Psalmen 92

1 Een psalm; een lied voor de Sabbat. Heerlijk is het, Jahweh te loven, Uw Naam te prijzen, Allerhoogste,

Zsoltár, ének szombat napra. Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!

2 ‘s Morgens vroeg uw goedheid te roemen, En uw trouw in de nacht:

Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.

3 Op lier en harp, Met citerslag.

Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.

4 Want Gij hebt mij verblijd door uw daden, o Jahweh, En ik juich om het werk uwer handen.

Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.

5 Hoe groot zijn uw werken, o Jahweh, Hoe peilloos diep uw gedachten!

Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!

6 Dom, wie dàt niet erkent; Dwaas, wie dàt niet begrijpt.

A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:

7 Wanneer dan de zondaars groeien als gras, En al de boosdoeners bloeien: Dan is het, om voor altijd te gronde te gaan,

Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;

8 Maar Gij, Jahweh, blijft eeuwig verheven!

Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!

9 Ja, uw vijanden, Jahweh, lopen hun bederf tegemoet, En alle boosdoeners worden verstrooid.

Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők!

10 Maar mijn hoorn heft zich op als die van een buffel, Met verse olie word ik gezalfd;

De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.

11 Vol vreugde ziet mijn oog op mijn vijanden neer, Hoort mijn oor van die mij bestrijden.

És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.

12 Maar de rechtvaardige groeit als een palm, Als de ceder op de Libanon rijst hij omhoog.

Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.

13 Zij worden in Jahweh’s tempel geplant, En bloeien in de voorhoven van onzen God;

Plánták ők az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.

14 Zij dragen nog vrucht als ze oud zijn, En blijven nog sappig en fris.

Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;

15 Zo verkondigen ze, dat Jahweh gerecht is, Mijn Rots, aan wien geen onrecht kleeft!

Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!