessed are they that keep judgment, and he that doeth righteousness at all times.
Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
4 Remember me, O LORD, with the favour that thou bearest unto thy people; O visit me with thy salvation:
Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
5 That I may see the prosperity of thy chosen, that I may rejoice in the gladness of thy nation, that I may glory with thine inheritance.
Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
6 We have sinned with our fathers, we have committed iniquity, we have done wickedly.
Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
7 Our fathers understood not thy wonders in Egypt; they remembered not the multitude of thy mercies; but were rebellious at the sea, even at the Red Sea.
Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
8 Nevertheless he saved them for his name’s sake, that he might make his mighty power to be known.
De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
9 He rebuked the Red Sea also, and it was dried up: so he led them through the depths, as through a wilderness.
Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
10 And he saved them from the hand of him that hated them, and redeemed them from the hand of the enemy.
És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
11 And the waters covered their adversaries: there was not one of them left.
Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
12 Then believed they his words; they sang his praise.
És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
13 They soon forgat his works; they waited not for his counsel:
Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
14 But lusted exceedingly in the wilderness, and tempted God in the desert.
Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
15 And he gave them their request; but sent leanness into their soul.
És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
16 They envied Moses also in the camp, [and] Aaron the saint of the LORD.
És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
17 The earth opened and swallowed up Dathan, and covered the company of Abiram.
Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
18 And a fire was kindled in their company; the flame burned up the wicked.
És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
19 They made a calf in Horeb, and worshipped a molten image.
Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
20 Thus they changed their glory for the likeness of an ox that eateth grass.
Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
21 They forgat God their saviour, which had done great things in Egypt;
Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
22 Wondrous works in the land of Ham, [and] terrible things by the Red Sea.
Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
23 Therefore he said that he would destroy them, had not Moses his chosen stood before him in the breach, to turn away his wrath, lest he should destroy [them].
Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
24 Yea, they despised the pleasant land, they believed not his word;
És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
25 But murmured in their tents, and hearkened not unto the voice of the LORD.
És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
26 Therefore he lifted up his hand unto them, that he would overthrow them in the wilderness:
De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
27 And that he would overthrow their seed among the nations, and scatter them in the lands.
S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
28 They joined themselves also unto Baal-peor, and ate the sacrifices of the dead.
Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
29 Thus they provoked him to anger with their doings; and the plague brake in upon them.
És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
30 Then stood up Phinehas, and executed judgment: and so the plague was stayed.
Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
31 And that was counted unto him for righteousness, unto all generations for evermore.
És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
32 They angered him also at the waters of Meribah, so that it went ill with Moses for their sakes:
Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
33 Because they were rebellious against his spirit, and he spake unadvisedly with his lips.
Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
34 They did not destroy the peoples, as the LORD commanded them;
Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
35 But mingled themselves with the nations, and learned their works:
Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
36 And they served their idols; which became a snare unto them:
És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
37 Yea, they sacrificed their sons and their daughters unto demons,
És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
38 And shed innocent blood, even the blood of their sons and of their daughters, whom they sacrificed unto the idols of Canaan; and the land was polluted with blood.
És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
39 Thus were they defiled with their works, and went a whoring in their doings.
És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
40 Therefore was the wrath of the LORD kindled against his people, and he abhorred his inheritance.
De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
41 And he gave them into the hand of the nations; and they that hated them ruled over them.
És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
42 Their enemies also oppressed them, and they were brought into subjection under their hand.
És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
43 Many times did he deliver them; but they were rebellious in their counsel, and were brought low in their iniquity.
Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
44 Nevertheless he regarded their distress, when he heard their cry:
De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
45 And he remembered for them his covenant, and repented according to the multitude of his mercies.
És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
46 He made them also to be pitied of all those that carried them captives.
És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
47 Save us, O LORD our God, and gather us from among the nations, to give thanks unto thy holy name, and to triumph in thy praise.
Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
48 Blessed be the LORD, the God or Israel, from everlasting even to everlasting. And let all the people say, Amen. Praise ye the LORD.
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
