1 Korinterne 11

1 Vorder mine Efterfølgere, ligesom også jeg er Kristi!

Legyetek követőim, amint én is a Krisztusé.

2 Men jeg roser eder, fordi I komme mig i Hu i alt og holde fast ved Overleveringerne, således som jeg har overleveret eder dem.

Dicsérlek titeket, atyámfiai, hogy rólam mindenben megemlékeztek, és ahogyan meghagytam nektek, rendeléseimet megtartjátok.

3 Men jeg vil, at I skulle vide, at Kristus er enhver Mands Hoved; men Manden er Kvindens Hoved; men Gud er Kristi Hoved.

Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfinak feje a Krisztus, az asszonynak feje a férfi, a Krisztusnak pedig feje az Isten.

4 Hver Mand, som beder eller profeterer med tildækket Hoved, beskæmmer sit Hoved.

Minden férfi, aki fedett fejjel imádkozik, vagy prófétál, szégyent hoz fejére.

5 Men hver Kvinde, som beder eller profeterer med utildækket Hoved, beskæmmer sit Hoved; thi det er lige det samme, som var hun raget.

Minden asszony, aki fedetlen fejjel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz fejére, mert az olyan, mintha megnyírták volna.

6 Thi når en Kvinde ikke tildækker sig, så lad hende også klippe sit Hår af; men er det usømmeligt for en Kvinde at klippes eller rages, da tildække hun sig!

Mert ha az asszony nem fedi be fejét, akkor nyiratkozzék is meg. Ha pedig szégyenletes, ha az asszony lenyíratja vagy leborotváltatja a haját, úgy fedje be a fejét.

7 Thi en Mand bør ikke tildække sit Hoved, efterdi han er Guds Billede og Ære; men Kvinden er Mandens Ære.

A férfinak nem kell befednie a fejét, mert ő az Isten képe és dicsősége, de az asszony a férfi dicsősége.

8 Mand er jo ikke af Kvinde, men Kvinde af Mand.

Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból.

9 Ej heller er jo Mand skabt for Kvindens Skyld, men Kvinde for Mandens Skyld.

Mert nem is a férfi teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiért.

10 Derfor bør Kvinden have et Ærbødighedstegn på Hovedet for Englenes Skyld.

Ezért kell a nőnek fején viselnie asszonysága jelét, az angyalok miatt is.

11 Dog er hverken Kvinde uden Mand eller Mand uden Kvinde i Herren.

De az Úrban nincs férfi asszony nélkül és nincs asszony férfi nélkül.

12 Thi ligesom Kvinden er af Manden, således er også Manden ved Kvinden; men alt sammen er det af Gud.

Mert amint az asszony a férfiból van, úgy a férfi az asszony által, de minden Istentől van.

13 Dømmer selv: Er det sømmeligt, at en Kvinde beder til Gud med utildækket Hoved?

Ítéljétek meg magatokban: illendő-e az asszonynak fedetlen fejjel imádni az Istent?

14 Lærer ikke også selve Naturen eder, at når en Mand bærer langt Hår, er det ham en Vanære,

Vajon maga a természet is nem arra tanít-e titeket, hogy ha a férfi nagy hajat visel, szégyenére válik.

15 men når en Kvinde bærer langt Hår, er det hende en Ære; thi det lange Hår er givet hende som et Slør.

Az asszonynak pedig, ha nagy haja van, ékessége az neki, mert haját fátyolként kapta.

16 Men har nogen Lyst til at trættes herom, da have vi ikke sådan Skik, og Guds Menigheder ej heller.

Ha pedig valaki vitatkozni akar erről, nekünk ez nem szokásunk, sem az Isten gyülekezeteinek.

17 Men idet jeg giver følgende Formaning, roser jeg ikke, at I komme sammen, ikke til det bedre, men til det værre.

Ezt tudtotokra adva, nem dicsérlek titeket, mert nem javatokra, hanem károtokra gyülekezetek össze.

18 For det første nemlig hører jeg, at når I komme sammen i Menighedsforsamling, er der Splittelser iblandt eder; og for en Del tror jeg det.

Mert először is azt hallom, hogy amikor egybegyűltök a gyülekezetben szakadás van közöttetek. Ezt részben el is hiszem.

19 Thi der må endog være Partier iblandt eder, for at de prøvede kunne blive åbenbare iblandt eder.

Szükséges is, hogy szakadás legyen közöttetek, hogy kitűnjék, ki közöttetek a kipróbált.

20 Når I da komme sammen, er dette ikke at æde en Herrens Nadver.

Amikor tehát egybegyűltök egy helyre, nincs úrvacsoravétel,

21 Thi under Spisningen tager enhver sit eget Måltid forud, og den ene hungrer, den anden beruser sig.

mert mindenki a saját vacsoráját veszi elő evéskor, s az egyik éhezik, a másik pedig dőzsöl.

22 Have I da ikke Huse til at spise og drikke i? eller foragte I Guds Menighed og beskæmme dem, som intet have? Hvad skal jeg sige eder? Skal jeg rose eder? I dette roser jeg eder ikke.

Hát nincs házatok evésre-ivásra? Vagy megvetitek az Isten gyülekezetét és megszégyenítitek azokat, akiknek nincsen? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek titeket? Nem dicsérlek.

23 Thi jeg har modtaget fra Herren, hvad jeg også har overleveret eder: At den Herre Jesus i den Nat, da han blev forrådt, tog Brød,

Mert én az Úrtól kaptam, amit nektek is átadtam: az Úr Jézus Krisztus azon az éjszakán, amelyen elárulták, vette a kenyeret,

24 takkede og brød det og sagde: "Dette er mit Legeme, som er for eder; gører dette til min Ihukommelse!"

és hálát adva megtörte és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, amely érettetek megtöretik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.“

25 Ligeså tog han og, så Kalken efter Aftensmåltidet og sagde: "Denne Kalk er den nye Pagt i mit Blod; gører dette, så ofte som I drikke det, til min Ihukommelse!"

Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráltak és ezt mondta: „E pohár az új szövetség az én vérem által. Ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre“.

26 Thi så ofte, som I æde dette Brød og drikke Kalken, forkynde I Herrens Død, indtil han kommer.

Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.

27 Derfor, den, som æder Brødet eller drikker Herrens Kalk uværdigt, pådrager sig Skyld over for Herrens Legeme og Blod.

Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.

28 Men hvert Menneske prøve sig selv, og således æde han af Brødet og drikke af Kalken!

Vizsgálja meg azért magát az ember, és úgy egyen abból a kenyérből, és úgy igyon abból a pohárból,

29 Thi den, som æder og drikker, æder og drikker sig selv en Dom til, når han ikke agter på Legenet.

mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mert nem becsüli meg az Úr testét.

30 Derfor ere mange skrøbelige og sygelige iblandt eder, og en Del sover hen.

Ezért van köztetek sok erőtlen és beteg, többen pedig meghaltak.

31 Men dersom vi bedømte os selv, bleve vi ikke dømte.

Ha mi ítélnénk meg magunkat, nem esnénk ítélet alá.

32 Men når vi dømmes, tugtes vi af Herren, for at vi ikke skulle fordømmes med Verden.

De amikor az Úr ítél meg minket, az nevelésünkre szolgál, hogy a világgal együtt el ne kárhozzunk.

33 Derfor, mine Brødre! når I komme sammen til Måltid, da venter på hverandre!

Azért, atyámfiai, amikor étkezésre egybegyűltök, egymást várjátok meg.

34 Når nogen hungrer, han spise hjemme, for at I ikke skulle komme sammen til Dom. Men det øvrige skal jeg forordne, når jeg kommer.

Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék, hogy ne ítéletre gyűljetek egybe. A többire nézve, majd rendelkezem, ha hozzátok megyek.