Psalmen 60

1 Voor muziekbegeleiding; op de wijze: "De lelie der wet." Een punt- en leerdicht van David, toen, na zijn oorlog tegen Aram van Mesopotamië en Aram-Soba, Joab terugkeerde, en in het Zoutdal twaalfduizend Edomieten versloeg. O God, Gij hebt ons verstoten, Onze gelederen verbroken; Gij waart vertoornd, En hebt ons doen vluchten.

Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!

2 Gij hebt het land laten kraken en scheuren; Het stortte ineen, en ligt nu in puin.

Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.

3 Gij hebt uw volk harde dingen doen slikken, En ons een koppige wijn laten drinken!

A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.

4 Maar voor uw vromen hadt Gij een banier opgericht, Om zich daar omheen te verzamelen tegen de boog;

Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. (Szela)

5 En om uw geliefden te redden, Strek uw rechterhand uit, en verhoor ons.

Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!

6 Bij zijn heiligheid heeft God beloofd: Juichend zal ik Sikem verdelen, En het dal van Soekkot meten;

Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:

7 Mij behoort Gilad, van mij is Manasse. Efraïm is de helm van mijn hoofd, Juda mijn schepter,

Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm.

8 Moab is mijn voetenbekken; Op Edom werp ik mijn schoeisel, Over Filistea hef ik mijn zegekreet aan.

Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!

9 Maar wie brengt mij nu binnen de vesting, Wie zal mij naar Edom geleiden:

Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?

10 Moet Gij het niet zijn, die ons hebt verstoten, o God, En niet langer met onze heirscharen optrekt, o God?

Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?

11 Ach, help ons dan tegen den vijand, Want hulp van mensen is ijdel;

Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.

12 Maar met God zijn wij sterk, Hij zal onze verdrukkers vertrappen!

Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.