Psalms 129

1 A song of ascents. ‘Sore have they vexed me from youth’ thus let Israel say

Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

2 ‘Sore have they vexed me from youth, but they have not prevailed against me.

sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

3 ‘The ploughers ploughed on my back, they made their furrows long.

Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

4 But the Lord, who is righteous, has cut the cords of the wicked.’

Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

5 Let all who are haters of Zion be put to shame and defeated.

Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

6 May they be as the grass on the house-top, which withers before it shoots up;

legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

7 which fills not the arms of the reaper, nor the lap of the binder of sheaves

melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

8 whereof no one says as they pass, ‘The blessing of God be upon you.’ In the name of the Lord we bless you.

s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!