Proverbs 31
1 THE WORDS OF KING LEMUEL: The prophecie which his mother taught him.
Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
2 What my sonne! and what ye sonne of my wombe! and what, O sonne of my desires!
Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
3 Giue not thy strength vnto women, nor thy wayes, which is to destroy Kings.
Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
4 It is not for Kings, O Lemuel, it is not for Kings to drink wine nor for princes strog drinke,
Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
5 Lest he drinke and forget the decree, and change the iudgement of all the children of affliction.
Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
6 Giue ye strong drinke vnto him that is readie to perish, and wine vnto them that haue griefe of heart.
Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
7 Let him drinke, that he may forget his pouertie, and remember his miserie no more.
igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
8 Open thy mouth for the domme in the cause of all the children of destruction.
Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
9 Open thy mouth: iudge righteously, and iudge the afflicted, and the poore.
Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
10 Who shall finde a vertuous woman? for her price is farre aboue the pearles.
Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
11 The heart of her husband trusteth in her, and he shall haue no neede of spoyle.
Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
12 She will doe him good, and not euill all the dayes of her life.
Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
13 She seeketh wooll and flaxe, and laboureth cheerefully with her handes.
Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
14 She is like the shippes of marchants: shee bringeth her foode from afarre.
Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
15 And she riseth, whiles it is yet night: and giueth the portion to her houshold, and the ordinarie to her maides.
Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
16 She considereth a field, and getteth it: and with the fruite of her handes she planteth a vineyarde.
Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
17 She girdeth her loynes with strength, and strengtheneth her armes.
Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
18 She feeleth that her marchandise is good: her candle is not put out by night.
Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
19 She putteth her handes to the wherue, and her handes handle the spindle.
Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
20 She stretcheth out her hand to the poore, and putteth foorth her hands to the needie.
Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
21 She feareth not the snowe for her familie: for all her familie is clothed with skarlet.
Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
22 She maketh her selfe carpets: fine linen and purple is her garment.
Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
23 Her husband is knowen in the gates, when he sitteth with the Elders of the land.
Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
24 She maketh sheetes, and selleth them, and giueth girdels vnto the marchant.
Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
25 Strength and honour is her clothing, and in the latter day she shall reioyce.
Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
26 She openeth her mouth with wisdome, and the lawe of grace is in her tongue.
Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
27 She ouerseeth the wayes of her housholde, and eateth not the bread of ydlenes.
Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
28 Her children rise vp, and call her blessed: her husband also shall prayse her, saying,
Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
29 Many daughters haue done vertuously: but thou surmountest them all.
Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
30 Fauour is deceitfull, and beautie is vanitie: but a woman that feareth the Lord, she shall be praysed.
Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
31 Giue her of the fruite of her hands, and let her owne workes prayse her in the gates.
Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
