Job 11
1 Then answered Zophar the Naamathite, and said,
Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
2 Should not the multitude of words be answered? and should a man full of talk be justified?
Szavak bőségére ne legyen felelet, avagy az ajkak emberének legyen igaza?
3 Should thy boastings make men hold their peace? and when thou mockest, shall no man make thee ashamed?
Fecsegésed férfiakat hallgattasson el? Gúnyolódtál s ne legyen, ki rád pirít?
4 For thou sayest, My doctrine is pure, and I am clean in thine eyes.
Azt mondod: Tiszta a tanom, szeplőtlen vagyok szemeid előtt!
5 But Oh that God would speak, and open his lips against thee;
Azonban vajha beszélne az Isten s nyitná fel ajkait veled szemben,
6 And that he would shew thee the secrets of wisdom, that is manifold in effectual working! Know therefore that God exacteth of thee less than thine iniquity deserveth.
hogy jelentse meg neked a bölcsesség rejtelmeit mert kétszereset ér valódi tudásra nézve – s tudd meg, hogy elenged neked Isten a bűnödből.
7 Canst thou by searching find out God? canst thou find out the Almighty unto perfection?
Istent kikutatni eléred-e, avagy a Mindenhatónak végéig elérsz-e?
Egek magasságai – mit tehetsz? Mélyebb az alvilágnál mit tudhatsz meg? (Sheol h7585)
9 The measure thereof is longer than the earth, and broader than the sea.
Hosszabb a földnél mérete és szélesebb a tengernél.
10 If he pass through, and shut up, and call unto judgment, then who can hinder him?
Ha elvonul és bezár és gyűlést tart – ki utasíthatja vissza?
11 For he knoweth vain men: he seeth iniquity also, even though he consider it not.
Mert ő ismeri a hamisság embereit, látta a jogtalanságot, pedig nem is ügyel.
12 But vain man is void of understanding, yea, man is born as a wild ass’s colt.
Hisz üres férfi is eszessé válik, s vadszamár vemhe emberré szülemedik.
13 If thou set thine heart aright, and stretch out thine hands toward him;
Ha te irányítod szívedet s feléje terjeszted kezeidet –
14 If iniquity be in thine hand, put it far away, and let not unrighteousness dwell in thy tents;
ha igaztalanság van kezedben távolítsd el, s ne lakoztass sátraidban jogtalanságot –
15 Surely then shalt thou lift up thy face without spot; yea, thou shalt be stedfast, and shalt not fear:
bizony akkor felemelheted arczodat mocsoktalanul és szilárd leszel s nem kell félned;
16 For thou shalt forget thy misery; thou shalt remember it as waters that are passed away:
bizony te elfelejted a szenvedést, mint elfolyt vizekre emlékszel reá.
17 And [thy] life shall be clearer than the noonday; though there be darkness, it shall be as the morning.
S délnél fényesebben kél a földi lét, ha borulat van, olyan az mint a reggel.
18 And thou shalt be secure, because there is hope; yea, thou shalt search [about thee], and shalt take thy rest in safety.
És bízhatsz, mert van remény; körülfigyelsz – bizton fekszel le;
19 Also thou shalt lie down, and none shall make thee afraid; yea, many shall make suit unto thee.
heversz; és nincs a ki fölijesztene és sokan fognak neked hízelegni.
20 But the eyes of the wicked shall fail, and they shall have no way to flee, and their hope shall be the giving up of the ghost.
De a gonoszok szemei elepednek, menekvés elveszett számukra, reményük pedig: léleknek kilehelése.
