< Psalms 109 >

1 For the leader. Of David, a psalm. O God whom I praise, keep not silence;
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
2 for their wicked mouths they have opened against me, they speak to me with tongues that are false,
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
3 they beset me with words of hatred, and fight without cause against me.
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
4 My love they requite with hostility, while for them I lift up my prayer.
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
5 Evil for good they reward me, and hatred for my love.
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
6 ‘Set over him one who is godless,’ they say, ‘an opponent at his right hand.
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
7 From his trial let him come forth guilty, may his prayer be counted as sin.
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
8 Grant that his days may be few, that his office be seized by another.
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
9 Grant that his children be fatherless, and that his wife be a widow.
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
10 Up and down may his children go begging, expelled from their desolate home.
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
11 May all that he owns be seized by the creditor may strangers plunder the fruits of his toil.
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
12 ‘May none extend to him kindness, or pity his fatherless children.
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
13 His descendants be doomed to destruction! Blotted out be his name in one generation!
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
14 May his father’s guilt be remembered, and his mother’s sin not blotted out:
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
15 on record always before the Lord, and his memory root from the earth;
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
16 for he gave no thought to show kindness, but pursued the poor and the needy, drove the downhearted to death.
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
17 ‘May the curses he loved light upon him, may the blessings he loathed be afar.
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
18 Like a garment he clothed him with curses; may they pierce to his inwards like water, and cling to his bones like oil.
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
19 Let them be like the robe he wraps round him, like the belt he wears every day.’
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
20 Be this the reward of my adversaries, of those who speak evil against me.
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21 But you, Lord my God, be true to your name, deal kindly with me; in your gracious kindness save me.
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22 For I am poor and needy, and my heart is wounded within me.
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23 I am gone like a lengthening shadow, I am shaken off like a locust.
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24 My knees totter from fasting, my flesh is shrivelled and spare.
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
25 They heap insults upon me: when they see me, they shake their head.
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26 Help me, O Lord my God, and save me in your kindness.
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27 Teach them that this is your hand, and your own doing, O Lord.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28 Let them curse, if only you bless. Put my assailants to shame, and make your servant glad.
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29 My opponents be clothed with dishonour, and wrapped in a robe of shame.
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
30 I give thanks to you, Lord, with loud voice, I give praise in the midst of the throng;
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
31 for he stands by the poor, at his right hand, to save them from those who condemn them.
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.

< Psalms 109 >