Psalmen 37
1 Van David. Wees niet afgunstig op zondaars, En benijd de boosdoeners niet;
Dávidtól. Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irígykedj azokra, kik jogtalant mívelnek.
2 Want snel versmachten zij als gras, Verkwijnen als het groen gewas.
Mert mint a fű gyorsan levágatnak, s mint zöld pázsit elhervadnak.
3 Vertrouw op Jahweh, doe enkel wat goed is, Blijf in het land en wees trouw;
Bízzál az Örökkévalóban és tégy jót, lakjál az országban és járj hűség után.
4 Dan zult gij uw vreugde in Jahweh vinden, En Hij schenkt u wat uw hart maar begeert.
S gyönyörködjél az Örökkévalóban, s megadja neked szíved kérelmeit.
5 Laat Jahweh uw weg maar bestieren, Verlaat u op Hem: Hij zal hem banen;
Hárítsd az Örökkévalóra útadat, bízzál benne, ő majd megcselekszi;
6 Als de dageraad doet Hij uw gerechtigheid stralen, En als de middagzon uw recht.
majd kihozza mint a világosságot igazadat, és jogodat, mint a déli fényt.
7 Berust in Jahweh, En blijf op Hem hopen. Benijd niet den man, wien het goed gaat, Ofschoon hij bedriegt.
Csendben várj az Örökkévalóra és várakozzál reá, ne gerjedj fel az ellen, ki szerencsés az útján, oly férfi ellen, ki fondorlatokat mível.
8 Word niet toornig en maak u niet boos, Wind u niet op: gij maakt het maar erger;
Hagyj föl a haraggal, hadd abban a fölhevülést, ne gerjedj fel csakis gonosztevésre visz.
9 Want de zondaars worden vernietigd, Maar die op Jahweh vertrouwen, bezitten het Land!
Mert a gonosztevők kiirtatnak, de kik az Örökkévalót remélik – ők fogják bírni az országot.
10 Een ogenblik maar: en de zondaar is er niet meer; Gij zoekt naar zijn plaats: hij is weg.
Még egy kevés – s nincs gonosz, oda figyelj helyére a nincsen;
11 Maar de rechtschapenen bezitten het Land, En genieten een heerlijke vrede.
de az alázatosak bírni fogják az országot és gyönyörködni fognak a béke bőségében.
12 De zondaar belaagt den rechtvaardige, En knarst tegen hem op zijn tanden;
Fondorkodik a gonosz az igaz ellen és vicsorítja rá fogát.
13 Maar de Heer lacht hem uit, Want Hij ziet zijn Dag al nabij.
Az Úr nevet rajta, mert látta, hogy eljön a napja.
14 De bozen trekken hun zwaard en spannen hun boog, Om ongelukkigen en armen te doden, en vromen te slachten;
Kardot rántottak a gonoszok és feszítotték íjjukat, hogy elejtseneh szegényt és szűkölködőt, hogy levágják az egyenes iítuakat.
15 Maar het zwaard dringt in hun eigen hart, En hun bogen worden gebroken.
Kardjuk önnönszívükbe hat be, és íjjai eltöretnek.
16 Beter het weinige, dat de rechtvaardige heeft, Dan de geweldige rijkdom der bozen;
Jobb a kevés, a mi az igazé, mint sok gonosznak gazdagsága;
17 Want de arm der bozen wordt gebroken, Maar voor de rechtvaardigen is Jahweh een stut.
mert a gonoszok karjai eltöretnek, de az igazak támogatója az Örökkévaló.
18 Jahweh zorgt voor de dagen der vromen, En hun erfdeel blijft eeuwig bijeen;
Ismeri az Örökkévaló a gáncstalanok napjait és birtokuk örökre meglesz.
19 Ze staan niet verlegen in tijden van rampspoed, Maar worden verzadigd bij hongersnood.
Nem szégyenülnek meg bajnak idejében és éhinség napjaiban jóllaknak.
20 Maar de goddelozen gaan zeker te gronde, En hun kinderen bedelen om brood; Jahweh’s vijanden vergaan als de glorie der velden, En verdwijnen als rook.
Mert a gonoszok elvesznek, s az Örökkévaló ellenségei olyanok, mint a rétek dísze: elenyésztek, a füstben enyésztek el.
21 De boze moet lenen, en kan niet betalen, De gerechte kan mild zijn en geven;
Kölcsön vesz a gonosz és nem fizet, de az igaz könyörül és adakozik.
22 Want wien Hij zegent, bezit het Land, Maar wien Hij vervloekt, wordt vernietigd.
Mert az ő áldottjai fogják bírni az országot, és az átkozottjai kiirtatnak.
23 Jahweh leidt de schreden der mensen, Hij richt overeind, wiens gedrag Hem behaagt;
Az Örökkévalótól szilárdíttattak meg a férfi léptei, és útját kedveli;
24 En mocht hij al wankelen, toch zal hij niet vallen, Want Jahweh houdt hem bij de hand.
midőn elesik, nem hajíttatik el, mert az Örökkévaló támogatja kezét.
25 Ik was jong, en nu ben ik oud: Maar nooit heb ik een vrome verlaten gezien;
Fiatal voltam, meg is öregedtem, de nem láttam igazat elhagyatva és magzatját, a mint kenyeret koldul.
26 Steeds kan hij nog mild zijn en aan anderen lenen, Zijn nageslacht tot zegen zijn.
Egész nap könyörül és kölcsön ad, magzatja pedig áldásúl van.
27 Houd u ver van het kwaad, en doe enkel wat goed is, Dan woont gij veilig voor eeuwig;
Távozz a rossztól, tégy jót, hogy örökre megmaradj.
28 Want Jahweh heeft de gerechtigheid lief, En nimmer verlaat Hij zijn vromen. De bozen worden voor eeuwig vernietigd, En het geslacht van de zondaars vergaat;
Mert az Örökkévaló szereti a jogot, s nem hagyja el jámborait; örökké megőriztetnek, míg a gonoszok magzatja kiirtatik.
29 Maar de rechtvaardigen bezitten het Land, En blijven er altijd in wonen.
Az igazak fogják bírni az országot és laknak mindétig rajta.
30 De mond van den rechtvaardige verkondigt de wijsheid, En zijn tong spreekt wat recht is.
Igaznak szája bölcsességet szól, és nyelve jogosságot beszél;
31 Hij draagt de Wet van zijn God in zijn hart; Nooit wankelen zijn schreden.
Istenének tana szívében van, nem inognak meg lépései.
32 De boze loert op den vrome, En zoekt hem te doden;
Leselkedik a gonosz az igazra, és arra tör, hogy megölje.
33 Maar Jahweh laat hem niet in zijn macht, En duldt geen veroordeling, als men hem richt.
Az Örökkévaló nem hagyja meg kezében, s nem kárhoztatja el, midőn megitéltetik.
34 Blijf op Jahweh vertrouwen, En bewandel zijn wegen; Dan stelt Hij u in het bezit van het Land, En zult gij de verdelging der zondaars aanschouwen.
Remélj az Örökkévalóhoz, és őrizd meg útját; majd felmagasít, hogy bírjad az országot, a gonoszok kiírtását nézed.
35 Ik heb een zondaar gezien in zijn vermetele trots, Hoog als een Libanon-ceder;
Láttam egy gonoszt, erőszakost, s a ki terpeszkedett mint zöldelő honor fa:
36 Ik ging voorbij: zie, hij was er niet meer; Ik zocht hem, hij was niet te vinden.
elhaladtak arra, s íme nincsen; kerestem őt, de nem volt található.
37 Geef acht op den vrome en let op den brave: Het kroost van dien man leeft in vrede;
Vigyázd meg a gáncstalant és nézd az egyeneset, mert van jövője a béke emberének.
38 Maar de zondaars gaan allen te gronde, De kinderen der bozen worden vernietigd.
De az elpártolók megsemmisíttettek egyaránt, a gonoszok jövője kiírtatott.
39 Jahweh is het heil van de vromen, Hun toevlucht in tijden van nood;
Az igazak segedelme pedig az Örökkévalótól van, erősségük ő a szorongatás idején.
40 Jahweh helpt en beschermt hen tegen de bozen, Hij redt hen, als ze vluchten tot Hem!
Megsegítotte őket az Örökkévaló és megszabadította; megszabadítja a gonoszoktól és megvédi őket, mert benne kerestek menedéket.
