Luke 23
1 Then the whole crowd of them rose up and led Him to Pilate.
És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.
2 And they began to accuse Him, saying, “We found this fellow perverting the nation and forbidding to pay taxes to Caesar, declaring himself to be Christ, a king.”
És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.
3 So Pilate questioned Him, saying, “Are you the king of the Jews?” In reply He said to him, “You said it!”
Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!
4 Then Pilate said to the chief priests and the crowds, “I find no guilt in this man.”
Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.
5 But they insisted, saying, “He stirs up the people, teaching throughout all Judea, beginning from Galilee even to here.”
De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.
6 When Pilate heard ‘Galilee’, he asked if the man was a Galilean.
Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?
7 Upon learning that He belonged to Herod's jurisdiction, he sent Him to Herod, who was also in Jerusalem during those days.
És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.
8 Now when Herod saw Jesus, he was really pleased, because for a long time he had been wanting to see Him, having heard so many things about Him; and he was hoping to see some miracle performed by Him.
Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.
9 He questioned Him with many words, but He gave him no answer.
Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.
10 On their part, the high priests and scribes stood by, vehemently accusing Him.
Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.
11 Then Herod and his soldiers, after ridiculing and mocking Him, arrayed Him in a gorgeous robe and sent Him back to Pilate.
Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.
12 (That very day Pilate and Herod became friends with each other—previously having been at odds with each other.)
És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.
13 Then Pilate, having called together the chief priests and the rulers and the people,
Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén,
14 said to them: “You have brought this man to me as one who misleads the people, and yet, having examined him in your presence, I have found no guilt in this man as to those things of which you accuse him.
Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok:
15 Further, neither did Herod (for I sent you on to him); indeed, nothing deserving of death has been done by him.
De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.
16 I will therefore flog and release him.”
Megfenyítvén azért őt, elbocsátom.
17 (It was necessary for him to release one to them at the feast.)
Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy foglyot.
18 But they all cried out together, saying: “Away with this one! Release to us Barabbas!”—
De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!
19 who had been thrown into prison for a certain insurrection in the city, and for murder.
Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.
20 Then Pilate, wanting to release Jesus, addressed them again.
Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust;
21 But they just kept shouting: “Crucify! Crucify him!”
De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!
22 For the third time he said to them: “But what evil has this man done? I have found no reason for death in him. I will therefore flog and release him.”
Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom!
23 But they were insistent, demanding with loud voices that He be crucified! And their voices, especially of the chief priests, prevailed.
Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala.
24 So Pilate decided to grant their demand.
És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.
25 He released the one who had been thrown into prison for insurrection and murder, the one they asked for; but he delivered Jesus to their will.
És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.
26 Now as they led Him away, they conscripted a certain Simon of Cyrene (coming in from a field), and put the cross on him to carry it behind Jesus.
Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
27 A considerable crowd of people followed Him, including women who were also mourning and lamenting Him.
Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt.
28 So Jesus turned to them and said: “Daughters of Jerusalem, do not weep for me; rather weep for yourselves and for your children.
Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.
29 Because indeed, the days are coming in which they will say, ‘Blessed are the barren, even the wombs that never bore and the breasts that never nursed!’
Mert ímé jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!
30 Then they will begin ‘to say to the mountains, “Fall on us!” and to the hills, “Cover us!”’
Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!
31 For if they do these things in the ‘green tree’, what will happen in the ‘dry’?”
Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?
32 There were also two others, criminals, led with Him to be put to death.
Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.
33 When they arrived at the place called ‘The Skull’, they crucified Him there; also the criminals, one on His right, the other on His left.
Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől.
34 Then Jesus said, “Father, forgive them, for they do not know what they are doing”; while they were dividing up His clothes by casting a lot.
Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.
35 Meanwhile the people stood looking on. And especially the rulers among them were sneering, saying, “He saved others; let him save himself, if such is the Christ, the chosen of God!”
És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.
36 Yes, even the soldiers mocked Him, approaching and offering Him sour wine,
Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt.
37 and saying, “If you are the king of the Jews, save yourself!”
És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!
38 In fact, above Him there was a written notice, in Greek, Latin and Hebrew letters: THIS IS THE KING OF THE JEWS.
Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.
39 Then one of the hanged criminals started berating Him, saying, “If you are the Christ, save yourself and us!”
A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!
40 But the other reacted and rebuked him, saying: “Don't you even fear God, since you are under the same condemnation?
Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!
41 And we indeed justly, for we are receiving the due reward for our deeds; but this man did nothing wrong.”
És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.
42 Then he said to Jesus, “Please remember me, Lord, when you come in your kingdom.”
És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!
43 Jesus said to him, “I tell you assuredly, today you will be with me in Paradise.”
És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.
44 Now it was about the sixth hour, and darkness came upon the whole land until the ninth hour.
Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.
45 Yes, the sun was darkened; also, the veil of the temple was torn in two.
És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.
46 Then, after giving a loud shout, Jesus said, “Father, it is into your hands that I will commit my spirit.” And having said this, He breathed out His spirit.
És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.
47 Well upon seeing what had happened, the centurion glorified God, saying, “Certainly this man was righteous!”
Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.
48 And the whole crowd that had gathered for the spectacle, when they saw what actually happened, went away beating their breasts.
És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.
49 But all His acquaintances, including the women who had followed Him from Galilee, stood at a distance, watching these things.
Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.
50 Now then, there was a man named Joseph, a good and righteous man, a Council member
És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,
51 (but he had not agreed with their counsel and action), from Arimathea, a city of the Jews, who himself was waiting for the Kingdom of God:
Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;
52 this man went to Pilate and asked for Jesus' body.
Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.
53 Then he took it down, wrapped it in linen, and placed it in a tomb cut out of rock, where no one had ever been laid.
És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt.
54 It was a Preparation day; the Sabbath was drawing near.
És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.
55 The women who had come with Him from Galilee followed along, and they saw the tomb and how His body was placed there.
Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.
56 Then they returned and prepared spices and perfumes. But they rested on the Sabbath according to the commandment.
Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket. És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.
