Psalms 81

1 For the Chief Musician. On an instrument of Gath. By Asaph. Sing aloud to God, our strength! Make a joyful shout to the God of Jacob!

Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!

2 Raise a song, and bring here the tambourine, the pleasant lyre with the harp.

Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörű hárfát cziterával együtt.

3 Blow the trumpet at the New Moon, at the full moon, on our feast day.

Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;

4 For it is a statute for Israel, an ordinance of the God of Jacob.

Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.

5 He appointed it in Joseph for a covenant, when he went out over the land of Egypt, I heard a language that I did not know.

Bizonyságul tette ő a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék ott, a mit nem tudtam.

6 “I removed his shoulder from the burden. His hands were freed from the basket.

Megszabadítottam a tehertől az ő vállát, kezei megmenekültek a kosártól.

7 You called in trouble, and I delivered you. I answered you in the secret place of thunder. I tested you at the waters of Meribah.” (Selah)

A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. (Szela)

8 “Hear, my people, and I will testify to you, Israel, if you would listen to me!

Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!

9 There shall be no strange god in you, neither shall you worship any foreign god.

Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!

10 I am the LORD, your God, who brought you up out of the land of Egypt. Open your mouth wide, and I will fill it.

Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földéről: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.

11 But my people did not listen to my voice. Israel desired none of me.

De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.

12 So I let them go after the stubbornness of their hearts, that they might walk in their own counsels.

Ott hagytam azért őt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.

13 Oh that my people would listen to me, that Israel would walk in my ways!

Oh, ha az én népem hallgatna reám, s Izráel az én utaimon járna!

14 I would soon subdue their enemies, and turn my hand against their adversaries.

Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.

15 The haters of the LORD would cringe before him, and their punishment would last forever.

Az Úrnak gyűlölői hízelegnének néki, és örökkévaló volna az ő idejök.

16 But he would have also fed them with the finest of the wheat. I will satisfy you with honey out of the rock.”

És ő megelégítené őt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged!