Psalmen 119
1 Gelukkig, die onberispelijk zijn in hun wandel, En leven volgens Jahweh’s wet;
Boldogok a gáncstalan útuak, kik az Örökkévaló tana szerint járnak!
2 Gelukkig, die op zijn vermaningen letten, Hem zoeken met geheel hun hart;
Boldogok, kik megóvják bizonyságait, egész szívvel keresik őt;
3 Zij ook, die geen ongerechtigheid plegen, Maar blijven leven naar zijn woord.
nem is cselekedtek jogtalanságot, az ő útjaiban jártak!
4 Gij zelf hebt uw bevelen gegeven, Opdat men ze trouw zou volbrengen;
Te pasancsoltad, rendeleteidet hogy megőrizzük nagyon,
5 Ach, mocht mijn gedrag zo onwankelbaar zijn, Dat ik uw inzettingen trouw onderhield.
Vajha megszilárdulnának útjaim, hogy megőrizzem törvényeidet!
6 Dan zal ik nooit beschaamd komen staan, Als ik het oog richt op al uw geboden;
Akkor nem szégyenülök meg, mikor tekintek mind a parancsaidra.
7 Maar in oprechtheid des harten zal ik U danken, Als ik uw rechtvaardige voorschriften leer.
Magasztallak szívnek egyenességében, mikor tanulom igazságos ítéleteidet.
8 Ik houd mij vast aan uw bestel: Verlaat mij dan niet voor altoos!
Törvényeidet megőrzöm, ne hagyj el oly nagyon!
9 Hoe kan een jongeman zijn reinheid bewaren? Door zich te houden aan uw woord!
Miáltal teszi tisztává ifjú az ösvényét; Hogy megőrzi igéd szerint!
10 Ik heb U met heel mijn hart gezocht, Laat mij nooit uw geboden verlaten;
Egész szivemmel kerestelek; ne engedj eltévednem parancsaidtól!
11 Ik bewaar uw bestel in mijn hart, Om nooit te zondigen tegen U.
Szivembe rejtettem szavadat, azért, hogy ne vétkezzem ellened.
12 Geprezen zijt Gij, o Jahweh, Leer mij uw inzettingen kennen;
Áldva légy, Örökkévaló, taníts engem törvényeidre!
13 Dan zal ik met mijn lippen verbreiden Al de voorschriften van uw mond.
Ajkaimmal beszélem el mind a szájad ítéleteit.
14 Ik verheug mij over de weg, die uw vermaning mij wees, Meer dan over alle schatten;
Bizonyságaid útján örvendtem mint mindenféle vagyon fölött.
15 Uw bevelen wil ik overwegen, En op uw paden blijven letten;
Rendeleteiden hadd elmélkedem, és hadd tekintsem ösvényeidet.
16 Ik wil mij aan uw wet verkwikken, En nimmermeer uw woord vergeten!
Törvényeidben gyönyörködöm, nem felejtem el igédet.
17 Laat uw dienstknecht leven, En ik zal uw woord onderhouden;
Végezz jót szolgádon, hadd éljek és őrizzem meg igédet.
18 Neem de sluier van mijn ogen, Opdat ik de wonderen van uw wet aanschouwe.
Nyisd meg szemeimet, hogy láthassak csodás dolgokat tanodból!
19 Al ben ik maar een zwerver op aarde, Verberg mij uw bevelen niet;
Jövevény vagyok a földön; ne rejtsd el tőlem parancsaidat!
20 Want mijn ziel wordt verteerd van verlangen Naar uw voorschriften, altijd door.
Megtörődik a lelkem, vágyakozva ítéleteid után minden időben.
21 Gij bedreigt de hoogmoedigen, Vervloekt, die uw geboden verlaat;
Megdorgáltad az átkozott kevélyeket, kik eltévedtek parancsaidtól!
22 Wend dan smaad en hoon van mij af, Want uw vermaningen neem ik ter harte.
Gördíts le rólam gyalázatot és csúfságot, mert bizonyságaidat megóvtam.
23 Al spannen ook vorsten tegen mij samen, Uw dienstknecht peinst over uw inzettingen na;
Bár ültek is nagyok, egymással beszéltek ellenem: a te szolgád elmélkedik törvényeiden.
24 Ja, uw bestel is mij een lust, En mijn berader.
Gyönyörűségem is a te bizonyságaid, azok a tanácsosaim.
25 Reeds ligt mijn ziel aan het stof gekluisterd: Wek mij ten leven naar uw woord.
A porhoz tapadt a lelkem; élessz fel engem igéd szerint!
26 Mijn leven heb ik U open gelegd: Gij hebt mij gehoord, Leer mij thans uw inzettingen kennen;
Útjaimat elbeszéltem s te meghallgattál: taníts engem törvényeidre!
27 Onderricht mij, hoe ik naar uw bevelen moet leven, En ik zal uw wonderen vermelden.
Rendeleteid útját értesd meg velem, hadd elmélkedem csodatetteiden,
28 Mijn ziel kwijnt weg van ellende: Richt mij naar uw bestel weer op.
Szétfolyt a lelkem bánattól: támaszsz föl engem igéd szerint!
29 Houd de weg der leugen ver van mij af, En schenk mij genadig uw wet;
Hazugság útját távoztasd tőlem, s tanoddal kegyelmezz nekem.
30 Ik heb de weg der waarheid gekozen, Uw voorschriften mij voor ogen gesteld.
Hűség útját választottam, ítéleteidet magam előtt tartottam.
31 Ik klamp mij aan uw vermaningen vast, Maak mij niet te schande, o Jahweh;
Ragaszkodtam bizonyságaidhoz: Örökkévaló, ne szégyeníts meg!
32 De weg uwer geboden zal ik bewandelen, Als Gij mijn hart maar verblijdt.
Parancsaid útján futok, mert tággá teszed szivemet.
33 Leer mij, Jahweh, naar uw inzettingen leven, Opdat ik ze ten einde toe onderhoud;
Igazíts engem, Örökkévaló, törvényeid útjára, hadd óvjam meg mindvégig!
34 Geef mij inzicht om uw wet te volbrengen, En met heel mijn hart te beleven;
Értesd meg velem, hogy megóvhassam tanodat s megőrizzem egész szívvel.
35 Laat mij het pad uwer geboden betreden, Want dat is mijn vreugd.
Járass engem parancsaid ösvényén, mert azt kedvelem.
36 Neig mijn hart naar uw vermaningen, En niet naar gewin;
Hajlítsd szívemet bizonyságaidhoz, s ne nyerészkedéshez!
37 Wend mijn ogen van de ijdelheid af, En laat mij leven naar uw woord.
Térítsd el szemeimet, hogy ne lássanak hamisat, útaidon éltess engem!
38 Doe uw bestel aan uw dienstknecht gestand, Dat Gij beschikt hebt voor hen, die U vrezen;
Tartsd meg szolgádnak a te szavadat, a mely visz a félelmedre.
39 Wentel de smaad, die ik ducht, van mij weg, Want uw voorschriften blijven voortreffelijk.
Térítsd el gyalázatomat, melytől félek, mert jók a te ítéleteid.
40 Zie, ik hunker naar uw bevelen, Laat mij door uw gerechtigheid leven!
Íme vágyakoztam rendeleteidre: igazságoddal éltess engem!
41 Moge uw genade mijn deel zijn, o Jahweh, En uw heil naar uw bestel;
Jőjenek rám kegyelmeid, oh Örökkévaló, segedelmed szavad szerint!
42 Dan zal ik mijn lasteraars te woord kunnen staan, Want ik vertrouw op uw woord;
Hogy megfelelhessek gyalázómnak; mert bíztam a te igédben.
43 Neem het woord der waarheid niet geheel uit mijn mond, Want ik wacht uw voorschriften af.
Ne ragadd ki az igazság szavát szájamból fölötte nagyon, mert ítéleteidre várakozom.
44 Uw wet wil ik steeds onderhouden, Voor eeuwig en immer;
Hogy megőrizhessem tanodat állandóan, mindörökké.
45 Dan zal ik ongestoord kunnen leven, Omdat ik naar uw bevelen vraag.
Hogy járhassak tág téren, mert rendeleteidet kerestem.
46 Zelfs koningen zal ik van uw vermaningen spreken, En mij er nooit over schamen;
Hogy beszélhessek bizonyságaidról királyoknak előtte s ne szégyenkezzem.
47 Ik zal mij aan uw geboden verkwikken, Die ik van harte bemin;
Majd gyönyörködöm parancsaidban, melyeket szeretek;
48 Tot U zal ik mijn handen verheffen, En uw inzettingen overwegen.
s fölemelem kezeimet parancsaidhoz, melyeket szeretek, hogy elmélkedjem törvényeiden.
49 Gedenk het woord, tot uw dienstknecht gesproken, En waarop Gij mijn hoop hebt gesteld;
Emlékezzél a szolgádnak jutott igéről, mivelhogy engem reméltettél.
50 Dit is mijn troost in mijn ellende, Dat uw bestel mij het leven behoudt.
Ez vigasztalásom nyomoruságomban: hogy szavad fölélesztett engem.
51 Al bespotten de bozen mij nog zo vijandig, Toch wijk ik niet af van uw wet;
Kevélyek csúfoltak engem fölötte nagyon; tanodtól nem hajoltam el.
52 Ik blijf uw aloude voorschriften indachtig, En voel mij er door getroost, o Jahweh;
Gondoltam öröktől fogva való ítéleteidre, Örökkévaló, és megvigasztalódtam.
53 Maar gramschap maakt zich van mij meester, Om de zondaars, die uw geboden verlaten.
Forróság ragadott meg engem a gonoszok miatt, kik elhagyták tanodat.
54 Uw inzettingen ruisen als zangen mij tegen In het huis van mijn ballingschap;
Dalok voltak nekem törvényeid jövevénységem házában.
55 Des nachts, o Jahweh, gedenk ik uw Naam, En volg uw vermaningen op;
Gondoltam éjjel nevedre, a megőriztem tanodat.
56 Want dit is mijn plicht: Dat ik uw bevelen volbreng.
Ez jutott nekem, mert megóvtam rendeleteidet.
57 Gij zijt mijn erfdeel, o Jahweh: Ik heb beloofd, uw woord te volbrengen;
Osztályrészem, oh Örökkévaló – úgymondtam – hogy megőrzöm szavaidat.
58 Van ganser harte zoek ik uw aanschijn, Wees mij genadig naar uw bestel.
Könyörögtem előtted egész szivvel kegyelmezz nekem szavad szerint!
59 Ik overleg bij mijzelf, welke weg ik moet gaan, En naar uw vermaningen richt ik mijn schreden;
Elgondoltam útjaimat s visszatérítettem lábaimat bizonyságaidhoz.
60 Ik haast mij, zonder ooit te talmen, Om uw geboden te onderhouden;
Siettem és nem késedelmeztem, hogy megőrizzem parancsaidat.
61 En al houden mij de strikken der bozen gevangen, Nooit vergeet ik uw wet;
Gonoszok csapatjai körülfogtak; tanodat nem felejtettem el.
62 Midden in de nacht sta ik op, Om U voor uw rechtvaardige voorschriften te danken.
Éjfélkor kelek föl, hogy hálát adjak neked a te igazságos ítéleteidért.
63 Ik ben de vriend van al, die U vreest, En die uw bevelen volbrengt;
Társa vagyok mindazoknak, kik téged félnek és rendeleteid megőrzőinek.
64 De aarde is vol van uw goedheid, o Jahweh, Leer mij maar uw inzettingen kennen.
Szereteteddel, Örökkévaló, tele van a föld, törvényeidre taníts engem.
65 Gij hebt uw dienstknecht wèl gedaan, O Jahweh, naar uw woord;
Jót tettél szolgáddal, Örökkévaló, a te igéd szerint.
66 Schenk mij een helder oordeel en inzicht, Want ik heb vertrouwen in uw geboden.
Jó értelemre és tudásra taníts engem, mert hittem parancsaidban.
67 Eer ik vernederd werd, dwaalde ik af, Maar nu houd ik mij aan uw bestel;
Mielőtt sanyarogtam, tévelygő voltam, de most megőrzöm a szavadat.
68 Gij zijt goed en doet wèl: Leer mij dan uw inzettingen kennen.
Jó vagy te és jótevő: taníts engem törvényeidre!
69 Onbeschaamden belasteren mij, Want van ganser harte neem ik uw bevelen in acht;
Rám fogtak hazugságot a kevélyek, én egész szívvel megóvom rendeleteidet.
70 Lomp als vet is hun hart, Maar ìk vind mijn vreugd in uw wet;
Eltompult mint hájtól a szivük, én tanodban gyönyörködtem.
71 En het was mij goed, te worden vernederd, Om uw vermaningen te leren verstaan;
Jó nekem az, hogy sanyargattattam, azért hogy tanuljam törvényeidet.
72 Want de voorschriften van uw mond schat ik hoger, Dan duizenden in goud en zilver!
Jó nekem szájad tana, inkább mint ezrei aranynak és ezüstnek.
73 Uw handen hebben mij gemaakt en gevormd, Geef mij ook inzicht, om uw geboden te kennen;
Kezeid készítettek és szilárdítottak engem: értesd meg velem, hogy tanulhassam parancsaidat!
74 Dan zien, die U vrezen, met vreugd op mij neer, Omdat ik vertrouw op uw woord.
Tisztelőid majd látnak engem és örülnek, mert igédre várakoztam.
75 Ik weet, dat uw oordeel rechtvaardig is, Jahweh, En dat Gij mij naar verdienste kastijdt;
Tudom, Örökkévaló, hogy igazság a te ítéleteid és hűséggel sanyargattál.
76 Maar uw genade zij mij tot troost, Naar uw bestel voor uw knecht;
Legyen, kérlek, szereteted a vigasztalásomra, a szolgádnak jutott szavad szerint!
77 Uw ontferming dale op mij neer, en doe mij herleven, Want uw wet is mij een verkwikking.
Jöjjön rám irgalmad, hogy éljek, mert tanod az én gyönyörűségem.
78 Schande voor de trotsen, die onverdiend mij verdrukken, Daar ik uw bevelen bedenk;
Szégyenűljenek meg a kevélyek, mert hazugsággal elnyomtak engem; én elmélkedem rendeleteiden.
79 Maar mijn vrienden mogen zijn, die U vrezen, En die uw vermaningen kennen;
Forduljanak felém tisztelőid és bizonyságaid ismeröi.
80 Door uw inzettingen worde mijn hart zonder smet, Zodat ik niet beschaamd hoef te staan.
Legyen szívem gáncstalan a te törvényeidben, azért hogy meg ne szégyenüljek.
81 Mijn ziel smacht naar uw heil, Ik vertrouw op uw woord;
Epedett lelkem a segedelmedért, igédre várakoztam.
82 Mijn ogen hunkeren naar uw bestel, En vragen: Wanneer brengt Gij mij troost?
Epednek szemeim szavadért, mondván: mikor vigasztalsz meg engem?
83 Al ben ik als een leren zak in de rook, Toch vergeet ik uw inzettingen niet.
Mert olyan lettem, mint tömlő a. füstben; törvényeidet nem felejtettem el.
84 Ach, hoelang zal uw dienstknecht nog leven, En wanneer voltrekt Gij aan mijn vervolgers uw oordeel?
Meddig tartanak szolgádnak napjai? Mikor teszel ítéletet üldözőimen?
85 Onbeschaamden hebben mij kuilen gegraven, Want ze leven niet naar uw wet.
vermeket ástak nekem a kevélyek, a kik nem tanod szerint valók.
86 Al uw geboden zijn waarachtig, Maar men vervolgt mij met leugens: Ach kom mij te hulp;
Mind a parancsaid hűség, hazugsággal üldöznek: segíts engem!
87 Men had mij haast van de aarde verdelgd, Toch had ik mij niet aan uw bevelen onttrokken;
Kevés híján semmivé tettek az országban, de én nem hagytam el rendeleteidet.
88 Behoud mij in het leven naar uw genade, En de vermaningen van uw mond volg ik op!
Szereteted szerint éltess engem, hogy megőrizhessem szájad bizonyságát.
89 Uw woord blijft eeuwig, o Jahweh, Het staat vast als de hemel;
Örökké, oh Örökkévaló, fönnáll igéd az égben.
90 Uw bestel houdt stand van geslacht tot geslacht, Staat vast als de aarde, die Gij hebt gegrond;
Nemzedékre meg nemzedékre van a te hüséged; megszilárdítottad a földet és megállt.
91 En naar uw voorschriften blijven ze ook nu nog bestaan, Want het heelal is uw dienstknecht!
Itéleteid szerint megállanak ma is, mert mind a te szolgáid.
92 Wanneer uw wet mij niet had verkwikt, Dan was ik in mijn ellende te gronde gegaan;
Ha tanod nem a gyönyörűségem, akkor elvesztem volna nyomorúságomban.
93 Nimmer zal ik dan uw bevelen vergeten, Want juist daardoor doet Gij mij leven.
Soha sem felejtem el rendeleteidet; mert általuk éltettél engem.
94 Ik ben de uwe: Ach, kom mij te hulp, Want ijverig spoor ik uw voorschriften na;
Tied vagyok: segíts engem, mert rendeleteidet kerestem.
95 De bozen loeren, om mij te verdelgen, Maar ik blijf uw vermaningen achten.
Reám vártak a gonoszok, hogy elveszítsenek; bizonyságaidra ügyelek én.
96 Aan alles zie ik een eind, al is het nog zo volmaakt, Maar uw gebod is onbegrensd!
Minden epedésnek láttam végét; tágas a te parancsod nagyon.
97 Hoe lief toch heb ik uw wet, Ik overweeg ze de hele dag door!
Mint szeretem tanodat! Egész nap ő az elmélkedésem.
98 Uw gebod maakt mij wijzer dan mijn vijanden zijn, Want het vergezelt mij voor eeuwig;
Ellenségeimnél bölcsebbé tesz parancsod, mert örökké enyém az.
99 Ik heb meer verstand dan al mijn meesters, Want ik denk over uw vermaningen na;
Mind a tanítóimnál eszesebbé lettem, mert bizonyságaid az én elmélkedésem.
100 En ik heb helderder inzicht dan de oudsten, Want ik neem uw bevelen in acht.
Véneknél értelmesebb vagyok, mert rendeleteidet megóvtam.
101 Van alle slechte paden houd ik mijn voeten, Om uw woord te volbrengen;
Minden rossz ösvénytől tartóztattam lábaimat, azért hogy megőrizzem igédet.
102 En van uw voorschriften wijk ik niet af, Want Gij hebt ze mij zelf onderwezen.
Itéleteidtől nem távoztam el, mert te oktattál engem.
103 Hoe zoet voor mijn gehemelte is uw bestel, Meer dan honing voor mijn mond;
Mennyivel édesebbek szavaid inyemnek, mint a méz szájamnak!
104 Door uw inzettingen ben ik verstandig geworden, En haat dus ieder leugenpad.
Rendeleteid által értelmes vagyok, azért gyűlölök minden hazug ösvényt.
105 Uw woord is een lamp voor mijn voeten, En een licht op mijn pad;
Mécses a lábamnak a te igéd és világosság ösvényemnek.
106 Ik heb gezworen, en zal het gestand doen, Uw rechtvaardige voorschriften te onderhouden.
Megesküdtem s teljesítettem, hogy megőrzöm igazságos ítéleteidet.
107 Ach, Jahweh, ik ga zo diep gebukt, Wek mij ten leven naar uw bestel;
Sanyarognom kellett nagyon oh Örökkévaló, éltess igéd szerint!
108 Wil de offeranden van mijn mond aanvaarden, o Jahweh, En onderricht mij in uw geboden.
Szájam felajánlásait vedd kedvesen, Örökkévaló, és ítéleteidre taníts engem.
109 Al zweeft mijn leven in voortdurend gevaar, Toch vergeet ik nimmer uw wet;
Lelkem a tenyeremen van mindig, de tanodat nem felejtettem el.
110 En al leggen de bozen mij strikken, Van al uw bevelen wijk ik niet af.
Tőrt vetettek gonoszok nekem, de rendeleteidtől nem tévedtem el.
111 Uw vermaningen blijven mijn erfdeel voor eeuwig, Want ze zijn de vreugd van mijn hart;
Birtokul vettem bizonyságaidat örökre, mert szívem vígsága azok.
112 En ik heb er mijn hart op gezet, Naar uw inzettingen te leven voor eeuwig en immer!
Ráhajlítottam szívemet, hogy megtegyem törvényeidet örökké, mindvégig.
113 Ik haat halfslachtige wezens, Maar uw wet heb ik lief;
Tétevázókat gyűlölök, s tanodat szeretem.
114 Gij zijt mijn schuts en mijn schild, Ik vertrouw op uw woord;
Rejtekem és pajzsom vagy, igédre várakoztam.
115 Weg van mij, zondaars, Laat mij de geboden van mijn God onderhouden!
Távozzatok tőlem, gonosztevők, hadd óvom meg Istenem parancsait!
116 Sterk mij naar uw bestel, opdat ik blijf leven, En laat mijn hoop niet worden beschaamd;
Támogass engem szavad szerint, hogy éljek, s ne engedj megszégyenülnöm reményemmel!
117 Stut mij, opdat ik worde gered, En mij altijd aan uw bevelen verkwikke.
Erősíts engem, hogy megsegíttessem, hogy gyönyörködhessem mindig törvényeiden.
118 Wie uw inzettingen verlaten, zijn U een gruwel, Want ze bedenken enkel leugens;
Elvetetted mind, kik törvényeidtől eltévelyegnek, mert hazug az ő csalfaságuk.
119 En als afval veracht Gij alle bozen op aarde, Daarom heb ik uw vermaningen lief.
Mint salakot elmozdítottad mind a föld gonoszait, azért szeretem bizonysága-idat.
120 Mijn lichaam beeft voor U van schrik, En ik ben bevreesd voor uw oordeel!
Borzadott rettegésedtől testem, és ítéleteidtől félek.
121 Een rechtvaardig oordeel hebt Gij geveld, Lever mij niet over aan mijn verdrukkers;
Cselekedtem jogot és igazságot, ne engedj át zsarolóimnak!
122 Uw woord blijve borg voor uw dienaar, Laat geen onbeschaamde mij kwellen.
Kezeskedjél szolgádért a jóra; ne zsaroljanak engem kevélyek.
123 Mijn ogen smachten naar uw heil, En naar uw rechtvaardig bestel;
Szemeim epedtek segítségedért és igazságos szavadért.
124 Handel met uw dienstknecht naar uw genade, En leer mij uw inzettingen kennen;
Tégy szolgáddal szereteted szerint és törvényeidre taníts engem.
125 Ik ben uw dienstknecht: ach, geef mij verstand, Opdat ik uw vermaningen moge begrijpen.
Szolgád vagyok, értesd meg velem, hadd ismerjem meg bizonyságaidat!
126 Het is tijd om te handelen, Jahweh: Men verkracht uw wet;
Ideje cselekedni az Örökkévalóért: megbontották a te tanodat.
127 Daarom heb ik uw geboden lief, Boven goud en edel metaal;
Azért szeretem parancsaidat jobban aranynál és színaranynál.
128 Daarom richt ik mij naar al uw bevelen, En haat ik ieder leugenpad.
Azért helyeslek mindenről való minden rendeletet, minden hazug ösvényt gyűlölök.
129 Uw vermaningen zijn wondervol, Mijn ziel neemt ze daarom in acht;
Csodásak a te bizonyságaid, azért megóvta azokat lelkem.
130 De openbaring van uw woord straalt licht van zich uit, En geeft wijsheid aan de eenvoudigen;
Szavaidnak megkezdése világít, értelmessé tesz együgyüeket.
131 En smachtend open ik mijn mond, Want ik hunker naar uw geboden.
Feltátottam szájamat s lihegtem, mert parancsaidra vágyódtam.
132 Keer U tot mij, en wees mij genadig, Naar uw beschikking voor hen, die uw Naam beminnen;
Fordulj hozzám és kegyelmezz nekem, joga szerint azoknak, kik nevedet szeretik.
133 Richt mijn schreden naar uw bestel, En laat geen onheil mij treffen.
Lépteimet szilárdítsd meg szavaddal, s ne engedj uralkodni rajtam semmi jogtalanságot.
134 Bevrijd mij van de verdrukking der mensen, Opdat ik trouw uw bevelen volbrenge;
Válts ki engem ember zsarolásától, hogy megőrizhessem rendeleteidet.
135 Laat uw aangezicht stralen over uw dienstknecht, En leer mij uw inzettingen kennen.
Arczodat világíttasd szolgádra és taníts engem törvényeidre!
136 Stromen van tranen ontwellen mijn ogen, Omdat men uw wet niet beleeft.
Vízpatakoktól kiáradnak szemeim, mivel nem őrizték meg tanodat.
137 Rechtvaardig zijt Gij, o Jahweh, En ook uw voorschriften zijn volgens recht;
Igazságos vagy, Örökkévaló, és egyenesek ítéleteid.
138 In gerechtigheid hebt Gij uw vermaningen gegeven, En in volledige trouw.
Igazsággal megparancsoltad bizonyságaidat és hűséggel nagyon.
139 Ik word door ergernis verteerd, Omdat mijn vijanden uw woord vergeten;
Sorvasztott engem buzgalmam, mert elfelejtették szavaidat szorongatóim.
140 Maar uw bestel is beproefd als in vuur, En uw dienstknecht heeft het lief;
Salaktalan a te szavad nagyon és szolgád szereti azt.
141 En al ben ik maar klein en gering, Nooit wil ik uw bevelen vergeten.
Csekély vagyok és megvetett; rendeleteidet nem felejtettem el.
142 Ongerept blijft uw gerechtigheid voor eeuwig en immer, En waarachtig uw wet;
Igazságod örökre igazság és igaz a te tanod.
143 Al treffen mij nood en ellende, Uw geboden zijn mijn verkwikking.
Szorultság és szükség értek engem, parancsaid az én gyönyörűségem.
144 Uw inzettingen zijn rechtvaardig voor eeuwig; Onderricht mij er in, opdat ik blijf leven!
Igazság a te bizonyságaid örökre, értelmet adj nekem, hogy éljek!
145 Ik roep met heel mijn hart: Jahweh verhoor mij! Uw inzettingen wil ik trouw onderhouden;
Egész szívvel felkiáltottam: hallgass meg, Örökkévaló, törvényeidet hadd óvom meg!
146 Ik roep U aan: ach, kom mij te hulp, Om uw vermaningen te beleven.
Hívtalak, segíts engem, hogy megőrizhessem bizonyságaidat.
147 Ik ben met mijn smeken de dageraad vóór, Want ik smacht naar uw woord;
Megelőztem a szürkületet és fohászkodtam; igédre várakoztam.
148 En mijn ogen voorkomen de nachtwake, Om op te zien naar uw bestel.
Megelőzték szemeim az őrszakokat, hogy elmélkedjem szavadról.
149 Hoor in uw goedheid mijn smeken, o Jahweh, En wek mij naar uw beschikking ten leven;
Hangomat halljad szereteted szerint, Örökkévaló, ítéleted szerint éltess engem!
150 Mijn listige vervolgers zijn al nabij, Maar ze houden zich ver van uw wet;
Közelednek a gazságot hajhászók, tanodtól eltávolodtak.
151 Maar Gij ook, Jahweh, zijt nabij, En waarachtig zijn al uw geboden;
Közel vagy, Örökkévaló, s mind a parancsaid igazság.
152 Van oudsher ken ik uw bevelen, Want Gij hebt ze gegeven voor eeuwig!
Régen tudom bizonyságaidból, hogy örökre alapítottad azokat.
153 Aanschouw mijn ellende, en kom mij te hulp, Want nooit vergeet ik uw wet;
Lásd nyomorúságomat és ragadj ki, mert tanodat nem felejtettem el.
154 Wees mijn verdediger en mijn beschermer, En doe mij leven naar uw bestel.
Vidd ügyemet és válts meg engem, szavad szerint éltess engem!
155 Het heil blijft ver van de bozen verwijderd, Want ze zoeken uw inzettingen niet;
Távol van a gonoszoktól segítség, mert törvényeidet nem keresték.
156 Maar uw barmhartigheid, Jahweh, is groot, Wek mij ten leven naar uw woord.
Irgalmad nagy, oh Örökkévaló, ítéleteid szerint éltess engem!
157 Al zijn mijn vervolgers en vijanden talrijk, Van uw vermaningen wijk ik niet af;
Sokan vannak üldözőim és szorongatóim, bizonyságaidtól nem hajoltam el.
158 Het walgt mij, als ik trouwelozen aanschouw, Die uw geboden niet willen volbrengen.
Láttam hűtlenkedőket és elundorodtam, a kik szavadat nem őrizték meg.
159 Zie, hoe ik uw bevelen liefheb, o Jahweh, Laat mij dan leven naar uw genade;
Lásd, hogy szeretem rendeleteidet, Örökkévaló, szereteted szerint éltess engem!
160 Uw woord is een en al waarheid, En eeuwig houden al uw rechtvaardige voorschriften stand.
Igédnek összege igazság és örökké tart minden igazságos ítéleted.
161 Vorsten vervolgen mij zonder enige grond, Maar mijn hart is enkel beducht voor uw woord.
Nagyok üldöztek engem ok nélkül, de igédtől megrettent szívem.
162 Ik verheug mij over uw bestel, Als iemand, die rijke buit heeft gemaakt;
Örvendek én a te szavadon, mint ki nagy zsákmányt talál.
163 Leugen en haat verfoei ik, Maar uw inzettingen heb ik lief.
Hazugságot gyűlölök és utálom; tanodat szeretem.
164 Zeven maal daags zing ik uw lof, Om uw rechtvaardige voorschriften;
Hétezer naponta dicsértelek, igazságos ítéleteidért.
165 Die uw wet beminnen, genieten een heerlijke vrede, En struikelen nooit.
Bőséges béke jut azoknak, kik szeretik tanodat, s nincs számukra botlás.
166 Jahweh, ik smacht naar uw heil, En onderhoud uw geboden;
Reménykedtem segítségedre, Örökkévaló, s parancsaidat megtettem.
167 Ik volg uw vermaningen op, En bemin ze van harte;
Megőrizte lelkem bizonyságaidat és megszerettem őket nagyon.
168 Ik volbreng uw bevelen, Ja, heel mijn leven ligt voor U bloot!
Megőriztem rendeleteidet és bizonságaidat, mert mind az útjaim előtted vannak.
169 Jahweh, mijn smeken dringe tot U door, Geef mij inzicht naar uw woord;
Közel jusson színedhez fohászkodásom, Örökkévaló, igéd szerint adj nekem értelmet.
170 Moge mijn gebed voor uw aangezicht komen, Breng mij redding naar uw bestel.
Jusson könyörgésem színed elé, szavad szerint ments meg engem!
171 Dan zal een lofzang mijn lippen ontstromen, Omdat Gij uw inzettingen mij hebt geleerd;
Ömledeztessenek ajkaim dicséretet, mert törvényeidre tanítasz engem.
172 En mijn tong zal uw waarachtigheid loven, Want al uw vermaningen zijn gerecht.
Hangoztassa nyelvem szavadat, mert mind a parancsaid igazság.
173 Uw hand zij bereid, mij te helpen, Want uw bevelen heb ik verkoren;
Legyen kezed megsegítésemre, mert rendeleteidet választottam.
174 Jahweh, ik smacht naar uw heil, En uw wet is mij een verkwikking.
Vágyódtam üdvödre, oh Örökkévaló, és tanod az én gyönyörűségem.
175 Mijn ziel moge leven, om U te loven, En uw voorschriften mogen mij helpen;
Hadd éljen lelkem és dicsérjen téged. és ítéleteid segítsenek engem.
176 Als een verloren schaap dool ik rond: zoek uw dienaar weer op, Want nimmer heb ik uw geboden vergeten!
Eltévedtem, mint bujdosó bárányt keresd szolgádat, mert parancsaidat nem felejtettem el.
