Psalmen 83

1 Een lied, een psalm van Asaf. O God! zwijg niet, houd U niet als doof, en zijt niet stil, o God!

Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

2 Want zie, Uw vijanden maken getier, en Uw haters steken het hoofd op.

Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.

3 Zij maken listiglijk een heimelijken aanslag tegen Uw volk, en beraadslagen zich tegen Uw verborgenen.

Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.

4 Zij hebben gezegd: Komt, en laat ons hen uitroeien, dat zij geen volk meer zijn; dat aan den naam Israels niet meer gedacht worde.

Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!

5 Want zij hebben in het hart te zamen geraadslaagd; tegen U hebben zij een verbond gemaakt;

Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:

6 De tenten van Edom en der Ismaelieten, Moab en de Hagarenen;

Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;

7 Gebal, en Ammon, en Amalek, Palestina met de inwoners van Tyrus.

A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.

8 Ook heeft zich Assur bij hen gevoegd; zij zijn den kinderen van Lot tot een arm geweest. (Sela)

Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)

9 Doe hun als Midian, als Sisera, als Jabin aan de beek Kison;

Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!

10 Die verdelgd zijn te Endor; zij zijn geworden tot drek der aarde.

A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.

11 Maak hen en hun prinsen als Oreb en als Zeeb, en al hun vorsten als Zebah en als Zalmuna;

Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,

12 Die zeiden: Laat ons de schone woningen Gods voor ons in erfelijke bezitting nemen.

A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

13 Mijn God! maak hen als een wervel, als stoppelen voor den wind.

Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;

14 Gelijk het vuur een woud verbrandt, en gelijk de vlam de bergen aansteekt;

Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.

15 Vervolg hen alzo met Uw onweder, en verschrik hen met Uw draaiwind.

Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!

16 Maak hun aangezicht vol schande, opdat zij, o HEERE! Uw Naam zoeken.

Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!

17 Laat hen beschaamd en verschrikt wezen tot in eeuwigheid, en laat hen schaamrood worden, en omkomen;

Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,

18 Opdat zij weten, dat Gij alleen met Uw Naam zijt de HEERE, de Allerhoogste over de ganse aarde.

Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.