< Salme 67 >

1 (Til sangmesteren. Med strengespil. En salme. En sang.) Gud være os nådig og velsigne os, han lade sit Ansigt lyse over os (Sela)
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. (Szela)
2 for at din Vej må kendes på Jorden, din Frelse blandt alle Folk.
Hogy megismerjék e földön a te útadat, minden nép közt a te szabadításodat.
3 Folkeslag skal takke dig, Gud, alle Folkeslag takke dig;
Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.
4 Folkefærd skal glædes og juble, thi med Retfærd dømmer du Folkeslag, leder Folkefærd på Jorden, (Sela)
Örvendnek és vígadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket e földön te igazgatod. (Szela)
5 Folkeslag skal takke dig Gud, alle Folkeslag takke dig!
Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek mindnyájan.
6 Landet har givet sin Grøde, Gud, vor Gud, velsigne os,
A föld megadta az ő gyümölcsét: megáld minket az Isten, a mi Istenünk;
7 Gud velsigne os, så den vide Jord må frygte ham!
Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!

< Salme 67 >