Proverbs 5
1 My son, attend to my wisdom, and incline thy ear to my prudence.
Fiam, bölcsességemre figyelj, értelmemre hajtsad füledet,
2 That thou mayst keep thoughts, and thy lips may preserve instruction. Mind not the deceit of a woman.
hogy megőrizd a meggondolást s a tudást óvják meg az ajkaid.
3 For the lips of a harlot are like a honeycomb dropping, and her throat is smoother than oil.
Mert színméztől csepegnek az idegen nőnek ajkai és ínye simább az olajnál;
4 But her end is bitter as wormwood, and sharp as a two-edged sword.
de a vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
Lábai halálra szállnak le, az alvilágot tartják léptei; (Sheol h7585)
6 They walk not by the path of life, her steps are wandering, and unaccountable.
az élet ösvényeit nehogy mérlegelje, tétováztak nyomdokai, a nélkül hogy tudná.
7 Now therefore, my son, hear me, and depart not from the words of my mouth.
Most pedig, fiúk, hallgassatok reám, s ne térjetek el szájam mondásaitól!
8 Remove thy way far from her, and come not nigh the doors of her house.
Távol tartsd tőle útadat, s ne közeledjél háza bejáratához.
9 Give not thy honour to strangers, and thy years to the cruel.
Nehogy másoknak adjad díszedet és esztendőidet a kegyetlennek;
10 Lest strangers be filled with thy strength, and thy labours be in another man’s house,
nehogy idegenek lakjanak jól erőddel és fáradalmaiddal idegen ember házában.
11 And thou mourn it the last, when thou shalt have spent thy flesh and thy body, and say:
Sóhajtasz majd végeden, midőn elfogy tested és húsod,
12 Why have I hated instruction, and my heart consented not to reproof,
és azt mondod: mint gyűlöltem az oktatást s a feddést megvetette szívem,
13 And have not heard the voice of them that taught me, and have not inclined my ear to masters?
és nem hallgattam oktatóim szavára s tanítóim felé nem hajtottam fülemet!
14 I have almost been in all evil, in the midst of the church and of the congregation.
Kevés híján benn voltam minden bajban, gyülekezet és község közepette!
15 Drink water out of thy own cistern, and the streams of thy own well:
Igyál vizet saját vermedből és folyóvizet saját kutadból.
16 Let thy fountains be conveyed abroad, and in the streets divide thy waters.
Az utczára omoljanak forrásaid, a piaczokra vízpatakok?
17 Keep them to thyself alone, neither let strangers be partakers with thee.
Legyenek egyedül a tieid s nem idegenekéi veled együtt.
18 Let thy vein be blessed, and rejoice with the wife of thy youth:
Legyen a te kútfőd áldott s örülj ifjúkorod feleségével.
19 Let her be thy dearest hind, and most agreeable fawn: let her breasts inebriate thee at all times; he thou delighted continually with her love.
Szerelmetes őzike, kedves zerge: emlői ittasítsanak minden időben, szerelmében mámorosodjál mindig;
20 Why art thou seduced, my son, by a strange woman, and art cherished in the bosom of another?
hisz miért mámorosodnál, fiam, idegen nővel s ölelnéd más asszonynak keblét?
21 The Lord beholdeth the ways of man, and considereth all his steps.
Mert az Örökkévaló szemei előtt vannak a férfi útjai s mind a nyomdokait mérlegeli.
22 His own iniquities catch the wicked, and he is fast bound with the ropes of his own sins.
Bűnei megfogják a gonoszt és vétke kötelékeivel fogva tartatik.
23 He shall die, because he hath not received instruction, and in the multitude of his folly he shall be deceived.
Ő meg fog halni oktatás híján s oktalanságának nagyságában eltévelyeg.
