Psalmen 66
1 Voor muziekbegeleiding. Een lied; een psalm.
Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.
2 Juich, heel de aarde, God ter ere, En prijs de glans van zijn Naam; Hef een heerlijk loflied aan,
Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!
3 En zeg tot God: Hoe ontzaglijk uw werken! Om uw almacht moeten uw vijanden U vleien,
Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
4 En moet heel de aarde U aanbidden, U ter eer een lofzang zingen, Glorie brengen aan uw Naam!
Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. (Szela)
5 Komt, en ziet de werken van God, Zijn wondere daden voor de kinderen der mensen:
Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.
6 De zee legde Hij droog, En ze trokken te voet door de stroom! Laat ons in Hem ons verheugen,
A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.
7 Hij, die eeuwig heerst door zijn kracht; Hij houdt zijn oog op de volkeren gericht, En geen weerspannige durft tegen Hem opstaan.
A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. (Szela)
8 Zegent, volkeren, onzen God, Laat zijn loflied luid weerschallen;
Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.
9 Hij is het, die ons in het leven hield, Onze voet niet liet wankelen.
A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
10 Toch hebt Gij ons beproefd, o mijn God, Ons gelouterd, als men zilver loutert;
Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
11 Gij hebt ons in ellende gedompeld, Ons rampen op de heupen gelegd.
Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
12 Gij hebt anderen ons op het hoofd doen zitten, We zijn door vuur en water gegaan: Maar eindelijk toch Hebt Gij ons uitkomst gebracht.
Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.
13 Zo treed ik met offers binnen uw huis, Om te volbrengen wat ik U heb beloofd:
Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
14 Wat mijn lippen hebben gesproken, Wat mijn mond in mijn nood heeft gezegd.
A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
15 Vette lammeren draag ik U Als brandoffers op; En met de offergeur van rammen, Bied ik U runderen en bokken aan.
Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. (Szela)
16 Komt nu en hoort, ik wil u allen verkonden, U, die God vreest, wat Hij aan mij heeft gedaan:
Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
17 Nauwelijks riep ik Hem aan met mijn mond, Of ik had een danklied op mijn tong!
Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
18 Was ik mij kwaad bewust in mijn hart, Dan had de Heer mij niet verhoord:
Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
19 Maar nu heeft God naar mij geluisterd, En op mijn smeken gelet!
Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
20 Gezegend zij God, die mijn bede niet afwees, Mij zijn genade niet onthield!
Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
