Luke 23
1 And the whole company of them rose up, and brought him before Pilate.
És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.
2 And they began to accuse him, saying, We found this man perverting our nation, and forbidding to give tribute to Caesar, and saying that he himself is Christ a king.
És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.
3 And Pilate asked him, saying, Art thou the King of the Jews? And he answered him and said, Thou sayest.
Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!
4 And Pilate said unto the chief priests and the multitudes, I find no fault in this man.
Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.
5 But they were the more urgent, saying, He stirreth up the people, teaching throughout all Judaea, and beginning from Galilee even unto this place.
De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.
6 But when Pilate heard it, he asked whether the man were a Galilaean.
Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?
7 And when he knew that he was of Herod’s jurisdiction, he sent him unto Herod, who himself also was at Jerusalem in these days.
És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.
8 Now when Herod saw Jesus, he was exceeding glad: for he was of a long time desirous to see him, because he had heard concerning him; and he hoped to see some miracle done by him.
Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.
9 And he questioned him in many words; but he answered him nothing.
Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.
10 And the chief priests and the scribes stood, vehemently accusing him.
Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.
11 And Herod with his soldiers set him at nought, and mocked him, and arraying him in gorgeous apparel sent him back to Pilate.
Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.
12 And Herod and Pilate became friends with each other that very day: for before they were at enmity between themselves.
És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.
13 And Pilate called together the chief priests and the rulers and the people,
Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén,
14 and said unto them, Ye brought unto me this man, as one that perverteth the people: and behold, I, having examined him before you, found no fault in this man touching those things whereof ye accuse him:
Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok:
15 no, nor yet Herod: for he sent him back unto us; and behold, nothing worthy of death hath been done by him.
De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.
16 I will therefore chastise him, and release him.
Megfenyítvén azért őt, elbocsátom.
Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy foglyot.
18 But they cried out all together, saying, Away with this man, and release unto us Barabbas:
De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!
19 one who for a certain insurrection made in the city, and for murder, was cast into prison.
Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.
20 And Pilate spake unto them again, desiring to release Jesus;
Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust;
21 but they shouted, saying, Crucify, crucify him.
De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!
22 And he said unto them the third time, Why, what evil hath this man done? I have found no cause of death in him: I will therefore chastise him and release him.
Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom!
23 But they were instant with loud voices, asking that he might be crucified. And their voices prevailed.
Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala.
24 And Pilate gave sentence that what they asked for should be done.
És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.
25 And he released him that for insurrection and murder had been cast into prison, whom they asked for; but Jesus he delivered up to their will.
És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.
26 And when they led him away, they laid hold upon one Simon of Cyrene, coming from the country, and laid on him the cross, to bear it after Jesus.
Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
27 And there followed him a great multitude of the people, and of women who bewailed and lamented him.
Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt.
28 But Jesus turning unto them said, Daughters of Jerusalem, weep not for me, but weep for yourselves, and for your children.
Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.
29 For behold, the days are coming, in which they shall say, Blessed are the barren, and the wombs that never bare, and the breasts that never gave suck.
Mert ímé jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!
30 Then shall they begin to say to the mountains, Fall on us; and to the hills, Cover us.
Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!
31 For if they do these things in the green tree, what shall be done in the dry?
Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?
32 And there were also two others, malefactors, led with him to be put to death.
Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.
33 And when they came unto the place which is called The skull, there they crucified him, and the malefactors, one on the right hand and the other on the left.
Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől.
34 And Jesus said, Father, forgive them; for they know not what they do. And parting his garments among them, they cast lots.
Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.
35 And the people stood beholding. And the rulers also scoffed at him, saying, He saved others; let him save himself, if this is the Christ of God, his chosen.
És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.
36 And the soldiers also mocked him, coming to him, offering him vinegar,
Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt.
37 and saying, If thou art the King of the Jews, save thyself.
És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!
38 And there was also a superscription over him, THIS IS THE KING OF THE JEWS.
Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.
39 And one of the malefactors which were hanged railed on him, saying, Art not thou the Christ? save thyself and us.
A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!
40 But the other answered, and rebuking him said, Dost thou not even fear God, seeing thou art in the same condemnation?
Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!
41 And we indeed justly; for we receive the due reward of our deeds: but this man hath done nothing amiss.
És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.
42 And he said, Jesus, remember me when thou comest in thy kingdom.
És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!
43 And he said unto him, Verily I say unto thee, Today shalt thou be with me in Paradise.
És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.
44 And it was now about the sixth hour, and a darkness came over the whole land until the ninth hour,
Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.
45 the sun’s light failing: and the veil of the temple was rent in the midst.
És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.
46 And when Jesus had cried with a loud voice, he said, Father, into thy hands I commend my spirit: and having said this, he gave up the ghost.
És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.
47 And when the centurion saw what was done, he glorified God, saying, Certainly this was a righteous man.
Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.
48 And all the multitudes that came together to this sight, when they beheld the things that were done, returned smiting their breasts.
És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.
49 And all his acquaintance, and the women that followed with him from Galilee, stood afar off, seeing these things.
Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.
50 And behold, a man named Joseph, who was a councillor, a good man and a righteous
És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,
51 (he had not consented to their counsel and deed), [a man] of Arimathaea, a city of the Jews, who was looking for the kingdom of God:
Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;
52 this man went to Pilate, and asked for the body of Jesus.
Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.
53 And he took it down, and wrapped it in a linen cloth, and laid him in a tomb that was hewn in stone, where never man had yet lain.
És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt.
54 And it was the day of the Preparation, and the sabbath drew on.
És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.
55 And the women, which had come with him out of Galilee, followed after, and beheld the tomb, and how his body was laid.
Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.
56 And they returned, and prepared spices and ointments. And on the sabbath they rested according to the commandment.
Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket. És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.
