Luke 12
1 MEANTIME myriads of people collecting, so that they trod on one another, he began to speak to his disciples, Take heed principally of the leaven of the Pharisees, which is hypocrisy.
Ezenközben mikor sok ezerből álló sokaság gyűlt egybe, annyira, hogy egymást letapossák, kezdé az ő tanítványainak mondani: Mindenekelőtt oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás;
2 For there is nothing concealed, that shall not be laid open; nor hid, which shall not be known.
Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék.
3 Wherefore whatsoever things ye have spoken in darkness, they shall be reported in the light; and what ye have whispered into the ear in the closets, shall be proclaimed on the house-tops.
Annakokáért a mit a sötétben mondtatok, a világosságban fog meghallatszani; és a mit fülbe sugtatok a rejtekházakban, azt a házak tetején fogják hirdetni.
4 But I say to you my friends, Be not afraid of those who may kill the body, but after that, have nothing farther which they can do.
Mondom pedig néktek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak.
5 But I will point out to you, whom ye should fear: Fear him, who, after he hath killed, hath power to cast into hell; yea, I say unto you, Fear him! (Geenna g1067)
De megmondom néktek, kitől féljetek: Féljetek attól, a ki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek, ettől féljetek. (Geenna g1067)
6 Are not five sparrows sold for two farthings, yet not one of them is forgotten before God?
Nemde öt verebet meg lehet venni két filléren? és egy sincs azok közül Istennél elfelejtve.
7 But even the hairs of your head are all numbered: fear not then, ye are of more value than many sparrows.
De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok.
8 But I tell you, Every one who shall confess me before men, him will the Son of man also confess before the angels of God:
Mondom pedig néktek: Valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt;
9 but he that disowns me before men, shall be disowned before the angels of God.
A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, megtagadtatik az Isten angyalai előtt.
10 And every one who shall utter a word against the Son of man, it shall be forgiven him; but for him who hath blasphemed against the Holy Ghost, there shall be no forgiveness.
És ha valaki valamit mond az embernek Fia ellen, megbocsáttatik annak; de annak, a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, meg nem bocsáttatik.
11 And when they shall bring you before the synagogues, and magistrates, and the ruling powers, be under no anxiety how or what defence ye shall make, or what ye shall say:
Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket, és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggodalmaskodjatok, mimódon vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok;
12 for the Holy Ghost will teach you at that very hour what ye ought to say.
Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.
13 Then spake one of the multitude to him, Master, order my brother to divide the inheritance with me.
Monda pedig néki egy a sokaság közül: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy oszsza meg velem az örökséget.
14 But he said to him, Man, who made me a judge and a divider among you?
Ő pedig monda néki: Ember, ki tett engem köztetek biróvá vagy osztóvá?
15 Then said he to them, Beware, and be on your guard against covetousness; for a man’s life doth not depend on the abundance of his possessions.
Monda azért nékik: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete.
16 And he spake a parable unto them, saying, The estate of a certain rich man bore plentifully:
És monda nékik egy példázatot, szólván: Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje.
17 and he thought within himself, saying, What shall I do? for I have not room where I may house my crops.
Azért magában okoskodék, mondván: Mit cselekedjem? mert nincs hová takarnom az én termésemet.
18 And he said, I will do this; I will take down my barns, and build them larger, and collect there all my crops, and my good things!
És monda: Ezt cselekszem: Az én csűreimet lerontom, és nagyobbakat építek; és azokba takarom minden gabonámat és az én javaimat.
19 And I will say to my soul, Soul, thou hast a multitude of good things in store for many years, be at ease, eat, drink, and be merry!
És ezt mondom az én lelkemnek: Én lelkem, sok javaid vannak sok esztendőre eltéve; tedd magadat kényelembe, egyél, igyál, gyönyörködjél!
20 But God said to him, Thou fool! this night shall they demand thy life from thee; and the things which thou hast prepared, whose shall they be?
Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek?
21 Just such is every one who heapeth up treasure for self, and is not rich towards God.
Így van dolga annak, a ki kincset takar magának, és nem az Istenben gazdag.
22 Then said he to his disciples, For this reason I tell you, Be under no anxiety about your life, what ye shall eat, nor for your body, how ye shall be clothed.
Monda pedig az ő tanítványainak: Annakokáért mondom néktek, ne aggodalmaskodjatok a a ti éltetek felől, mit egyetek; se a ti testetek felől, mibe öltözködjetek.
23 The life is more than food, and the body than raiment.
Az élet több, hogynem az eledel, és a test, hogynem az öltözet.
24 Consider the ravens, for they neither sow nor reap; they have neither storehouse nor barn; yet God feedeth them: how much are ye more excellent than the birds?
Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem nem aratnak; kiknek nincs tárházuk, sem csűrük; és az Isten eltartja őket: mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál?
25 Which of you, with all his anxiety, can add one moment to his life?
Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?
26 If therefore ye are unable to do the least thing, why are ye anxious about the others?
Annakokáért ha a mi legkisebb dolog, azt sem tehetitek, mit aggodalmaskodtok a többi felől?
27 Observe the lillies how they grow up, they toil not, nor spin; but I tell you, that Solomon in all his glory, was not arrayed like one of these.
Tekintsétek meg a liliomokat, mimódon növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak: de mondom néktek: Salamon minden ő dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy.
28 If God then so clothe the grass in the field, which to-day is, and to-morrow is thrown into the furnace; how much more you, O ye of little faith?
Ha pedig a füvet, mely ma a mezőn van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
29 So then be not ye inquisitive what ye shall eat, or what ye shall drink, nor be agitated with restless anxiety.
Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne kételkedjetek.
30 For after all these things are the nations of the world seeking; and your Father knoweth that ye have need of these things.
Mert mind ezeket a világi pogányok kérdezik; a ti Atyátok pedig tudja, hogy néktek szükségetek van ezekre.
31 But seek ye the kingdom of God, and all these things shall be given you over.
Csak keressétek az Isten országát, és ezek mind megadatnak néktek.
32 Fear not, little flock! for your Father takes delight in giving you the kingdom.
Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.
33 Sell all your possessions, and give in charity; make yourselves purses that wax not old, a treasure never failing in the heavens, where no thief approaches, nor doth the moth destroy.
Adjátok el a mitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avúlnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, a hol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti.
34 For where your treasure is, there will your heart be also.
Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.
35 Let your loins be firmly girded round, and your lamps burning:
Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva;
36 and ye like men, expecting their master, when he shall return from the marriage; that when he comes and knocks, they may instantly open the door for him.
Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, a kik az ő urokat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki.
37 Blessed are those servants, whom the Master, when he cometh, shall find watchful: verily I say unto you, that he will gird up himself, and make them sit down at table, and come and wait upon them.
Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat, és előjövén, szolgál nékik.
38 And if he come in the second watch, or in the third watch, and find them so watchful, blessed are those servants.
És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák!
39 Now this be assured of, that if the master of the family had known at what hour the thief would come, he would have watched, and would not have suffered his house to be broken through.
Ezt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, mely órában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy az ő házába törjön.
40 Therefore be ye also ready, for at an hour that ye think not of, the Son of man cometh.
Ti is azért legyetek készek: mert a mely órában nem gondolnátok, abban jő el az embernek Fia.
41 Then said Peter unto him, Lord, speakest thou this parable to us, or also for all?
Monda pedig néki Péter: Uram, nékünk mondod-é ezt a példázatot, vagy mindenkinek is?
42 And the Lord said, Who indeed is a faithful steward, and prudent, whom the lord will place over his household, to give them their proportion of provision at the proper season?
Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén, hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében?
43 Blessed is that servant, whom his lord, when he cometh, shall find so employed.
Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál!
44 Verily I say unto you, that he will place him over all his property.
Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi őt.
45 But if that servant say in his heart, My master will be a long while ere he comes; and shall begin to beat the men and maid-servants, and to eat and to drink, and to get drunk;
Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni:
46 the master of that servant will come in a day when he doth not expect him, and at an hour which he knoweth not, and shall cut him asunder, and give him his portion with the unfaithful.
Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja.
47 And that servant, who knew his master’s will, and made no preparation for him, nor did according to his pleasure, shall be beaten with many stripes.
És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;
48 But he that knew it not, yet did things worthy of stripes, shall be beaten with few. For of every one to whom much is given, much shall be required from him: and to whom men commit much, they will of him demand abundantly more.
A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.
49 I am come to cast fire on the earth, and what is my wish? that it may be now kindled.
Azért jöttem, hogy e világra tüzet bocsássak: és mit akarok, ha az immár meggerjedett?
50 But I have a baptism to be baptised with; and how am I distressed in spirit till it is finished!
De keresztséggel kell nékem megkereszteltetnem; és mely igen szorongattatom, míglen az elvégeztetik.
51 Think ye that I came to bring peace upon earth? No, I tell you; but rather division:
Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást.
52 for henceforth five shall be in one house, divided, three against two, and two against three.
Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban, a kik meghasonlanak, három kettő ellen, és kettő három ellen.
53 The father shall take part against the son, and the son against the father; the mother against the daughter, and the daughter against the mother; the step-mother against her daughter-in-law, and the son’s wife against her mother-in-law.
Meghasonlik az atya a fiú ellen, és a fiú az atya ellen; és az anya a leány ellen, és a leány az anya ellen; napa a menye ellen, és a menye a napa ellen.
54 Then said he to the multitudes, When ye see a cloud rising from the west, ye say immediately, There cometh a shower; and it is so.
Monda pedig a sokaságnak is: Mikor látjátok, hogy napnyugotról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jő; és úgy lesz.
55 And when the south wind gently blows, ye say, It will be sultry hot; and so it is.
És mikor halljátok fúni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz; és úgy lesz.
56 Ye hypocrites! ye know how to discern by experience from the appearance of the earth and of the sky; but how is it that ye do not discern this particular time?
Képmutatók, az égnek és a földnek ábrázatáról tudtok ítéletet tenni; erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet tenni?
57 And why even of yourselves do ye not decide what is just?
És mi dolog, hogy ti magatoktól is meg nem ítélitek, mi az igaz?
58 For as thou art going with thy prosecutor to the magistrate, on the way endeavour to make up the matter with him; lest he drag thee before the judge, and the judge deliver thee to the officer, and the officer cast thee into prison.
Mikor pedig a te ellenségeddel a fejedelem elé mégy, igyekezzél az úton megmenekedni tőle, hogy téged ne vonjon a bíró elé, és a bíró át ne adjon téged a poroszlónak és a poroszló a tömlöczbe ne vessen téged.
59 I tell thee, thou mayest in no wise come out from thence, until thou hast paid the very last mite.
Mondom néked, hogy nem jősz ki onnét, mígnem megfizetsz mind az utolsó fillérig.
