Luke 17
1 And he said to his disciples, It cannot be but that offences come, but woe [to him] by whom they come!
Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
2 It would be [more] profitable for him if a millstone were hanged about his neck and he cast into the sea, than that he should be a snare to one of these little ones.
Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
3 Take heed to yourselves: if thy brother should sin, rebuke him; and if he should repent, forgive him.
Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
4 And if he should sin against thee seven times in the day, and seven times should return to thee, saying, I repent, thou shalt forgive him.
És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
5 And the apostles said to the Lord, Give more faith to us.
És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
6 But the Lord said, If ye have faith as a grain of mustard [seed], ye had said to this sycamine tree, Be thou rooted up, and be thou planted in the sea, and it would have obeyed you.
Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
7 But which of you [is there] who, having a bondman ploughing or shepherding, when he comes in out of the field, will say, Come and lie down immediately to table?
Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
8 But will he not say to him, Prepare what I shall sup on, and gird thyself and serve me that I may eat and drink; and after that thou shalt eat and drink?
Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
9 Is he thankful to the bondman because he has done what was ordered? I judge not.
Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
10 Thus ye also, when ye shall have done all things that have been ordered you, say, We are unprofitable bondmen; we have done what it was our duty to do.
Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
11 And it came to pass as he was going up to Jerusalem, that he passed through the midst of Samaria and Galilee.
És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.
12 And as he entered into a certain village ten leprous men met him, who stood afar off.
És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
13 And they lifted up [their] voice saying, Jesus, Master, have compassion on us.
És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
14 And seeing [them] he said to them, Go, shew yourselves to the priests. And it came to pass as they were going they were cleansed.
És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
15 And one of them, seeing that he was cured, turned back, glorifying God with a loud voice,
Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;
16 and fell on [his] face at his feet giving him thanks: and he was a Samaritan.
És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
17 And Jesus answering said, Were not the ten cleansed? but the nine, where [are they]?
Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
18 There have not been found to return and give glory to God save this stranger.
Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
19 And he said to him, Rise up and go thy way: thy faith has made thee well.
És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
20 And having been asked by the Pharisees, When is the kingdom of God coming? he answered them and said, The kingdom of God does not come with observation;
Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
21 nor shall they say, Lo here, or, Lo there; for behold, the kingdom of God is in the midst of you.
Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
22 And he said to the disciples, Days are coming, when ye shall desire to see one of the days of the Son of man, and shall not see [it].
Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
23 And they will say to you, Lo here, or Lo there; go not, nor follow [them].
És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
24 For as the lightning shines which lightens from [one end] under heaven to [the other end] under heaven, thus shall the Son of man be in his day.
Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.
25 But first he must suffer many things and be rejected of this generation.
De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.
26 And as it took place in the days of Noe, thus also shall it be in the days of the Son of man:
És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27 they ate, they drank, they married, they were given in marriage, until the day that Noe entered into the ark, and the flood came and destroyed all [of them];
Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
28 and in like manner as took place in the days of Lot: they ate, they drank, they bought, they sold, they planted, they builded;
Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
29 but on the day that Lot went out from Sodom, it rained fire and sulphur from heaven, and destroyed all [of them]:
De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:
30 after this [manner] shall it be in the day that the Son of man is revealed.
Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
31 In that day, he who shall be on the housetop, and his stuff in the house, let him not go down to take it away; and he that is in the field, let him likewise not return back.
Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.
32 Remember the wife of Lot.
Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Whosoever shall seek to save his life shall lose it, and whosoever shall lose it shall preserve it.
Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
34 I say to you, In that night there shall be two [men] upon one bed; one shall be seized and the other shall be let go.
Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35 Two [women] shall be grinding together; the one shall be seized and the other shall be let go.
Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
36 [Two men shall be in the field; the one shall be seized and the other let go.]
Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
37 And answering they say to him, Where, Lord? And he said to them, Where the body [is], there the eagles will be gathered together.
És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.
