Luke 20
1 On one of those days, as he was teaching the people in the temple and preaching the Good News, the priests and Torah-Teachers came to him with the elders.
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és és az evangyéliomot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók a vénekkel egybe,
2 They asked him, “Tell us: by what authority do you do these things? Or who is giving you this authority?”
És mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? vagy ki az, a ki néked ezt a hatalmat adta?
3 He answered them, “I also will ask you one question. Tell me:
Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek; mondjátok meg azért nékem:
4 the baptism of John [Yah is gracious], was it from heaven, or from men?”
A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől?
5 They reasoned with themselves, saying, “If we say, ‘From heaven,’ he will say, ‘Why didn’t you believe him?’
Azok pedig tanakodának magok közt, mondván: Ha ezt mondjuk: Mennyből; azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
6 But if we say, ‘From men,’ all the people will stone us, for they are persuaded that John [Yah is gracious] was a prophet.”
Ha pedig ezt mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket: mert meg van győződve, hogy János próféta volt.
7 They answered that they didn’t know where it was from.
Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét vala.
8 Yeshua [Salvation] said to them, “Neither will I tell you by what authority I do these things.”
És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
9 He began to tell the people this parable. “A man planted a vineyard, and rented it out to some farmers, and went into another country for a long time.
És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember plántála szőlőt, és kiadá azt munkásoknak, és hosszú időre elutazék.
10 At the proper season, he sent a servant to the farmers to collect his share of the fruit of the vineyard. But the farmers beat him, and sent him away empty.
És annak idején elküldé szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből; a munkások pedig azt megvervén, üresen bocsáták el.
11 He sent yet another servant, and they also beat him, and treated him shamefully, and sent him away empty.
És még másik szolgát is külde; de azok azt is megvervén és meggyalázván, üresen bocsáták el.
12 He sent yet a third, and they also wounded him, and threw him out.
És még harmadikat is külde; de azok azt is megsebesítvén, kiveték.
13 The lord of the vineyard said, ‘What shall I do? I will send my agapetos ·beloved, esteemed· son. It may be that seeing him, they will respect him.’
Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat: talán azt, ha látják, megbecsülik.
14 “But when the farmers saw him, they reasoned among themselves, saying, ‘This is the heir. Come, let’s kill him, that the inheritance may be ours.’
De mikor azt látták a munkások, tanakodának egymás közt, mondván: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség!
15 They threw him out of the vineyard, and killed him. What therefore will the lord of the vineyard do to them?
És kivetvén őt a szőlőből, megölék. Mit cselekszik azért a szőlőnek ura azokkal?
16 He will come and destroy these farmers, and will give the vineyard to others.” When they heard it, they said, “May it never be!”
Elmegy és elveszti azokat a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen az!
17 But he looked at them, and said, “Then what is this that is written, ‘The stone which the builders rejected, the same was made the chief cornerstone'?
Ő pedig reájok tekintvén, monda: Mi az tehát, a mi meg van írva: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé?
18 Everyone who falls on that stone will be broken to pieces, but it will crush whomever it falls on to dust.”
Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.
19 The chief priests and the Torah-Teachers sought to lay hands on him that very hour, but they feared the people— for they knew he had spoken this parable against them.
És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket ő reá vetni azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenök mondta e példázatot.
20 They watched him, and sent out spies, who pretended to be upright, that they might trap him in something he said, so as to deliver him up to the power and authority of the governor.
Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldének ki, a kik igazaknak tetteték magokat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának.
21 They asked him, “Teacher, we know that you say and teach what is right, and are not partial to anyone, but truly teach the way of God.
Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod:
22 Does Torah ·Teaching· permit us to pay taxes to Caesar [Ruler], or not?”
Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?
23 But he perceived their craftiness, and said to them, “Why do you test me?
Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?
24 Show me a denarius [one day’s wage]. Whose image and inscription are on it?” They answered, “Caesar’s [Ruler]’s.”
Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.
25 He said to them, “Then give to Caesar [Ruler] the things that are Caesar’s, and to God the things that are God’s.”
Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek.
26 They were not able to trap him in his words before the people. They marveled at his answer, and were silent.
És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.
27 Some of the Sadducees [Morally-upright] came to him, those who deny that there is a resurrection.
Hozzá menvén pedig a sadduczeusok közül némelyek, a kik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt,
28 They asked him, “Teacher, Moses [Drawn out] wrote to us that if a man’s brother dies having a wife, and he is childless, his brother should take the wife, and raise up children for his brother.
Mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye annak feleségét, és támasszon magot az ő testvérének.
29 There were therefore seven brothers. The first took a wife, and died childless.
Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;
30 The second took her as wife, and he died childless.
A másik vevé el azért annak feleségét, és az is magzatok nélkül halt meg;
31 The third took her, and likewise the seven all left no children, and died.
Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.
32 Afterward the woman also died.
Mind ezek után pedig meghalt az asszony is.
33 Therefore in the resurrection whose wife of them will she be? For the seven had her as a wife.”
A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülök? mert mind a hétnek felesége volt.
34 Yeshua [Salvation] said to them, “The children of this age marry, and are given in marriage. (aiōn g165)
És felelvén, monda nékik Jézus: E világnak fiai házasodnak és férjhez adatnak: (aiōn g165)
35 But those who are considered worthy to attain to that age and the resurrection from the dead, neither marry, nor are given in marriage. (aiōn g165)
De a kik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak: (aiōn g165)
36 For they can’t die any more, for they are like the angels, and are children of God, being children of the resurrection.
Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.
37 But that the dead are raised, even Moses [Drawn out] showed at the bush, when Yahweh said ‘The God of Abraham [Father of a multitude], the God of Isaac [Laughter], and the God of Jacob [Supplanter].’
Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.
38 Now he is not the God of the dead, but of the living, for all are alive to him.”
Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene: mert mindenek élnek ő néki.
39 Some of the Torah-Teachers answered, “Teacher, you speak well.”
Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!
40 They didn’t dare to ask him any more questions.
És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.
41 He said to them, “Why do they say that the Messiah [Anointed one] is David [Beloved]’s son?
Monda pedig nékik: Mimódon mondják, hogy a Krisztus Dávidnak fia?
42 For David [Beloved] himself says in the book of Psalms,
Holott maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak, ülj az én jobbkezem felől,
43 ‘Yahweh said to adoni [my Lord], “Sit at my right hand until I make your enemies a footstool for your feet.”’
Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
44 “David [Beloved] therefore calls him Lord, so how is he his son?”
Dávid azért Urának mondja őt, mimódon fia tehát néki?
45 In the hearing of all the people, he said to his disciples,
És az egész nép hallására monda az ő tanítványainak:
46 “Beware of the Torah-Teachers, who like to walk in long robes, and phileo ·affectionately love, have high regard for· greetings in the marketplaces, the best seats in the synagogues, and the best places at feasts;
Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piaczokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első űlést, és a lakomákon a főhelyeket;
47 who devour widows’ houses, and for a pretense make long prayers: these will receive greater condemnation.”
Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
