Psalmen 135

1 Halleluja! Looft Jahweh’s Naam, Looft Hem, dienaars van Jahweh:

Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek az Úrnak nevét, dicsérjétek szolgái az Úrnak!

2 Gij, die in het huis van Jahweh staat, In de voorhoven van het huis van onzen God!

A kik álltok az Úrnak házában, Istenünk házának pitvaraiban.

3 Looft Jahweh: want Jahweh is goed, Verheerlijkt zijn Naam: want die is zo lieflijk;

Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr; zengjétek nevét, mert gyönyörűséges!

4 Want Jahweh heeft Zich Jakob verkoren, En Israël tot zijn bezit!

Mert kiválasztá magának az Úr Jákóbot, Izráelt a saját örökségéül.

5 Ja, ik weet het: Jahweh is groot, Onze Heer boven alle goden verheven;

Én bizony tudom, hogy nagy az Úr, és a mi Urunk minden istennél különb.

6 Jahweh doet wat Hij wil In hemel en aarde, in zeeën en diepten.

Mind megteszi az Úr, a mit akar: az egekben és a földön, a vizekben és minden mélységben.

7 Hij laat de wolken verrijzen Aan de kimmen der aarde; Smeedt de bliksem tot regen, Haalt de wind uit zijn schuren.

Felemeli a felhőket a földnek széléről; villámlást készít, hogy eső legyen, s szelet hoz elő tárházaiból.

8 Hij was het, die Egypte’s eerstgeborenen sloeg, Van mensen en vee;

A ki megverte Égyiptom elsőszülötteit, az emberétől a baroméig.

9 Die tekenen en wonderen deed in uw midden, Egypte, Tegen Farao en al die hem dienden;

Jeleket és csodákat küldött rád, oh Égyiptom, Faraóra és összes szolgáira.

10 Die talrijke volken versloeg, En machtige koningen doodde:

A ki megvert sok népet, és megölt erős királyokat:

11 Sichon, den vorst der Amorieten, En Og, den koning van Basjan. Hij was het, die alle vorsten vernielde En alle koninkrijken van Kanaän;

Szíhont, az Emoreusok királyát, meg Ógot, a Básán királyát, és Kanaánnak minden királyát.

12 En die hun land ten erfdeel gaf, Tot bezit aan Israël, zijn volk.

És odaadta földüket örökségül; örökségül saját népének, Izráelnek.

13 Uw Naam duurt eeuwig, o Jahweh, Uw roem, o Jahweh, van geslacht tot geslacht;

Uram! Örökkévaló a te neved; nemzedékről nemzedékre emlegetnek téged.

14 Want Jahweh schaft recht aan zijn volk, En ontfermt Zich over zijn dienaars.

Mert birája az Úr az ő népének, és könyörületes az ő szolgái iránt.

15 Maar de goden der volken zijn zilver en goud, Door mensenhanden gemaakt:

A pogányok bálványai ezüst és arany, emberi kezek alkotásai.

16 Ze hebben een mond, maar kunnen niet spreken; Ogen, maar kunnen niet zien;

Szájok van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak;

17 Oren, maar kunnen niet horen; Ze hebben geen adem in hun mond.

Füleik vannak, de nem hallanak, és lehellet sincsen szájokban!

18 Aan hen worden gelijk, die ze maken, En allen, die er op hopen!

Hasonlók lesznek hozzájuk alkotóik is, és mindazok, a kik bíznak bennök.

19 Huis van Israël, zegent dan Jahweh; Huis van Aäron, zegent dan Jahweh;

Izráel háznépe: áldjátok az Urat! Áronnak háznépe: áldjátok az Urat!

20 Huis van Levi, zegent dan Jahweh; Die Jahweh vrezen, zegent dan Jahweh;

Lévinek háznépe: áldjátok az Urat! Kik félik az Urat: áldjátok az Urat!

21 Gezegend zij Jahweh uit Sion, Hij, die in Jerusalem woont!

Áldott az Úr a Sionon, a ki Jeruzsálemben lakozik! Dicsérjétek az Urat!