Proverbs 26
1 As snow in summer, and as rain in harvest, so honour is not seemly for a fool.
Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
2 As the sparrow in her wandering, as the swallow in her flying, so the curse that is causeless lighteth not.
Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
3 A whip for the horse, a bridle for the ass, and a rod for the back of fools.
Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
4 Answer not a fool according to his folly, lest thou also be like unto him.
Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
5 Answer a fool according to his folly, lest he be wise in his own conceit.
Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
6 He that sendeth a message by the hand of a fool cutteth off [his own] feet, [and] drinketh in damage.
A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
7 The legs of the lame hang loose: so is a parable in the mouth of fools.
Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
8 As a bag of gems in a heap of stones, so is he that giveth honour to a fool.
Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
9 [As] a thorn that goeth up into the hand of a drunkard, so is a parable in the month of fools.
Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
10 [As] an archer that woundeth all, so is he that hireth the fool and he that hireth them that pass by.
Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
11 As a dog that returneth to his vomit, [so is] a fool that repeateth his folly.
Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
12 Seest thou a man wise in his own conceit? there is more hope of a fool than of him.
Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
13 The sluggard saith, There is a lion in the way; a lion is in the streets.
Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
14 [As] the door turneth upon its hinges, so doth the sluggard upon his bed.
Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
15 The sluggard burieth his hand in the dish; it wearieth him to bring it again to his mouth.
Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
16 The sluggard is wiser in his own conceit than seven men that can render a reason.
Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
17 He that passeth by, [and] vexeth himself with strife belonging not to him, is [like] one that taketh a dog by the ears.
Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
18 As a madman who casteth firebrands, arrows, and death;
Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
19 So is the man that deceiveth his neighbour, and saith, Am not I in sport?
Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
20 For lack of wood the fire goeth out: and where there is no whisperer, contention ceaseth.
Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
21 [As] coals are to hot embers, and wood to fire; so is a contentious man to inflame strife.
Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
22 The words of a whisperer are as dainty morsels, and they go down into the innermost parts of the belly.
A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
23 Fervent lips and a wicked heart are [like] an earthen vessel overlaid with silver dross.
Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
24 He that hateth dissembleth with his lips, but he layeth up deceit within him:
Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
25 When he speaketh fair, believe him not; for there are seven abominations in his heart:
Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
26 Though [his] hatred cover itself with guile, his wickedness shall be openly shewed before the congregation.
Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
27 Whoso diggeth a pit shall fall therein: and he that rolleth a stone, it shall return upon him.
A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
28 A lying tongue hateth those whom it hath wounded; and a flattering mouth worketh ruin.
A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.
