Psalms 78
1 A maskil of Asaph. My people, attend to my teaching: bend your ears to the words of my mouth,
Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
2 as I open my mouth in a poem on the riddling story of the past.
Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
3 What we have heard and known, and what our ancestors have told us,
Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
4 we will not hide from their children. We will tell to the next generation the praises and might of the Lord, and the wonders that he has done.
nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
5 He set up a testimony in Jacob, a law he appointed in Israel, which he commanded our ancestors to make known to their children,
Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
6 that the next generation should know it, that the children yet to be born should arise and tell their children;
azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
7 that in God they might put their confidence, and not forget God’s works; but that they might keep his commandments,
hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
8 and not be like their ancestors, a generation defiant and stubborn, a generation with heart unsteady, and spirit unfaithful towards God.
s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
9 Ephraimites, armed bowmen, turned back in the day of battle.
Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
10 They did not keep God’s covenant, they refused to walk in his law.
Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
11 They forgot what he had done, and the wonders he had shown them.
elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
12 He did wonders before their ancestors in the country of Zoan in Egypt.
Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
13 Through the sea which he split he brought them, making waters stand up like a heap;
Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
14 he led them by day with a cloud, all the night with a light of fire.
Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
15 From the rocks which he split in the wilderness, he gave them to drink as of ocean’s abundance.
Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
16 He brought streams out of the rock, and made water run down like rivers.
fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
17 Yet they still went on sinning against him, they defied the Most High in the desert.
De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
18 They wilfully challenged God, demanding the food that they longed for.
Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
19 ‘Is God able,’ such was their challenge, ‘to spread in the desert a table?
Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 From the rock that he struck there gushed water, and torrents that overflowed; but can he also give bread, or provide his people with meat?’
Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
21 When the Lord heard this, he was furious, and fire was kindled on Jacob, anger flared up against Israel.
Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
22 For they put no trust in God, no confidence in his help.
mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
23 So he summoned the clouds above; and, opening the doors of heaven,
Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
24 he rained manna upon them for food, and grain of heaven he gave them.
hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
25 Everyone ate the bread of angels; he sent them food to the full.
menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
26 He launched the east wind in the heavens, and guided the south by his power.
Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
27 He rained meat upon them like dust, winged bird like the sand of the sea.
hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
28 In the midst of their camp he dropped it, all around their tents.
leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
29 They ate and were more than filled; he had brought them the thing they desired.
Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
30 But the thing they desired became loathsome: while their food was still in their mouths,
El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
31 the wrath of God rose against them. He slew the stoutest among them, and laid low the young men of Israel.
és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
32 Yet for all this they sinned yet more, and refused to believe in his wonders.
Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
33 So he ended their days in a breath, and their years in sudden dismay.
így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
34 When he slew them, then they sought after him, they turned and sought God with diligence.
Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
35 They remembered that God was their rock, and the Most High God their redeemer.
megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
36 But they flattered him with their mouth, and lied to him with their tongue.
És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
37 Their heart was not steady with him, they were faithless to his covenant.
de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
38 But he is full of pity: he pardons sin and destroys not. Often he turns his anger away, without stirring his wrath at all.
De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
39 So he remembered that they were but flesh, breath that passes and does not return.
Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
40 But how often they rebelled in the desert, and caused him grief in the wilderness,
Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
41 tempting God again and again, provoking the Holy One of Israel.
Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
42 They did not remember his strength, nor the day he redeemed from the foe,
nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
43 how he set his signs in Egypt, in the country of Zoan his wonders.
hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
44 He turned their canals into blood, their streams undrinkable.
Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
45 He sent forth flies, which devoured them; frogs, too, which destroyed them.
Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
46 Their crops he gave to the caterpillar, and the fruits of their toil to the locust.
A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
47 He slew their vines with hail, and their sycamore trees with frost.
Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
48 He delivered their cattle to the hail, and their flocks to bolts of fire.
Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
49 He let loose his hot anger among them, fury and wrath and distress, a band of destroying angels.
Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
50 He cleared a path for his anger, did not spare them from death, but gave them over to pestilence.
Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
51 He struck down all the firstborn in Egypt, the first fruits of their strength in the tents of Ham.
megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
52 He led forth his people like sheep, he was guide to his flock in the desert.
Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
53 Securely he led them, and free from fear, while their foes were drowned in the sea.
vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
54 To his holy realm he brought them, to the mountain his right hand had purchased.
Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
55 He drove out the nations before them, and allotted their land for possession, and their tents for Israel to live in.
Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
56 Yet they tempted and angered the Most High God, they did not observe his decrees.
De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
57 They drew back, false like their ancestors; they failed like a treacherous bow.
Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
58 Their shrines stirred him to anger, their idols moved him to jealousy.
Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
59 When God heard of this, he was furious, and he spurned Israel utterly.
Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
60 He abandoned his home in Shiloh, the tent he had pitched among people.
Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
61 He gave his strength up to captivity, his glory to the hands of the foe.
Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
62 He gave his people to the sword, he was furious with his own.
Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
63 Fire devoured their young men, and their maidens had no marriage-song.
Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
64 Their priests fell by the sword, and their widows could not weep.
Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
65 Then the Lord awoke as from sleep, like a warrior flushed with wine;
Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
66 and he beat back his foes, putting them to perpetual scorn.
s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
67 He disowned the tent of Joseph, he rejected the tribe of Ephraim;
De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
68 but he chose the tribe of Judah, Mount Zion, which he loves.
hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
69 And he built like the heights his sanctuary, like the earth which he founded forever.
És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
70 And he chose David his servant, taking him from the sheepfolds.
S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
71 From the mother-ewes he brought him, to be shepherd to Jacob his people, and to Israel his inheritance.
szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
72 With upright heart did he shepherd them, and with skilful hands did he guide them.
legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
