Luke 22
1 Now the feast of unleavened bread, which is called the passover, was drawing near;
Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik.
2 and the chief priests and the scribes were seeking how they might kill him; for they feared the people.
És a főpapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan öljék meg őt; mert féltek a néptől.
3 And Satan entered into Judas called Iscariot, who was of the number of the twelve.
Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettőnek számából vala;
4 And he went away, and consulted with the chief priests and captains, how he might deliver him up to them.
És elmenvén, megbeszélé a főpapokkal és a vezérekkel, mimódon adja őt nékik kezökbe.
5 And they were glad, and covenanted to give him money.
És azok örülének, és megszerződének, hogy pénzt adnak néki;
6 And he agreed with them, and sought a good opportunity to deliver him up to them in the absence of the multitude.
Ő pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy őt nékik kezökbe adja zenebona nélkül.
7 Then came the day of unleavened bread, when the passover must be killed;
Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;
8 and he sent Peter and John, saying, Go and make ready for us the passover, that we may eat it.
És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.
9 And they said to him, Where wilt thou that we make it ready?
Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?
10 And he said to them, Lo! when ye have entered the city, there will meet you a man bearing a pitcher of water; follow him into the house where he goeth in;
És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.
11 and ye shall say to the master of the house, The Teacher saith to thee, Where is the guest-chamber, where I may eat the passover with my disciples?
És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?
12 And he will show you a large upper room furnished; there make ready.
És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.
13 And they went and found as he had said to them; and they made ready the passover.
Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.
14 And when the hour had come, he placed himself at table, and the apostles with him.
És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.
15 And he said to them, Earnestly have I desired to eat this passover with you, before I suffer.
És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:
16 For I say to you, that I shall eat it no more, until it be fulfilled in the kingdom of God.
Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.
17 And he took a cup, and gave thanks, and said, Take this, and divide it among yourselves.
És a pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:
18 For I say to you, that I shall not drink henceforth of the fruit of the vine, until the kingdom of God shall have come.
Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.
19 And he took a loaf, and gave thanks, and broke it, and gave it to them, saying, This is my body, which is given for you; this do in remembrance of me.
És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
20 And in like manner he took the cup after supper, saying, This cup is the new covenant in my blood, which is about to be shed for you.
Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
21 But lo! the hand of him that betrayeth me is with me on the table.
De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.
22 For the Son of man indeed goeth away, as it hath been determined; but woe to that man by whom he is betrayed.
És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!
23 And they began to inquire among themselves, which of them it was that was about to do this.
És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?
24 And there arose also a contention among them, which of them should be accounted the greatest.
Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
25 And he said to them, The kings of the nations rule as lords over them, and they who exercise authority over them are called benefactors.
Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak.
26 But it is not to be so with you; but let the greatest among you be as the youngest; and he that is chief, as he that serveth.
De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál.
27 For which is greater? he who reclineth at the table, or he who serveth? Is not he that reclineth at the table? But I am in the midst of you as he who serveth.
Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.
28 Ye however are they who have continued steadfastly with me in my trials.
Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok én velem az én kísérteteimben;
29 And I appoint to you a kingdom, as my Father appointed to me;
Én azért adok néktek, miképen az én Atyám adott nékem, országot,
30 that ye may eat and drink at my table in my kingdom; and ye shall sit on thrones, judging the twelve tribes of Israel.
Hogy egyetek és igyatok az én asztalomon az én országomban, és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izráelnek tizenkét nemzetségét.
31 Simon, Simon, lo! Satan hath asked for you, that he may sift you as wheat.
Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;
32 But I have prayed for thee, that thy faith fail not. And do thou, when thou hast returned to me, strengthen thy brethren.
De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.
33 And he said to him, Lord, I am ready to go with thee both to prison and to death.
Ő pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tömlöczre, mind halálra menni!
34 And he said, I tell thee, Peter, a cock will not crow this day, till thou hast thrice denied that thou knowest me.
És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.
35 And he said to them, When I sent you without purse, or bag, or sandals, were ye in need of anything? And they said, Of nothing. Then he said to them,
És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ők pedig mondának: Semmiben sem.
36 But now, he that hath a purse, let him take it, and likewise a bag; and he that hath not, let him sell his garment, and buy a sword.
Monda azért nékik: De most, a kinek erszénye van elővegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát.
37 For I say to you, that this which is written must be accomplished in me: “And he was reckoned among transgressors.” For that which concerneth me also hath an end.
Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.
38 And they said, Lord, behold, here are two swords. And he said to him, It is enough!
Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég.
39 And going out, he went, as he was wont, to the Mount of Olives; and the disciples followed him.
És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is.
40 And when he was at the place, he said to them, Pray that ye may not enter into temptation.
És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
41 And he withdrew from them about a stone's throw; and kneeling down he prayed,
És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,
42 saying, Father, if thou art willing to remove this cup from me—yet not my will, but thine be done!
Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!
43 And there appeared to him an angel from heaven, strengthening him.
És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.
44 And being in an agony, he prayed more earnestly. And his sweat was as it were great drops of blood falling to the ground.
És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.
45 And rising up from prayer, he came to the disciples, and found them sleeping for sorrow,
És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt,
46 and said to them, Why sleep ye? Rise, and pray that ye may not enter into temptation.
És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
47 While he was yet speaking, lo! a multitude, and he that was called Judas, one of the twelve, was at the head of them; and he drew near to Jesus to kiss him.
És mikor még beszéle, ímé sokaság jöve, melynek az méne előtte, a ki Júdásnak neveztetik, egy a tizenkettő közül: és közelgete Jézushoz, hogy őt megcsókolja.
48 But Jesus said to him, Judas, dost thou betray the Son of man with a kiss?
Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?
49 And they who were about him, seeing what would follow, said, Lord, shall we smite with the sword?
Látván pedig azok, a kik ő körülötte valának, a mi következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel?
50 And one of them smote the servant of the high-priest, and cut off his right ear.
És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét.
51 But Jesus answering said, Permit thus far; and touched his ear, and healed him.
Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt.
52 Then Jesus said to the chief priests and captains of the temple and elders who had come to him, Ye have come out as against a robber, with swords and clubs;
Monda pedig Jézus azoknak, a kik ő hozzá mentek, a főpapoknak, a templom tisztjeinek és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jöttetek szablyákkal és fustélyokkal?
53 when I was daily with you in the temple, ye did not put forth your hands against me; but this is your hour, and the power of darkness.
Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.
54 And they seized him, and led him away, and brought him into the house of the high-priest. And Peter followed afar off.
Megfogván azért őt, elvezeték, és elvivék a főpap házába. Péter pedig követi vala távol.
55 And when they had kindled a fire in the midst of the court, and had sat down together, Peter sat down among them.
És mikor tüzet gerjesztettek az udvar közepén, és ők együtt leültek, Péter is leüle ő velök.
56 But a certain maid-servant saw him sitting at the fire, and steadily looking at him said, This man also was with him.
És meglátván őt egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is ő vele vala!
57 And he denied him, saying, Woman, I do not know him.
Ő pedig megtagadá őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt!
58 And after a little while another saw him, and said, Thou also art one of them. And Peter said, Man, I am not.
És egy kevéssel azután más látván őt, monda: Te is azok közül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok!
59 And in about one hour's time, another confidently affirmed, saying, In truth this man also was with him; for he is a Galilaean.
És úgy egy óra mulva más valaki erősíté, mondván: Bizony ez is vele vala: mert Galileából való is.
60 And Peter said, Man, I know not what thou sayest. And immediately, while he was yet speaking, a cock crew.
Monda pedig Péter: Ember, nem tudom, mit mondasz! És azonnal, mikor ő még beszélt, megszólalt a kakas.
61 And the Lord turned and looked upon Peter; and Peter remembered the word of the Lord, that he had said to him, Before a cock crows this day, thou wilt thrice deny me.
És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.
62 And he went out, and wept bitterly.
És kimenvén Péter, keservesen síra.
63 And the men that held Jesus mocked him, and beat him;
És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén őt.
64 and having blindfolded him, they asked him, saying, Prophesy, who is it that struck thee?
És szemeit betakarván, arczul csapdosák őt, és kérdezék őt, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere?
65 And many other things did they scoffingly say against him.
És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván őt.
66 And when it was day, the elders of the people, both chief priests and scribes, came together, and brought him before their council, saying,
És a mint nappal lett, egybegyűle a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók: és vivék őt az ő gyülekezetükbe,
67 If thou art the Christ, tell us. And he said to them, If I tell you, ye will not believe;
Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek:
68 and if I ask, ye will not answer.
De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok.
69 But from this time the Son of man will sit on the right hand of the power of God.
Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől.
70 Then they all said, Art thou then the Son of God? And he said to them, Ye say what is true; for I am.
Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!
71 And they said, What further need have we of testimony? For we have ourselves heard from his own mouth.
Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából.
