Job 27
1 And Job further continued and said in his parable,
Jób pedig folytatá az ő beszédét, monda:
2 [As] God lives, who has thus judge me; and the Almighty, who has embittered my soul;
Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserűséggel illette az én lelkemet,
3 verily, while my breath is yet in [me], and the breath of God which remains to me is in my nostrils,
Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;
4 my lips shall not speak evil words, neither shall my soul meditate unrighteous thoughts.
Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!
5 Far be it from me that I should justify you till I die; for I will not let go my innocence,
Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.
6 but keeping fast to [my] righteousness I will by no means let it go: for I am not conscious to myself of having done any thing amiss.
Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem.
7 Nay rather, but let mine enemies be as the overthrow of the ungodly, and they that rise up against me, as the destruction of transgressors.
Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok.
8 For what is the hope of the ungodly, that he holds to it? will he indeed trust in the Lord [and] be saved?
Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az ő lelkét?
9 Will God hear his prayer? or, when distress has come upon him,
Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljő a nyomorúság reá?
10 has he any confidence before him? or will [God] hear him as he calls upon him?
Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent?
11 Yet now I will tell you what is in the hand of the Lord: I will not lie concerning the things which are with the Almighty.
Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; a mik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el.
12 Behold, ye all know that ye are adding vanity to vanity.
Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?!
13 This is the portion of an ungodly man from the Lord, and the possession of oppressors shall come upon them from the Almighty.
Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentől, és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, a melyet elvesznek:
14 And if their children be many, they shall be for slaughter: and if they grow up, they shall beg.
Ha megsokasulnak is az ő fiai, a kardnak sokasulnak meg, és az ő magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem.
15 And they that survive of him shall utterly perish, and no one shall pity their widows.
Az ő maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az ő özvegyeik meg sem siratják.
16 Even if he should gather silver as earth, and prepare gold as clay;
Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat:
17 All these things shall the righteous gain, and the truehearted shall possess his wealth.
Összeszerezheti ugyan, de az igaz ruházza magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.
18 And his house is gone like moths, and like a spider's web.
Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csősz-csinálta kunyhó.
19 The rich man shall lie down, and shall not continue: he has opened his eyes, and he is not.
Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen.
20 Pains have come upon him as water, and darkness has carried him away by night.
Meglepi őt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar.
21 And a burning wind shall catch him, and he shall depart, and it shall utterly drive him out of his place.
Felkapja őt a keleti szél és elviszi, elragadja őt helyéről.
22 And [God] shall cast [trouble] upon him, and not spare: he would fain flee out of his hand.
Nyilakat szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elől.
23 He shall cause [men] to clap their hands against them, and shall hiss him out of his place.
Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik őt az ő lakhelyéből.
