Luke 17
1 Then said he unto the disciples, It is impossible but that offences will come: but woe unto him, through whom they come!
Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
2 It were better for him that a millstone were hanged about his neck, and he cast into the sea, than that he should offend one of these little ones.
Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
3 Take heed to yourselves: If your brother trespass against you, rebuke him; and if he repent, forgive him.
Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
4 And if he trespass against you seven times in a day, and seven times in a day return to you, saying, I repent; you shall forgive him.
És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
5 And the apostles said unto the Lord, Increase our faith.
És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
6 And the Lord said, If all of you had faith as a grain of mustard seed, all of you might say unto this sycamine tree, Be you plucked up by the root, and be you planted in the sea; and it should obey you.
Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
7 But which of you, having a servant plowing or feeding cattle, will say unto him by and by, when he has come from the field, Go and sit down to food?
Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
8 And will not rather say unto him, Make ready wherewith I may sup, and gird yourself, and serve me, till I have eaten and drunken; and afterward you shall eat and drink?
Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
9 Does he thank that servant because he did the things that were commanded him? I I think not not.
Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
10 So likewise all of you, when all of you shall have done all those things which are commanded you, say, We are useless servants: we have done that which was our duty to do.
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
11 And it came to pass, as he went to Jerusalem, that he passed through the midst of Samaria and Galilee.
És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.
12 And as he entered into a certain village, there met him ten men that were lepers, which stood far off:
És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
13 And they lifted up their voices, and said, Jesus, Master, have mercy on us.
És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
14 And when he saw them, he said unto them, Go show yourselves unto the priests. And it came to pass, that, as they went, they were cleansed.
És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
15 And one of them, when he saw that he was healed, turned back, and with a loud voice glorified God,
Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;
16 And fell down on his face at his feet, giving him thanks: and he was a Samaritan.
És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
17 And Jesus answering said, Were there not ten cleansed? but where are the nine?
Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
18 There are not found that returned to give glory to God, save this stranger.
Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
19 And he said unto him, Arise, go your way: your faith has made you whole.
És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
20 And when he was demanded of the Pharisees, when the kingdom of God should come, he answered them and said, The kingdom of God comes not with observation:
Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
21 Neither shall they say, Lo here! or, lo there! for, behold, the kingdom of God is within you.
Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
22 And he said unto the disciples, The days will come, when all of you shall desire to see one of the days of the Son of man, and all of you shall not see it.
Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
23 And they shall say to you, See here; or, see there: go not after them, nor follow them.
És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
24 For as the lightning, that lightens out of the one part under heaven, shines unto the other part under heaven; so shall also the Son of man be in his day.
Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.
25 But first must he suffer many things, and be rejected of this generation.
De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.
26 And as it was in the days of Noe, so shall it be also in the days of the Son of man.
És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27 They did eat, they drank, they married wives, they were given in marriage, until the day that Noe entered into the ark, and the flood came, and destroyed them all.
Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
28 Likewise also as it was in the days of Lot; they did eat, they drank, they bought, they sold, they planted, they built;
Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
29 But the same day that Lot went out of Sodom it rained fire and brimstone from heaven, and destroyed them all.
De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:
30 Even thus shall it be in the day when the Son of man is revealed.
Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
31 In that day, he which shall be upon the housetop, and his stuff in the house, let him not come down to take it away: and he that is in the field, let him likewise not return back.
Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.
32 Remember Lot's wife.
Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Whosoever shall seek to save his life shall lose it; and whosoever shall lose his life shall preserve it.
Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
34 I tell you, in that night there shall be two men in one bed; the one shall be taken, and the other shall be left.
Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35 Two women shall be grinding together; the one shall be taken, and the other left.
Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
36 Two men shall be in the field; the one shall be taken, and the other left.
Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
37 And they answered and said unto him, Where, Lord? And he said unto them, Where ever the body is, thither will the eagles be gathered together.
És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.
