Luke 17
1 He said to the disciples, “It is impossible that no occasions of stumbling should come, but woe to him through whom they come!
Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
2 It would be better for him if a millstone were hung around his neck, and he were thrown into the sea, rather than that he should cause one of these little ones to stumble.
Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
3 Be careful. If your brother sins against you, rebuke him. If he makes teshuvah ·complete repentance·, forgive him.
Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
4 If he sins against you seven times in the day, and seven times returns, saying, ‘I make teshuvah ·complete repentance·,’ you shall forgive him.”
És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
5 The apostles said to the Lord, “Increase our trusting faith.”
És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
6 The Lord said, “If you had trusting faith like a grain of mustard seed, you would tell this sycamore tree, ‘Be uprooted, and be planted in the sea,’ and it would obey you.
Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
7 But who is there among you, having a servant plowing or keeping sheep, that will say, when he comes in from the field, ‘Come immediately and sit down at the table,’
Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
8 and will not rather tell him, ‘Prepare my supper, clothe yourself properly, and serve me, while I eat and drink. Afterward you shall eat and drink’?
Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
9 Does he thank that servant because he did the things that were commanded? I think not.
Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
10 Even so you also, when you have done all the things that are commanded you, say, ‘We are unworthy servants. We have done our duty.’”
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
11 As he was on his way to Jerusalem [City of peace], he was passing along the borders of Samaria [Watch-mountain] and Galilee [District, Circuit].
És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.
12 As he entered into a certain village, ten men who were afflicted with tzara'at ·leprosy· met him, who stood at a distance.
És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
13 They lifted up their voices, saying, “Yeshua [Salvation], Master, have mercy on us!”
És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
14 When he saw them, he said to them, “Go and show yourselves to the priests.” As they went, they were cleansed.
És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
15 One of them, when he saw that he was healed, turned back, glorifying God with a loud voice.
Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;
16 He fell on his face at Yeshua [Salvation]'s feet, giving him thanks; and he was a Samaritan [person from Watch-mountain].
És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
17 Yeshua [Salvation] answered, “Were not the ten cleansed? But where are the nine?
Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
18 Were there none found who teshuvah ·completely returned· to give glory to God, except this stranger?”
Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
19 Then he said to him, “Get up, and go your way. Your trusting faith has healed you.”
És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
20 Being asked by the Pharisees [Separated] when God’s Kingdom would come, he answered them, “God’s Kingdom does not come with observation;
Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
21 neither will they say, ‘Look, here!’ or, ‘Look, there!’ for behold, God’s Kingdom is within you.”
Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
22 He said to the disciples, “The days will come, when you will desire to see one of the days of the Son of Man, and you will not see it.
Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
23 They will tell you, ‘Look, here!’ or ‘Look, there!’ Don’t go away, nor follow after them,
És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
24 for as the lightning, when it flashes out of the one part under the sky, shines to the other part under the sky; so will the Son of Man be in his day.
Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.
25 But first, he must suffer many things and be rejected by this generation.
De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.
26 As it was in the days of Noah [Rest], even so will it be also in the days of the Son of Man.
És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27 They ate, they drank, they married, they were given in marriage, until the day that Noah [Rest] entered into the ship, and the flood came, and destroyed them all.
Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
28 Likewise, even as it was in the days of Lot [Veil, Covering]: they ate, they drank, they bought, they sold, they planted, they built;
Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
29 but in the day that Lot [Veil, Covering] went out from Sodom [Burning], Yahweh caused it to rain fire and sulfur from the sky, and destroyed them all.
De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:
30 It will be the same way in the day that the Son of Man is revealed.
Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
31 In that day, he who will be on the housetop, and his goods in the house, let him not go down to take them away. Let him who is in the field likewise not turn back.
Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.
32 Remember Lot [Veil, Covering]’s wife!
Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Whoever seeks to save his life loses it, but whoever loses his life preserves it.
Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
34 I tell you, in that night there will be two people in one bed. The one will be taken, and the other will be left.
Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35 There will be two grinding grain together. One will be taken, and the other will be left.
Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
36 Two will be in the field: the one taken, and the other left.”
Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
37 They, answering, asked him, “Where, Lord?” He said to them, “Where the body is, there will the vultures also be gathered together.”
És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.
