1 Chronicles 14
1 And Hiram king of Tyre sent messengers to David, and cedar trees, and masons, and carpenters, to build him an house.
Külde pedig Hírám, Tírus királya Dávidhoz követeket: czédrusfákat, kőmíveseket és ácsmestereket, hogy néki házat csináljanak.
2 And David perceived that the LORD had established him king over Israel, for his kingdom was exalted on high, for his people Israel’s sake.
És megismeré Dávid, hogy az Úr őt megerősítette a királyságban Izráel felett, mivelhogy igen felmagasztaltatott vala az ő országa az ő népéért, az Izráelért.
3 And David took more wives at Jerusalem: and David begat more sons and daughters.
Vőn pedig Dávid még több feleséget Jeruzsálemben, és nemze Dávid még több fiakat és leányokat.
4 And these are the names of the children which he had in Jerusalem; Shammua, and Shobab, Nathan, and Solomon;
És ezek neveik azoknak, a kik születtek néki Jeruzsálemben: Sammua, Sobáb, Nátán és Salamon,
5 and Ibhar, and Elishua, and Elpelet;
Ibhár, Elisua és Elpélet,
6 and Nogah, and Nepheg, and Japhia;
Nógah, Néfeg és Jáfia,
7 and Elishama, and Beeliada, and Eliphelet.
Elisáma, Beheljada és Elifélet.
8 And when the Philistines heard that David was anointed king over all Israel, all the Philistines went up to seek David: and David heard of it, and went out against them.
Megértvén pedig a Filiszteusok, hogy Dávid királylyá kenetett fel az egész Izráel felett, feljövének mind a Filiszteusok, hogy megkeressék Dávidot. Mely dolgot mikor Dávid meghallott, azonnal ellenök ment.
9 Now the Philistines had come and made a raid in the valley of Rephaim.
A Filiszteusok pedig eljövén, elszéledének a Réfaim völgyében.
10 And David inquired of God, saying, Shall I go up against the Philistines? and wilt thou deliver them into mine hand? And the LORD said unto him, Go up; for I will deliver them into thine hand.
Akkor Dávid megkérdé az Istent, mondván: Felmenjek-é a Filiszteusok ellen, és kezembe adod-é őket? És monda néki az Úr: Menj fel, és kezedbe adom őket.
11 So they came up to Baal-perazim, and David smote them there; and David said, God hath broken mine enemies by mine hand, like the breach of waters. Therefore they called the name of that place Baal-perazim.
Felmenének azért Baál-perásimba, és ott Dávid őket megveré, és monda Dávid: Az Isten eloszlatá az én ellenségeimet az én kezem által, mint a vizeknek oszlását; azért nevezék azt a helyet Baál-perásimnak.
12 And they left their gods there; and David gave commandment, and they were burned with fire.
És ott hagyák az ő bálvány isteneiket, és Dávid megparancsolá, hogy megégessék azokat.
13 And the Philistines yet again made a raid in the valley.
Ismét feltámadának a Filiszteusok és a völgyben szétterjeszkedtek.
14 And David inquired again of God; and God said unto him, Thou shalt not go up after them: turn away from them, and come upon them over against the mulberry trees.
Azért Dávid ismét megkérdé az Istent, és monda az Isten néki: Ne menj fel utánok, hanem fordulj el tőlök, és menj reájok a szederfák irányában;
15 And it shall be, when thou hearest the sound of marching in the tops of the mulberry trees, that then thou shalt go out to battle: for God is gone out before thee to smite the host of the Philistines;
És mikor hallándod a járás dobogását a szederfák tetején, akkor menj ki a viadalra; mert az Isten te előtted megyen, hogy megverje a Filiszteusok táborát.
16 And David did as God commanded him: and they smote the host of the Philistines from Gibeon even to Gezer.
Dávid azért úgy cselekedék, a mint néki Isten meghagyta volt, és vágák a Filiszteusok táborát Gibeontól fogva szinte Gézerig.
17 And the fame of David went out unto all lands; and the LORD brought the fear of him upon all nations.
És elterjede Dávid híre az országokban, és az Úr adá a tőle való félelmet minden pogányokra.
